Nagy Zsolt helyén Kerkez, Sallai helyén Gazdag? Nem biztos, hogy ilyen egyszerű!

Irigylésre méltó pozícióból, a csoport első helyéről kezdi meg a magyar válogatott az őszi szereplését a Nemzetek Ligája elitjében – a sorsolás után aligha gondolta volna bárki, hogy leírhatjuk ezt a mondatot, hiszen nemzeti csapatunk Németországgal, Olaszországgal és Angliával szerepel egy kvartettben. Az angolok elleni kettős győzelem (1–0 otthon, 4–0 idegenben) és a németek ellen szerzett pont (1–1) viszont váratlanul erős pozícióba repítette Marco Rossi együttesét.

A csoportelsőség a magyar együttes kezében van, a kiesést pedig jó eséllyel megússza a válogatott – ez egészen elképesztő teljesítményt jelez egy olyan csoportban, amelyben minden pont megszerzése bravúrnak minősül.

Matematikailag még az is lehetséges, hogy Rossi csapata az 5. fordulóban bebiztosítja csoportelsőségét – ez akkor történik meg, ha győz Lipcsében és az angolok megverik az olaszokat. A bennmaradást pedig az olaszok is elintézhetik nekünk, ha nem kapnak ki Angliától.

Két fontos játékos – a bal oldali szárnyvédő Nagy Zsolt és a támadó Sallai Roland – sérülése azonban nagy feladat elé állítja Rossit. A szövetségi kapitány többször elmondta, nem elég mély a keret, szűk a merítési lehetőség, és ez különösen rosszul jön, ha hiányposztokra kell megoldást találni. Míg sok poszton jók a szövetségi kapitány rotálási lehetőségei, a center (itt a Dél-Koreába szerződött, de a góllövést szerencsére folytató Ádám Martin áll ugrásra készen Szalai Ádám mögött), a bal oldali védő (inkább wing-back) posztja és a Sallai által játszott támadó szerepkör nem könnyen pótolható. Ráadásul a magyar válogatott eddig az NL-csoportban elért 7 góljából négyet Nagy és Sallai szerzett.

Kezdjünk hátul, a bal oldali szárnyvédővel! Ez gyakran neuralgikus pont, mivel Magyarországon régóta „hiánycikk” a nemzetközi szintű bal oldali védő, pláne a nemzetközi szintű, három belső védős rendszerben jól alkalmazható wing-back. Rossi még jobblábas támadókat (Holender Filip, Schön Szabolcs, Varga Kevin) is kipróbált itt úgynevezett inverted wing-back, azaz tükör-szárnyvédő szerepben. A törökök az NL-találkozón emlékezetes módon nem tudtak semmit kezdeni ezzel – teljesen meglepte őket a húzás –, de azért az nem véletlen, hogy az Európa-bajnokságon inkább végig a hátvéd Fiola Attila játszott itt, s szerzett gólt Franciaország ellen. Azóta azonban Fiola inkább a védelem tengelyében vagy jobb oldali wing-backként játszik, már csak azért is, mert Nagy Zsolt kiváló teljesítményt nyújtott a bal oldalon. A Puskás Akadémia védője Németország meg Anglia ellen is gólt szerzett, és elképesztő a fejlődése ahhoz képest, amikor 2019 végén, élete első válogatott tétmérkőzésén Cardiffban Gareth Bale gyakorlatilag azt csinált az oldalán, amit akart. Kiesése éppen ezért fájó veszteség.

Rossi visszanyúlhat a már kipróbált megoldáshoz, és játszathatja a bal oldalon Fiolát,

ám nem ez a fehérvári védő legjobb posztja és szerepköre. De ő legalább hozzá van szokva ahhoz, hogy itt játszik, a jobb szélre pedig Nego Loic és Bolla Bendegúz is ott van alternatívaként. A kevésbé konzervatív megoldás az lenne, ha az olasz szakvezető bevetné a Hollandiában kimondottan jó teljesítményt nyújtó, az Eredivisiébe berobbanó, ám újonc Kerkez Milost. Az AZ Alkmaar szélsőhátvédje klubjában négyvédős formáció bal oldalán játszik, de a Milan utánpótláscsapatában és a magyar korosztályos válogatottakban is volt wing-back a bal szélen. Rizikós lehet egy tinédzsert ilyen ellenfelek ellen bedobni, de Rossinak bővítenie kell a bevethető játékosok körét, és Kerkez hosszú távon is megoldást jelenthet a keretben, ha fejlődése töretlen. Ilyen szintű bajnokságban rendszeresen játszó magyar balhátvéd meg egyszerűen nincs. Lehet, hogy az év végéig kell várnia a bemutatkozására, de ha egészséges marad, akkor igen meglepő lenne, ha nem debütálna 2022-ben. Egy újabb lehetőség Callum Styles bevetése a bal oldalon, pláne, hogy ebben az idényben a Barnsleyban és új csapatában, a Millwallban is játszott már bal oldali wing-backet.

Sallai Roland pótlása szintén érdekes kérdéseket vet fel. A magyar támadójátékban óriási szerepe van a Freiburg futballistájának, aki arccsonttörését és műtétjét követően kényszerül kihagyni a szeptemberi NL-meccseket. Az, amit ő hozzá tud tenni a válogatott játékához, unikális. Kiválóan cselez, remekül egy az egyezik, ezzel „le tud venni” embereket a pályáról, és folyamatos figyelmet kényszerít ki a védőkből. A Nemzetek Ligája-mérkőzéseken – kizárólag a közvetlen elitbe tartozó csapatok ellen – meccsenként átlagosan 6,17 alkalommal próbálkozott csellel, és cseleinek 54,5 százaléka sikeres is volt. Gyengébb ellenfelekkel szemben a „cselvolumen” hasonló, a sikerességi ráta még jobb. Meccsenként van legalább két kísérlete (és összességében jó százalékkal találja el a kaput), 41 százalékban megnyeri a támadó párharcait, rengeteg progresszív labdavezetése van (szólóval jelentősen előbbre juttatja a labdát). Ez még azokon a meccseken is a támadójáték egyik kulcsává teszi, amelyeken nem szerez gólt vagy nem ad gólpasszt.

Hacsak sérülés nem szól közbe, a támadóhármasban a center Szalai Ádám és a balról induló támadó középpályás Szoboszlai Dominik helye biztos.

A jobb oldali támadó középpályás/támadó helyére keresi Sallai helyettesét Rossi, de a freiburgi cselgéppel teljesen megegyező profilú embere nincsen. Bundesliga-szintű támadója pláne.

A keretbe visszahívott, jelenleg a török Hataysporban játszó Varga Kevin igen gyors és gyakran (bár Sallaiétól elmaradó hatékonysággal) cselez, a belga második ligás Lommelben tapasztalatot gyűjtő Vancsa Zalánt sem kell félteni (sőt!), ha egy az egyezésről van szó. Varga most is szerepet kaphat, Vancsa viszont (Kerkezhez hasonlóan) inkább a (közel)jövő emberének tűnik. Ott van ugyanakkor a keretben Gazdag Dániel, aki élete formájában játszik és az MLS egyik legjobbja az észak-amerikai profiliga 2022-es kiírásában. A Philadelphia Union támadó középpályása harmadik az MLS góllövőlistáján, második a kanadai táblázaton, még sosem volt ennyire eredményes szezonja.

Az ex-kispesti Gazdag a formát figyelembe véve valószínűleg jelenleg a magyar válogatott legjobbja. Önbizalomtól duzzad, olyan idényt fut, amelyben minden bejön neki. Ő viszont inkább belső támadó középpályás, az irányítás helyett gyakran a befejezéssel foglalkozó tízes, esetleg hamis kilences, szerepköre nem ugyanaz, mint Sallaié. A Philadelphia Union 4–3–1–2-es formációban futballozik, Gazdag a két csatár mögött, a gyémánt alakzatú középpálya csúcsán munkálkodik.

Ha ő lesz Szalai és Szoboszlai mellett a harmadik támadó, akkor nem feltétlenül Sallai-szerű játékra kell számítani: Gazdag kevesebbet (és valamivel rosszabbul) cselez, nem ez az első számú erőssége, viszont egészen kíméletlen és trükkös befejező. MLS-hőtérképe azt mutatja, hogy a hajdanvolt jobbösszekötő helyén a legaktívabb. Ha Gazdag kerül be a támadótrióba, akkor lehet, hogy valamivel kevesebbet indul kifelé (amit Sallai nagyon szeret), ehhez pedig alkalmazkodnia kell a jobb oldali wing-backnek is. Az angolok ellen például Sallai rendszeresen a jobb szél felé mozgott ki, Nego pedig ilyenkor többször elindult befelé (ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy Sallai kedvenc játékát játszhassa, és izolálva egy az egyben maradjon egy védővel). Ha Gazdag bekerül, és belső (vagy befelé induló) támadó középpályás lesz, akkor a szárnyvédő „munkaköri leírásának megfelelően” a szélen ragad. Bevetése a támadójáték egészére kihathat.

Ennél azért lehetne sokkal rosszabb is Marco Rossi helyzete, hiszen

most az a kérdés, hogy bedob-e helyettesként egy Eredivisie-játékost vagy az MLS egyik topjátékosát.

Kerete az eddigi NL-mérkőzéseken bizonyította, hogy fel tudja venni a versenyt sokkal erősebb, kizárólag topligás spílereket, világsztárokat bevető csapatokkal is, s a gyors egymásutánban lejátszott találkozókat is bírta (eddig) a válogatott. A támadójáték az idén látványosan javult – a csapatvédekezés pedig stabil –, a következő lépés innen a keret szélesítése, bővítése, fiatalítása. Ha kényszerből is, de ehhez hozzájárulhat Nagy Zsolt és Sallai Roland kiesése – az szeptember végén kiderül, hogy mennyire sikerül a két kulcsembert pótolni. Novemberben, a felkészülési találkozókon (Luxemburg és Görögország ellen) pedig felbukkanhatnak újabb nevek is a válogatott közelében, hiszen akkor nagyobb tere lesz a kísérletezésnek.

Kiemelt képünkön Nagy Zsolt gólja után a labdarúgó Nemzetek Ligája 3. fordulójában játszott Magyarország – Németország mérkőzésen a budapesti Puskás Arénában 2022. június 11-én.