Mit tud Alexander Isak, hogy ennyi pénzt fizetett érte a Newcastle?

Alexander Isak eritreai szülők gyermekeként Stockholm külvárosában, Solnában született 1999. szeptember 21-én. Nem meglepő módon a helyi AIK utánpótlásában nevelkedett, majd 2016 tavaszán – mindössze 16 évesen – a svéd felnőtt élvonalban is bemutatkozhatott. Innen rövidesen a Borussia Dortmundhoz került, ám a 2016 és 2019 közötti időszakban öt Bundesliga-meccs kivételével csak elvétve jutott játéklehetőséghez, legfeljebb a klub második vagy U19-es csapatában lépett pályára. 2019 tavaszán a holland Willem II-nél következett egy rövid kitérő – itt Isak a holland kupadöntőn az Erik ten Hag-féle, BL-elődöntős Ajax ellen is pályára lépett –, onnan került 2019 nyarán a Real Sociedadhoz.

A kék-fehérek a klubnál 2018 óta dolgozó Imanol Alguacil irányítása alatt többnyire tetszetős, labdabirtoklásra épülő futballt játszanak. Ez az elmúlt három évben sorrendben hetedik, ötödik és hatodik helyezést eredményezett a spanyol bajnokságban. A 2020/21-es, rendhagyó évadban pedig az Európa Liga 32-es köréig is sikerült eljutni, ahol a későbbi döntős Manchester United jelentette a végállomást. Az edző többnyire 4-4-2-es rombuszalakzatban vagy 4-3-3-ban küldte pályára a csapatot, de ekkor is többnyire felfutó szélső védőkkel és befelé játszó szélsőkkel. Eközben fontos szerep jutott az olyan, mélyről irányító középpályásoknak, mint Mikel Merino vagy a Manchester Citytől igazolt ikon, David Silva.

Isak a legtöbbször középcsatárként játszott 4-4-2 rombuszban és 4-3-3-ban is, de az utóbbi rendszerben néhány alkalommal láthattuk balszélsőként is. Középen játszva a feladata leginkább a mélység biztosítása volt, míg balszélsőként többnyire szélességet adott a csapatnak.

Viszonylag ritkán lép vissza a labdáért, hiszen a pálya közepén három-négy csapattársa is felveheti azt, így általában ő az, akinek a csapatszerkezet legelején kell helyezkednie.

Bár 192 centiméteres magasságával a súlypontja az átlagnál följebb van, ügyesen bánik a labdával, hosszú lábai segítségével akár egy az egy elleni helyzetekben is sikeresen cselez, több alkalommal lőtt látványos gólt balról befelé cselezve a hosszú sarokba. Alkalomadtán nemcsak befelé indul a bal szélről, hanem az alapvonalat is támadni tudja, igaz, ilyenkor általában a gyengébb lábával kell beadnia a labdát. A labdával való barátsága a cselezésen kívül a tizenhatoson belül is segíti: részint nemcsak a belső védők közötti területbe tud befutni, hanem kissé balra is sodródhat, részint pedig a közeli befejezéseknél képes a kapust is becsapni mozdulataival.

Isak gólja a Barcelona elleni mérkőzésen augusztus 21-én. Nem teljesen középre, hanem a belső védő melletti üres területbe indul.

Az Alavés elleni mesterhármas egyik gólja 2021 februárjából. Itt is a belső és a szélső védő közötti területet sikerült megtalálnia.

Egy másik példa, ugyanerről a mérkőzésről: Isak a kilépő védelemmel ellentétes irányba indul, és üresen érkezve szerez gólt.

Isak fontosságát a Sociedad játékában a statisztikák is alátámasztják. A tavalyi szezonban a hat gólja mellé 10.80-nal a legmagasabb xG-mutatót hozta össze. A 2020/21-es évadban 16.47-es xG-mutatója volt, ami akkor a helyzetek minőséget tekintve az ötödik legjobb lett a spanyol bajnokságban. Az erre jutó 16 góllal pedig alig teljesítette alul az „elvártakat”.

A legutóbbi idényben ráadásul az xGChain mutatót tekintve is a csapata legjobbja lett.

Ez a statisztika kumulálja az összes olyan, lövéssel végződött támadást, amelyben a játékos részt vett. Ha ebből kivonjuk azokat a passzokat, amelyek nem számítanak kulcspassznak, és csak a labdakihozatalt segítik elő (xGBuildup), akkor Isak már hátrébb kerül a csapaton belüli rangsorban. Ez is mutatja: a támadások előkészítése nem az ő feladata. Ugyanakkor az xA mutató (expected assist: várható gólpassz; azon passzok értéke, amelyek közvetlenül lövést eredményeznek) tekintetében Isak sokat lépett előre az elmúlt szezonban. A svéd csatár tehát az asszisztokat is leginkább a támadóharmadban helyezkedve osztja ki, nem mélyen visszalépve, erre is több példát láthatunk a fenti videón.

Ami a védekezést illeti, a Real Sociedad magasan letámad az ellenfél térfelén: a legutóbbi évadban átlagosan 8.70 passzt engedett a riválisainak a saját térfelükön. Mivel a letámadás emberorientáltan történik, Isak feladata leggyakrabban az ellenfél középhátvédjének lezárása.

Az edzőm azt akarja, hogy modern csatár legyek, labda nélkül is dolgozzak sokat és támadjak le – mondta a The Independentnek 2021 novemberében. – Az üres területeken is veszélyesebb akarok lenni. Az emberek általában csak a gólokat számolják, de én modern csatár szeretnék lenni, az egész játékba be akarom vonni magam.

A Sociedad letámadása a Barcelona ellen: mindenki a közvetlen ellenfelére figyel.

Isak a saját térfelén középső blokkban is képes védekezni. Ezt kitanulni leginkább a svéd válogatottban volt lehetősége, amelyben 2019 óta alapember, a tavalyi Európa-bajnokságon pedig minden mérkőzésen pályára lépett. A svéd csapat Janne Anderson vezetésével az elmúlt két nagy tornán leginkább óramű pontossággal működő, kompakt 4-4-2-es középső blokkjáról maradt emlékezetes. Ebben a rendszerben kapott lehetőséget a tavalyi Európa-bajnokságon Isak. A kontinenstorna mérkőzéseinek legnagyobb részét labda nélkül kellett töltenie, és leginkább kontrák, illetve második szándékú támadások alkalmával a sebessége révén jelenthetett veszélyt a kapura.

A svéd válogatott védekezése a 2021-es Európa-bajnokságon. Kompakt 4-4-2-es középső blokk, cél a pálya közepének lezárása. Isak is fegyelmezetten együtt mozog a többiekkel, és lezárja a belső passzsávot.

De vajon beleillik-e az Eddie Howe által vezetett Newcastle csapatába, amellyel új befektetői komoly álmokat dédelgetnek? A fekete-fehér mezes alakulat nem kezdte rosszul a szezont, a Manchester Cityvel például hazai pályán játszott 3-3-as döntetlent. A 4-3-3-as felállás a körülményekhez alkalmazkodva a rövid és hosszabb passzos támadásépítést is lehetővé teszi. Védekezésben a 4-1-4-1-es középső blokkból pedig számos veszélyes kontratámadással lepte meg a csapat Pep Guardiola együttesét. Főleg a bal szélről befelé cselező Allan Saint-Maximin volt elemében, összejátszva a középcsatár Callum Wilsonnal.

Képességeit tekintve Isak balszélsőként és középcsatárként is alternatívát jelenthet, hiszen sebességből befutva vagy a labdával befelé cselezve is képes veszélyt teremteni.

Az már sokkal inkább kérdéses, hosszú távon miképpen alakul át a Newcastle kerete, és a fiatal svéd csatárt hogyan lehet az új szerkezetbe integrálni. Isak debütálására egyelőre várnunk kell: az érkezése utáni első, Wolverhampton elleni angol bajnokin még nem került a keretbe (a Newcastle 1-1-es döntetlent játszott).