Szerbia világbajnoki részvétele a példás szakmai munka eredménye

Szerbia (vagy a korábbi Jugoszlávia), mindig is kiváló labdarúgókat adott a világnak, elég csak Dragan Dzajic, Savo Milosevic, vagy a szerb válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Dragan Stojkovic nevét említeni. Jugoszlávia felbomlásával azonban a futball veszített a népszerűségéből, és a kétezres években a kosárlabda, a röplabda meg a tenisz után csak a negyedik legnépszerűbb sportág volt Szerbiában.

A Szerb Labdarúgó Szövetség (FSS) erre reagálva országos kampányt indított „Az én iskolám – az én csapatom” címszóval, amely előírta futballtornák rendezését az általános iskolák számára a tehetségek felkutatása érdekében. A szövetség emellett gondosan tanulmányozta az olasz Covercianón és a francia Clairefontaine-en zajló szakmai munkát, a spanyol szövetséggel (RFEF) pedig 2007-ben együttműködési megállapodást kötött, amely egymás elleni barátságos meccsekről, valamint a játékvezetők és az orvosi stáb részére szervezett tanulmányutakról szólt. Mindennek eredményeként jött létre 2011-ben Stara Pazovában A futball otthona névre keresztelt ultramodern edzőkomplexum hét pályával és önálló hotellel, amelyet a szerbek válogatottjai már az U11-es korosztálytól használnak.

A vb-keret majdnem kétharmada topligában játszik

A szerb szövetség nemcsak a játékosok, hanem az edzők következő generációjának kinevelésére is nagy hangsúlyt fektetett. Az UEFA edzőképzését elvégző Veljko Paunovic az U18-as, majd az U19-es szerb válogatott irányítása után az U20-as csapattal korosztályos világbajnokságot nyert 2015-ben, Radovan Curcic pedig a felnőttválogatottat vezette két évig.

„Helyes döntés volt az utánpótlás-képzésbe fektetni a pénzt – mondta Curcic az UEFA.comnak. – Még mindig messze vagyunk a legnagyobb futballnemzetektől, de Stara Pazova lehetőséget ad számunkra a tehetséggondozásra és az edzőképzésre. Nagyon sok ember munkája van abban, hogy ez létrejött.” A szerb szövetségnél tisztában vannak vele, hogy még sok a tennivaló, különösen az infrastruktúrát illetően, de az UEFA HatTrick-program és a helyi hatóságok segítségével folyamatosan építik a korszerű műfüves pályákat, amelyeket a szövetség felügyel és tart fenn.

A tehetséggondozásba fektetett anyagi tőke és szakmai tudás idővel a pályán is megtérült.

A Montenegrotól 2006-ban különvált Szerbia első önálló sportsikere az volt, amikor Radomir Antic vezetésével eljutott a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra. Az igazi áttörés viszont 2013-ban jött el, amikor a szerb U19-es válogatott megnyerte a Litvániában megrendezett utánpótlás Európa-bajnokságot. Két évvel később még ezt az eredményt is sikerült felülmúlni, miután az U20-as válogatott a döntőben Brazíliát legyőzve megnyerte az vb-t. „Nem állhatunk meg itt – jelentette ki Paunovic szövetségi edző a győzelem után. – Folytatnunk kell a munkát, hogy ugyanezt a sikert megismételhessük felnőttszinten is. Biztos vagyok benne, hogy tíz év múlva ennek a generációnak a tagjai kulcsfontosságú szereplői lesznek a szerb felnőtt válogatottnak és az európai topligákban szereplő klubcsapatoknak.”

A szerbek 26 fős keretéből tizenkilencen az öt európai topliga valamelyikében futballoznak. A 26 játékos közül mindössze négyen vannak, akik a 2022/23-as évadban nem léptek pályára az elérhető játékpercek legalább ötven százalékán klubcsapatukban.

Paunovicnak igaza lett. A 2015-ben U20-as világbajnokságot nyert csapatból nyolc játékos, Predrag Rajkovic, Milos Veljkovic, Srdan Babic, Nemanja Maksimovic, Andrija Zivkovic, Marko Grujic, Sergej Milinkovic-Savic és Vanja Milinkovic-Savic is tagja a mostani világbajnoki keretnek. A 26 fős keretből tizenkilencen az öt európai topliga – azaz az angol, a spanyol, a német, az olasz vagy a francia bajnokság – valamelyikében futballoznak, ráadásul a tizenkilenc játékos közül tizenhét az elérhető játékpercek legalább ötven százalékán pályára lépett csapatában a 2022/23-as évadban.

Dragan Stojkovic szövetségi kapitánynak volt bőven merítési lehetősége, az őszi idényben összesen 27 szerb játékos van a topligákban,

miközben ez a szám az előző négy évben mindig 30 fölött volt. Az új szerb generáció tehát már a legmagasabb nemzetközi szintet képviseli, és ennek megfelelően a játékosok piaci értéke is kilőtt az utóbbi években. 2014 januárjában a Chelsea 25 millió eurót fizetett a Benficának Nemanja Maticért, aki ezzel a legdrágább szerb játékos lett. Három és fél évvel később már 45 millió euróért igazolt Matic a Manchester Unitedhez, majd jött Luka Jovic, akiért 63 millió eurót adott a Real Madrid 2020 nyarán. Jovic mindössze másfél évig volt szerb csúcstartó, 2021 januárjában a Juventus már nem sajnált 80 millió eurót a Fiorentina 21 éves csatáráért, Dusan Vlahovicért.

A szerb klubfutball is a hazai játékosokra épít

A válogatottal és a játékosokkal együtt a szerb klubfutball is sokat fejlődött az utóbbi években. A szerb bajnokság 2017-ben még csak a 28. helyen állt az UEFA aktuális koefficiensrangsorában, az idén viszont már Európa 11. legerősebb bajnokságaként tartják számon. A 2017/18-as évad óta a Crvena zvezda minden évben ott van a Bajnokok Ligája, vagy az Európa Liga csoportkörében, sőt tavaly az Európa Ligában a nyolcaddöntőbe is bejutott, ott a későbbi döntős Rangers ejtette ki.

A másik nagy szerb csapat, a Partizan az idén és tavaly a Konferencia Ligában szerepel(t), de előtte másfél évtizeden keresztül stabil Bajnokok Ligája- és UEFA Kupa/Európa Liga-résztvevőnek számított. A zvezda és a Partizan ráadásul úgy tud évről évre helytállni a nemzetközi kupákban, hogy szerb játékosokra épít; most a Crvena keretének 61 százaléka szerb játékosokból áll, míg a Partizan esetében ugyanez az arány 68 százalék.

Ez a filozófia az egész szerb bajnokságra jellemző, a tizenhat első osztályú csapat keretét 79 százalékban hazai játékosok alkotják. A jelenlegi évadban eddig 435 játékos lépett pályára a szerb élvonalban, közülük 323 (74 százalék) szerbiai születésű volt. A játékpercek megoszlása 75–25 százalék a hazai és külföldi játékosok viszonylatában.

A szerbek beadásaira jó lesz odafigyelniük az ellenfeleknek. Stojkovic csapatának meccsenként tizenhat és fél beadása volt a Nemzetek Ligájában, s ezekkel elsősorban a magas célembereket, a 189 centis Mitrovicot és a 190 centis Dusan Vlahovicot kereste. Forrás: Wyscout

Akár meglepetést is okozhatnak a vb-n

Szerbia a portugálokat megelőzve csoportelsőként, veretlenül jutott el a 2022-es világbajnokságra, ahol Brazíliával, Svájccal és Kamerunnal alkotja a G csoportot. A szerbek 3–4–1–2-es formációban játszanak, és nagyon erős széljáték jellemzi őket; a hat 2022-ben játszott Nemzetek Ligája meccsen összesen 99 beadása volt a csapatnak. Célemberük a Fulham csatára, Aleksandar Mitrovic, aki a Nemzetek Ligájában 20-szor lőtt kapura (a sorban utána következő Luka Jovic és Dusan Vlahovic hétszer-hétszer), és 4,53-as xG mellett hat gólt szerzett.

A szerbekre egyébként is jellemző, hogy nem lőnek esztelenül, hanem megpróbálják a lehető legjobb lövési pozíciót megtalálni; az egy lövésre vetített xG-mutatójuk 0,169 volt, ami topszinten is kiemelkedő teljesítménynek mondható. Az elmúlt időszakban megmutatták, hogy az eredmény érdekében tudnak nagyon kompakt célfocit játszani, de nemegyszer megesett az is, hogy óriási távolságokat hagytak a csapatrészekben: akár 47-48 méter volt az első és az utolsó játékos átlagos pozíciója között. A világbajnokságon ekkora területeket nem lehet majd üresen hagyni, mert, ha mégis, akkor az ellenfelek egy-egy progresszív passzal több szerb játékost is képesek lesznek kivenni a játékból.

A szerb futball rengeteget fejlődött az elmúlt bő egy évtizedben, az új generáció tagjai pedig már Európa legerősebb bajnokságaiban játszanak hétről-hétre. Szerbia nem tartozik a világbajnokság esélyesei közé, de

a közelmúlt válogatotteredményei és a játékosok minősége alapján akár meglepetést is okozhat.

A szerző Kovács Gábor, a Magyar Labdarúgó Szövetség adatelemzője.