Felfigyeltek már a világbajnoki mérkőzések alatt megjelenő FIFA-statisztikákra a közvetítések alatt? Jó néhány közülük nehezen értelmezhető kontextus nélkül. No de hol találjuk a kontextust, vagy egyáltalán, a világbajnoki mérkőzésekhez kapcsolódó adatokat? A FIFA Match Centre – azaz a publikusan elérhető, élőben frissülő meccsközpont – ha nem is teljesen használhatatlan, nagyon gyatra más oldalakhoz és a torna presztízséhez képest. Még a taktikai felállások sincsenek rajta, ami azért manapság alapinformáció.
Ugyanakkor elérhető a FIFA Match Hub, ami a nemzetközi szövetség „legjobban őrzött titka”, legalábbis egészen biztosan nem egy agyonpromózott funkció. Pedig lehetne, mivel egészen kitűnő, és az érdeklődőknek elképesztő mennyiségű információt szolgáltat. A világbajnokság adatelemző csapata mind a 64 mérkőzésről bő 50 oldalas összefoglalót készít, a legapróbb részletekre is rávilágítva. „Csak” éppen el van dugva a FIFA szakmai és tananyagait tartalmazó oldalra, a FIFA Training Centre-re.
A terminológiát, különös tekintettel az EFI-nek (Enhanced Football Intelligence) nevezett mutatókra Arsene Wenger magyarázza el videókon. Itt kapunk magyarázatot a FIFA újfajta labdabirtoklási adataira (a két válogatott labdabirtoklása mellett a kontroll alatt nem lévő, „eldöntetlen” labdákat is figyelik), a vonaláttörésekre (ezt a statisztikát elég gyakran meg is mutatják meccsek közben) és egyéb mérőszámokra. A nemzetközi szövetség egy kislexikont is mellékelt mindehhez, de
Az elemzésekkel foglalkozóknak az „adataranybánya” a lényeg, de a FIFA az érdeklődő szurkolóknak is óriási segítséget nyújt a történtek értelmezéséhez.
S ha már számok: adatszolgáltató cégek sora verseng a közönség (na meg az ügyfelek) figyelméért, így sosem látott mennyiségben ömlik ránk az információ a vb alatt – honlapokon, Twitteren, tévéképernyőkön, okostelefonos appokon. A rengetegből most kiválasztottunk tízet: megpróbáltunk tükröt tartani a 2022-es világbajnokság első fordulója elé!
0 – KAPURA LÖVÉSI KÍSÉRLET. Az nem volt kérdés, hogy Costa Rica kapura lövés nélküli teljesítménye Spanyolország ellen világbajnoki csúcs, a kérdés, hogy volt-e már ilyesmire precedens. A válasz: igen, az Opta statisztikái szerint a vb-történet első csapata, mely nem kísérletezett kapura lövéssel vagy fejessel, szintén Costa Rica! Az 1990-es vb egyik üde színfoltját jelentő válogatott Brazília ellen „sült be” (0-1). Tegyük hozzá, a Costa Rica-iak az olaszországi világbajnokságon megverték Svédországot meg Skóciát, és csak a nyolcaddöntőben estek ki Csehszlovákia ellen, no meg 6 gólt kaptak 4 meccsükön, most meg az elsőn hetet… A Costa Rica–Spanyolország 0-7 a közép-amerikai együttes történelmének holtversenyben legsúlyosabb veresége.
0 – TIZENHATOSON BELÜLI LABDAÉRINTÉS EGY FÉLIDŐ ALATT. Már az sem volt semmi, hogy Katar a nyitómeccs első félidejének utolsó pillanatában ért csak labdához ellenfele tizenhatosán belül, de Ghána bemutatta, hogy ezt még alul lehet múlni – egyetlen labdaérintést sem regisztrált a portugál büntetőterületen belül az első játékrészben. Sőt, még a tizenhatos közelébe sem került. Ehhez képest a második félidőre feljavuló ghánaiak első afrikai csapatként szereztek gólt ezen a tornán – de a földrész válogatottjai nem állnak jól, eddig nyeretlenek (0–2–3).
1 (VAGY 2) – PONTRÚGÁS UTÁN SZERZETT GÓL. A 2018-as világbajnokságon korábban nem látott hatékonysággal végezték el a csapatok a szabad- és szögletrúgásokat, a FIFA számításai szerint rekordmennyiségű gól született pontrúgásokból. Az Opta 1966 óta rögzíti a vb-k statisztikáit, és sosem regisztrált az oroszországihoz hasonló adatot: a 169 találatból 73 (43 százalék) pontrúgásból született (az Opta ebbe belevette a tizenegyeseket is). Más cégek módszertana eltérő (például nem számítják be a büntetőket, nem „érnek” a tisztázott szögletek után visszaívelt labdák), de a következtetés mindenkinél azonos volt: ekkora szerepet még nem játszottak világbajnokságon a rögzített játékhelyzetek. Ehhez képest a katari vb első fordulójában a WyScout adatai szerint csak 2 gól született szöglet után, azok sem első érintésre, és – a tizenegyeseket leszámítva – egyelőre ennyi volt a pontrúgások értékesítése. Ráadásul a cég „bőkezű” is volt, mert Adrien Rabiot Ausztrália elleni gólját – amely egy tisztázott szögletet követő beívelésből született – más adatszolgáltatók nem ítélik pontrúgás utáni gólnak.
A VAR-rendszer bevezetése óta megszokottnak számító tizenegyeshullámot leszámítva a csapatok képtelenek voltak hasznosítani szöglet- és szabadrúgásaikat. Vajon jobb lett az előző tornák tapasztalatait felhasználva a védekezés? Vagy rosszabb a végrehajtás? „Eltűntek” a tizenhatoson kívülről szerzett gólok is (a második kör első meccséig kellett rá várni), de ez illeszkedik a trendekbe – egyre jobb helyzetekből próbálnak a csapatok lőni, kevesebb a távoli (így alacsony xG-jű) kísérlet.
3,35 – KANADA ELPAZAROLT XG-JE. Az első kör egyik kellemes meglepetése a kanadai válogatott játéka volt, ami viszont pocsék helyzetkihasználással párosult. A WyScout adatai szerint Kanada (a kihagyott tizenegyessel együtt) 3,35-ös xG-t pazarolt el, és 1-0-ra kikapott a csúcsformától messze járó belgáktól. Ez a legmagasabb xG-érték a 32 csapat között, igaz, hogyha a tizenegyest (ez a szolgáltatónál 0,76-ot ér) leszámítjuk, akkor már a franciák voltak a legjobbak. A modellek közötti eltérést jól illusztrálja, hogy az Optánál a kanadaiak „csak” negyedikek az xG-rangsorban. Az ellenpont természetesen Costa Rica nullás xG-je, de Szaúd-Arábia (0,29), Katar (0,28), Marokkó (0,25), Szerbia (0,22) és Dél-Korea (0,2) is 0,3 alatt maradt. Tegyük hozzá: sajátosságai miatt a mutató csak nagyobb mintában, hosszabb távon hasznos igazán, az xG extrém alá- (Kanada) vagy fölélövése (Szaúd-Arábia) egy meccsen normális jelenség. A pazarlást vagy a kiemelkedő helyzetkihasználást viszont megmutatja.
4 – GÓL NÉLKÜLI MÉRKŐZÉS. Az első kör meccseinek negyede 0-0-s döntetlennel zárult,
A 2018-as vb-n egy, a 2021-es Eb-n két, gól nélküli mérkőzés volt; de az oly gyakran kárhoztatott 1990-es, olaszországi, ultradefenzívnek tartott világbajnokság teljes csoportkörében is kevesebb 0-0 volt, mint most az első fordulóban. A 32 együttesből 14 gólképtelen maradt!
8 – „ÖTVÉBÉS” JÁTÉKOS. A világbajnokságok történetében egészen mostanáig csak négy játékos volt, aki öt világbajnokságon szerepelt a nevezettek között: Antonio Carbajal (1950–1966), Lothar Matthäus (1982–1998), Rafa Márquez (2002–2018) és Gianluigi Buffon (1998–2014). Most egy vb-n négyen csatlakoztak az exkluzív klubhoz: Lionel Messi (2006–2022), Cristiano Ronaldo (2006–2022), Guillermo Ochoa (2006–2022) és Andrés Guardado (2006–2022). Közülük Carbajal, Matthäus, Márquez, Messi és Ronaldo mondhatja el, hogy ténylegesen pályára is lépett minden tornán, amire nevezték. Ghána elleni tizenegyesgóljával Ronaldo lett az első, aki öt világbajnokságon is a gólszerzők közé került.
19 – EGY VÉKONY SZAÚDI VONAL, MÉTERBEN. Szaúd-Arábia lescsapdájára újra és újra ráfutott Argentína, ez segített Hervé Renard csapatának átvészelni az első félidőt, s megalapozni a vb-történelem egyik legnagyobb szenzációjának számító 2-1-es győzelmet. A lesre állítás miatt a középpályán, magasra feltolt védővonallal, a félpálya közelében (középmagas blokk vagy mid-block) védekező szaúdiak első és hátsó vonala között egészen szűk, 19 méteres átlagos távolság volt a FIFA Match Hub adatai szerint. A csapatok „hosszúságát” és „szélességét” mutató adatok ábrázolásán jön ki igazán, mennyire extrém volt a szaúdi elképzelés, amely önveszélyessége ellenére bejött.
Természetesen az argentinoknál egyetlen csapat sem futott többször lesre.
25 – NÉMET KÍSÉRLET JAPÁN ELLEN. A német válogatott a 2018-as világbajnokságon és a 2021-es Európa-bajnokságon 111-szer kísérletezett kapura lövéssel, ehhez tett most hozzá 25-öt Japán ellen (az eredmény 1-2). A kísérletek 16,88-as xG-t eredményeztek, ehhez képest Németország csak 9 gólt szerzett 8 mérkőzésen, s csupán 2 meccset nyert meg. Közben hátul is baj van. A csúcson levő, Joachim Löw irányította Nationalmannschaft a 2014-es, győzelemmel zárult világbajnokságon és a 2016-os, elődöntőben „rövidre zárt” Eb-n 13 mérkőzéséből nyolcszor nem kapott gólt. Azonban még 2016-ban elkezdődött egy olyan sorozat, amely most is tart:
Úgy nehéz előre jutni, ha a védelem lyukas, támadásban meg tékozló a csapat.
40 – MEXIKÓI ÉS BRAZIL EGY AZ EGYEZÉS/CSEL. A legtöbb egy az egy elleni párharcot, illetve cselkísérletet Mexikó és Brazília vállalta az első körben, elérve a negyvenes határt (Brazília 62,5, Mexikó 52,5 százalékos hatékonysággal dolgozott). Ez még nem is meglepő, az sem, hogy az ausztrálok (10) próbáltak meg a legkevesebbszer egy az egyezni vagy cselezni, viszont az már igen, hogy a belgák (!) is 10-nél álltak meg, ami tőlük elég ványadt.
1003 – JÓ SPANYOL PASSZ. A FIFA statisztikája szerint a spanyol válogatott 1061 passzkísérletet hajtott végre Costa Rica ellen, és 1003-szor saját emberhez is juttatta a labdát. Szerény 95 százalékos hatékonyság ez – Irán, Costa Rica, Szaúd-Arábia, Japán és Lengyelország együttvéve nem adott annyi jó passzt, mint Luis Enrique együttese! A spanyolok négy éve is élen jártak a passzstatisztikában, ám akkor többször teljesen meddőnek bizonyult a fölényük (például az oroszok elleni, kiesésüket hozó meccsen), most viszont a rengeteg átadás mellé hét gólt is berámoltak Costa Ricának.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="90" width="408" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
