A franciáknak a vb legszigorúbb védelmét kell feltörniük a címvédéshez

Argentína Lengyelországot, Mexikót és Szaúd-Arábiát, Franciaország Ausztráliát, Tunéziát és Dániát megelőzve jutott csoportelsőként a vb egyenes kieséses szakaszába. Argentínának itt ugyan voltak meleg pillanatai, de kizárólag a játékot tekintve Ausztráliát, Hollandiát és Horvátországot is simán verte a döntőig vezető úton.

A franciák sokkal pragmatikusabban játszottak, és csak annyit fociztak, amennyit nagyon kellett a győzelemhez, de a teljes világbajnoki teljesítményüket elnézve ők is jogosan vannak ott a döntőben.

Az eddig látottak alapján várhatóan a döntőben is átadják majd a területet a franciák, az egyetlen igazán nagy kérdés, hogy helyzetbe tudnak-e kerülni az argentin védelem ellen, amely eddig lőni is alig hagyta ellenfeleit.

Miért várható, hogy az argentinoknál lesz a labda?

Argentína és Franciaország máshogyan meccsel. A világbajnokság előrehaladtával általánosságban is csökkent a csapatok letámadásának intenzitása, de Franciaországnak már kezdettől fogva alacsony volt a PPDA-mutatója. A PPDA azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt enged az ellenfélnek a támadó- és középső harmadban, mielőtt valamilyen védekező akciót kezdeményezne. Minél kisebb ez a szám, annál intenzívebb egy csapat letámadása.

Franciaország áltagos PPDA-mutatója ezen a világbajnokságon eddig 18,24, amelynél csak öt csapatnak (!) volt kisebb; Ghánának, Lengyelországnak, Katarnak, Marokkónak és Costa Ricának.

Didier Deschamps tehát nem érzi szükségét annak, hogy csapata már korán nyomás alá helyezze ellenfeleit, inkább hagyja őket támadni, így labdaszerzés esetén nagyobb területe marad, amit a gyors támadók befuthatnak.

Franciaország lényegében ezzel a játékkal verte meg az elődöntőben Marokkót, amely korábban a saját tizenhatosáról is csak nagy ritkán volt hajlandó kimerészkedni, a franciák ellen viszont 61 százalékban birtokolta a labdát. Argentína átlagos PPDA-ja 8,38 volt a nyolcaddöntőig, utána viszont érezhetően elfáradt a csapat, és kevesebbet kockáztatott.

Hollandia ellen már 21,57, Horvátország ellen 10,86 passzt engedtek Lionel Messiék, mielőtt megtámadták volna a labdás embert. A két válogatott letámadása közötti különbséget az ellenfél térfelén megszerzett labdák száma is mutatja; Argentína 84 labdát szerzett eddig az ellenfél térfelén, Franciaország 67-et.

A két csapat labdabirtoklása között nincs nagy különbség: Argentínánál átlagosan 58, Franciaországnál 52,6 százalékban volt a labda. Az argentinok 3590-et, a franciák 3031-et passzoltak eddig. Ugyan mindkét tekintetben az argentinok voltak a jobbak, de a tizenhatoson belüli labdaérintések számát tekintve már fordított a helyzet. A franciák mindenkinél többször, 144-szer értek labdához ezen a területen, az argentinok 117-szer.

Ha a tizenhatoson belüli labdaérintések számát elosztjuk a passzok számával, akkor azt kapjuk, hogy Argentínának átlagosan 30, Franciaországnak viszont csak 21 passzra van szüksége ahhoz, hogy labdához érjen a tizenhatoson belül. Az argentinok tehát körülményesebbek, jobban megjáratják a labdát, mielőtt a pálya legveszélyesebb pontjára juttatják, a franciák viszont sokkal direktebben támadják a tizenhatost.

Argentína elleni lövőhelyzetbe is nehéz kerülni

Ez a direkt játék eddig eredményre vezetett a franciáknak, a döntőben viszont a világbajnokság legjobb védelmével találkoznak. Argentína – az Ausztrália elleni Enzo Fernández-öngólt nem számítva – mindössze 34 lövést engedett az ellenfeleinek, ráadásul ezek közül tizenöt tizenhatoson kívüli volt. Az ellenfelek egy lövésre jutó xG-értéke így csak 0,07, és az összesített értéke is csupán 2,42. Ez azt jelenti, hogy Argentína eddig több gólt kapott, mint ami az ellenfelek helyzeteinek minőségéből következett volna, vagyis a csapatvédekezésük jól működik, Emiliano Martínez kapustól viszont hiányoznak a bravúrok. Martínez kapuját eddig kilenc lövés találta el, de ebből csak négyet tudott megfogni, ami 44 százalékos védési hatékonyságot jelent.

Ezzel szemben Franciaország védelme sokkal sebezhetőbb. A világbajnoki címvédő a lejátszott hat meccséből ötször mindig kapott egy gólt, összességében pedig 60-szor lőttek kapura az ellenfelei. A franciák xGA mutatója 6,94, vagyis még így is majdnem két góllal kevesebbet kaptak, mint ami a helyzetek minősége alapján várható lett volna. Az egy lövésre vetített xG értéke 0,12 az ellenfelek esetében, vagyis a franciák ellen jobb minőségű helyzeteket lehet kidolgozni, mint az argentinok ellen. Martínezzel ellentétben a franciák kapusa, Hugo Lloris felfelé lóg ki; Lloris kapujára eddig tizenhat lövés érkezett a világbajnokságon, de ezek közül tizenkettőt megfogott (75 százalékos védési hatékonyság). A Tunézia ellen 1–0-ra elveszített csoportmeccsen – amely a franciák számára már tét nélküli volt – Steve Mandanda védett.

A legjobb játékosok játsszák a döntőt

Mivel várhatóan a franciák nem fognak ragaszkodni a labdához, az argentinok pedig nem akarják majd elveszíteni, nem lesz olyan a tempó, mint volt négy éve a nyolcaddöntőben, amikor a franciák 4–3-ra nyertek. Ilyen körülmények között még nagyobb jelentősége van a játékosok egyéni minőségének, ebben pedig mindkét csapat jól áll. A fent látható scatter plot X tengelyén a 90 percre vetített xG, az Y tengelyén a 90 percre vetített xA (várható gólpassz) található.

Ousmané Dembélé, Kylian Mbappé és Messi – aki a legnagyobb 90 percre vetített xG-vel rendelkezik – a jobb felső sarokban található, tehát nemcsak, hogy kapura veszélyesek, de még előkészítésben is a mezőnyátlag felett teljesítenek. Csak az xG-t tekintve Messi után Olivier Giroud a legjobb, xA-ban pedig csupán Kevin De Bruyne és Christian Pulisic előzi meg Antoine Griezmannt.

Ami a gólszerzéshez kapcsoló adat tehát, abban abszolút ennek a két csapatnak a játékosai teljesítenek a legjobban a világbajnokságon. Emellett azt is érdemes kiemelni, hogy az öt legtöbb, egy az egy elleni cselt megkísérlő játékos közül négy argentin vagy francia; 1. Mbappé (64), 2. Messi (59), 3. Jamal Musiala (57), 4. Ángel Di María (42), 5. Dembélé (41). Védekezéskor mindkét csapat kompakt alakzatot vesz fel, így az egy az egy elleni párharcok száma csak még jobban felértékelődik, mert ezekkel lehet értékes területeket nyerni a csapatrészek között.

A döntőben két olyan csapat találkozik, amely abszolút topminőséget képvisel. Argentína és Franciaország máshogyan játszik, de eddig közös volt bennük, hogy mindketten győztek. Vasárnap viszont csak az egyikük nyerhet, és mivel játékban gyakorlatilag nincs különbség köztük, nem kizárt, hogy valamelyik klasszis játékos egyéni villanása fogja eldönteni a világbajnoki trófea sorsát.

Támadásban szinte ugyanúgy teljesít mindkét csapat

A Wyscout adatai szerint Franciaországnak 88, Argentínának 82 lövése volt eddig a világbajnokságon, ebből a franciák tizenhárom, az argentinok tizenkét gólt szereztek. Az xG-ben viszont abszolút nincs különbség, mindkét csapat helyzeteinek minősége 12,78 gólra volt elegendő eddig. Egyetlen mutatóban van jelentős eltérés, ez pedig a kapura lövési hatékonyság; Franciaország lövéseinek mindössze a 36 százaléka talált kaput, Argentína esetében ez az arány 46,3 százalék. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a franciák átlagos lövéstávolsága 16,3 méter, az argentinoké viszont 18,35.

A szerző Kovács Gábor, az MLSZ adatelemzője.