Farkas Norbert / 24.hu
Foci sport24

Rossi megint összerakta a válogatott játékát, csak a helyzetkihasználás miatt maradt el az újabb nagy bravúr

Szombat este a magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán, telt házas mérkőzésen játszott 1-1-es döntetlent Németországgal a Nemzetek Ligája A csoportjának harmadik játéknapján. Marco Rossi csapata az angolok elleni bravúros győzelem és az Olaszországtól elszenvedett egygólos vereség után most újabb magas szintű ellenfélnek tudott meglepetést okozni, és 4 ponttal, a csoport második helyéről várja a keddi, angliai összecsapást. De miért működött ismét jól a szakmai stáb elképzelése? Taktikai elemzésünk.

A magyar válogatott kedvező előjelekkel várhatta az összecsapást a németek ellen, hiszen a mieink egy héttel korábban hatalmas meglepetésre, a Rossi-korszak talán legjobb teljesítményét nyújtva győzték le 1-0-ra Anglia együttesét.

Kapcsolódó
Magyar–angol: a Rossi-éra legjobb teljesítményét nyújtotta a válogatott
A magyar válogatott 1962 óta először tudta legyőzni az angol válogatottat. De ez még nem minden: Rossi csapata a játék valamennyi elemében felülkerekedett az egy éve még Eb-döntős együttesen.

Azon a mérkőzésen nemcsak a védekezés működött a megszokott magas minőségben. Úgy tűnt,

az őszi világbajnoki selejtezőkön és a tavaszi két barátságos mérkőzésen látott, sémákra épülő, meglehetősen kockázatkerülő támadójátékot is felváltotta a bátrabb, nyugodtabb, kreatívabb felfogás a labdával,

minek nyomán a magyar csapat sokkal jobban kihasználja a pálya közepét és a játék forgatásának előnyeit is. Olaszországban azonban nem sikerült ugyanezt a teljesítményt megismételni: az Európa-bajnok erős, emberfogásos letámadásával sikeresen elfojtotta a labdakihozatalokat, és jól megszerkesztett pozíciós játékával támadásban is megtalálta a szabad területeket az elmúlt években egyébként nemzetközi mércével is hatékony magyar védekezésben. A 2-1-es vereség inkább a mieinkre nézve volt hízelgő.

Kapcsolódó
Olasz-magyar: miért nem működött ugyanaz, mint az angolok ellen?
Az angolok elleni fantasztikus teljesítményt követően már egy sokkal reálisabb meccskép rajzolódott ki a magyar válogatott számára az Európa-bajnoki címvédő olasz válogatottal szemben, de pontosan milyen játékelemekben sikerült felülkerekednie Roberto Mancini csapatának? Elemzés.

A magyar válogatott kezdő tizenegyében Marco Rossinak elsősorban a sárga lapok miatt eltiltott Schäfer Andrást kellett pótolnia. Gulácsi előtt így Lang, Orbán és Szalai Attila volt a három belső védő. A bal oldalt Nagy Zsoltnak, a jobbot pedig Nego helyett ezúttal Fiola Attilának kellett bejátszania. A középpálya közepén Nagy és Szoboszlai harmadik társa így Schäfer távollétében a honosított Callum Styles lett, elöl pedig Szalai Ádám mellett szokás szerint Sallai Roland kapott helyet.

A korábbi Bayern-edző, Hansi Flick az előző meccsekhez képest sokat rotálta csapatát a kísérletezés jegyében. Manuel Neuer előtt most Thilo Kehrer, Niklas Süle és Nico Schlotterbeck alkotta a védelem közepét, a két szélen Jonas Hofmann és David Raum játszott, a középpálya közepén a müncheni  Joshua Kimmich­, Leon Goretzka duó szerepelt, elöl pedig Timo Werner lett Kai Havertz és Jamal Musiala társa.

A kezdőcsapatok

A mérkőzés gyors gólváltással kezdődött: a 6. percben Nagy Zsolt lövésével, hatalmas meglepetésre a magyarok szereztek vezetést, ám Hofmann három perccel később a kapuba gyalogolhatott egy súlyos védelmi hibát követően. Mielőtt azonban a két gólt elemeznénk, ejtsünk néhány szót a mérkőzés általános képéről!

A találkozó nagy részében a német válogatott birtokolta a labdát, a játékidő 67 százalékában volt a vendégeknél a labda. Kulcskérdés volt tehát, hogy a házigazda mennyire vállalja fel a bátor, nyugodt labdakihozatalokat. Az angolok elleni mérkőzésen a magyar válogatott talán ebben tudott a legtöbbet előrelépni, ám az olaszokkal szemben ezt nem sikerült megismételni. A mostani meccsen ebben a tekintetben ismét inkább biztató volt a teljesítmény: bár Flick csapatának letámadása sokszor ívelésre késztette Rossi gárdáját,

szombat este is akadt néhány sikeres labdakihozatal.

Az angolok elleni mérkőzéshez hasonlóan a magyarok ismét megfelelően foglalták el a pálya közepét, és tudatosan forgatták át a játékot, elsősorban balról jobbra. A rövidpasszos labdakihozatalokat pedig a felezővonalat átlépve direkt támadójátékkal sikerült folytatni. De a vezető gólt egy védővonalból előre lőtt, hosszú indítás után sikerült megszerezni: a baloldali szárnyvédő Nagy Zsolt egy jobboldalon végig vitt támadás eredményeként talált be.

Havertz megtámadja Orbánt, aki így előreíveli a labdát. Fiola elsőként indul be a jobb oldalon, őt hullámszerűen követik a többiek, ezért a németek nem tudnak lesreállítással próbálkozni. A jelenet végén a Fiola beadásából kipattanó labdát Nagy Zsolt bombázza a kapuba.

Amikor a magyar együttes laposan próbált építkezni, a leggyakoribb módszer Styles visszalépése volt. A középen és baloldalt is bevethető játékos a három belső védő közé, vagy a balhátvéd pozíciójába lépett vissza negyedik emberként. Mindez önmagában nem lett volna elég, ha Nagy Ádám és Szoboszlai jó helyezkedésével nem segíti aktívan a labdakihozatalokat.

Ha sikerült átjátszani a német letámadás első vonalát, akkor gyakran Szalai is visszalépett megtartani a labdákat, miközben a két szélen kitűnően futballozó Fiola és Nagy Zsolt, valamint középen Sallai Roland felelt a játéktér megnyújtásáért. A Szoboszlai oldalán megkezdett támadások után a forgatások célpontja elsősorban Fiola volt, akivel Raumnak és Schlotterbecknek igencsak meggyűlt a baja.

Így indultak a támadások. Styles negyedik védőnek visszalép a hátsó vonalba, és megkapja Gulácsitól a labdát. Szoboszlait Goretzka követi, ezért visszaadja a labdát Stylesnak.

A jelenet folytatása. Nagy Ádám felpassz-visszapassz kombinációval visszaadja a labdát Szoboszlainak, aki kitűnően indítja Fiolát. A jelenet az ő beadásával zárul.

A labdakihozatalaink összességében mégsem voltak olyan eredményesek, mint az angolok ellen, Flick csapatának agresszív letámadása ugyanis többször megnehezítette a dolgunkat. A németek aszimmetrikus felállásában Havertz, Werner és Musiala a pálya három középső sávját zárta le, Hofmann ügyelt a jobb szélre, míg David Raum jóval hátrébb játszott, a védelmi vonalba betagozódva negyedik védőként.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Véget értek a júniusi válogatott-játéknapok, az interkontinentális pótselejtezőkkel kialakult a katari labdarúgó-vb 32-es mezőnye, végleges a program is. Most, hogy ismerjük az összes résztvevőt, eljött az idő, hogy erősorrendbe tegyük a csapatokat. Az első tízbe két olyan válogatott is bekerült, amely ellen a magyar válogatott remekelt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.