Játékosként Angliába kerülni sokak álma. A labdarúgás szülőhazájában akár a második vonalban szerepelni – nagy eredmény, pláne, ha egy játékos Magyarországról indul. Angliába eljutni az NB I-ből jelenleg közbülső „ugródeszka” nélkül szinte lehetetlen. Ma a Premier League majdnem megugorhatatlan kihívás egy NB I-es játékosnak (2015/16 óta nem lépett pályára magyar az angol élvonalban, akkor Bogdán Ádám védett a Liverpoolban), de még a Championship is túl messze van, ahogyan azt Ádám Martin is megtapasztalhatta. A Paks hatalmas termetű centerének egy angliai lehetőség az álma, ám – amint arról az M4 Sportnak beszélt – a Brexittel bevezetett bürokratikus szabályozás miatt még a másodosztályba sem igazolhat.
Angliába sajnos nem szerződhetek, mert nincsenek meg azok az átigazoláshoz szükséges számaim, amelyek a Brexit után kellenek
– nyilatkozta.
A szabályozással Európa-szerte küzdenek. A „közepes” és „kis” ligákból, a topligás országok második vonalából nagyon nehézzé vált Angliába „átugrani”. Ennek a korábban az angol felvevőpiacra „szállító” bajnokságok mellett a kevésbé gazdag, ám remekül scoutoló angol klubok (pl. Brentford) és a jó európai kapcsolatokat kiépítő Championship-csapatok (pl. Barnsley) egyaránt kárvallottjai lehetnek. Az előző idény átigazolási tevékenységét a koronavírus-világjárvány is erősen befolyásolta, így alighanem 2022 nyarán kapunk tisztább képet arról, mennyiben változtatja meg a brit piacot és a klubok tevékenységét a 2021. január elsejével bevezetett pontrendszer. Mint mindig, most sem a közvetlen elit jár rosszul, hanem akik lejjebb vannak a „táplálékláncban”.
Ádámnak nem, Fiolának talán, Sallainak igen
A Brexittel bevezetett pontszámítás új kiadását júniusban jelentette meg az angol szövetség, azaz az FA. A 27 oldalas dokumentum nem tartozik a könnyen emészthető iratok közé, olyannyira nem, hogy több cég ajánl fizetős pontszámító szolgáltatást a kluboknak, hogy az átigazolásért felelős stáb gombnyomásra megkapja a megfelelő eredményt, és ne kelljen számolgatni.
Az újonnan kiadott szabályzat magyar szempontból a legfontosabb helyen nem változott: az NB I továbbra is a legalsó, hatodik szintre kapott besorolást, márpedig ebből a kategóriából nagyon nehéz Angliába igazolni.
A szerződtetéshez szükséges engedély (GBE) megszerzéséhez 15 pont szükséges. Ahhoz, hogy külön engedélyt lehessen kérni (ennek megadásáról egy bizottság dönt) szintén el kell érni legalább 10 pontot, vagy ifi játékos esetében bizonyítani kell a szerződtetni kívánó klubnak: kiszemeltje „jelentős potenciállal és megfelelő minőséggel bír ahhoz, hogy az angol futball fejlődéséhez hozzájáruljon”. A pontszámítási táblázatba elsősorban a következők számítanak bele:
- a nemzeti küzdelemsorozatokban lejátszott játékpercek,
- a válogatott találkozók,
- a kontinentális kupamérkőzéseken kapott játékpercek és a csapat nemzetközi szereplése,
- a játékos klubjának ereje, bajnoki helyezése.
A pontokat egy referenciaperiódus – a GBE-kérelem benyújtását megelőző egy év – alapján számolják.
Ha egy játékos világranglista top tízes válogatottban a meccsek legalább 30 százalékán pályára lépett a referenciaperiódusban, akkor automatikusan megkapja az engedélyt (ez az úgynevezett Auto-Pass). A 11–20. helyezettek esetében a határ legalább 40 százalékra, a 21–30. helyezetteknél legalább 60 százalékra, a 31–50. helyezetteknél legalább 70 százalékra emelkedik. Ha nincs Auto-Pass, akkor is jól lehet pontokat „kaszálni” a rendszeres válogatott szerepléssel. Amennyiben viszont a nemzeti csapat nincs a világranglista első ötvenben, akkor a játékos semmiképpen sem kaphat automatikus engedélyt, és két pontnál többet nem gyűjthet össze.
Jöhetnek a játékperc alapján számított „klubpontok”. A magyar NB I a hatodik, azaz a legrosszabb kategóriában van, és ez a legtöbb játékos angliai szerződését megtorpedózná: 2 pontnál többet nem lehet a játékpercek alapján összegyűjteni. Ha egy kategóriával feljebb sorolnák az NB I-et, akkor egy magyar élvonalbeli kulcsjátékos már 4 pontot gyűjthetne, ha kettővel, akkor 6 pontot. Tegyük hozzá: egy negyedik kategóriás bajnokságban minden percet végigjátszó futballista annyi pontot kap, mint egy topligában a percek 30 százalékát megkapó társa… Szóval ebben a számításban kulcsfontosságú szerepe van a bajnokság szintjének és az angolok által megállapított besorolásnak.
Régiónkból a szlovák és a román kivételével minden bajnokság besorolása jobb, mint az NB I-é (a csehek, horvátok, ukránok és osztrákok a 4., a szerbek, a lengyelek és a szlovének az 5. kategóriába tartoznak). Értékes plusz pontokat jelent, ha egy klub eléri az európai kupaküzdelmek során a csoportkört. Egy 5. vagy 6. kategóriás bajnokságból kizárólag a hazai szereplés alapján képtelenség összeszedni a kellő 15 pontot (10, illetve 5 a maximum), egy 4. kategóriásból extrém nehéz (15 a maximum). Ezért kell a játéklehetőség a válogatottban és ezért kell, hogy a játékos csapata legalább a csoportkörig eljusson egy európai kupában.
