Foci sport24

Új arc, régi gondok: Styles játéka biztató, a válogatotté olyan, mint amilyen eddig volt

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI
Nehéz volt elhinni, hogy a Szerbia elleni, hazai mérkőzésen kimaradt az utolsó pillanatban a dupla magyar ziccer, ahogyan nehéz volt elhinni azt is, hogy Belfastban, Észak-Írország ellen nyerni tudott a válogatott a helyzetek sorát kihagyó, a bravúrokat bemutató Dibusz Dénesen rendre fennakadó házigazda bánatára. Egy 0–1 otthon, egy 1–0 idegenben, a kép gyakorlatilag ugyanaz, mint korábban, Marco Rossi csapatának erősségei és gyengéi ugyanúgy megmutatkoztak. Mostantól már csak nehezebb lesz ebben az évben. Legalábbis papíron, mert a gyakorlatban nem biztos…

Ennyi volt a „kísérletezésre megadatott” idő: a magyar labdarúgó-válogatott Szerbia (0-1 Budapesten) és Észak-Írország (1-0 Belfastban) ellen letudta két felkészülési mérkőzését az év elején. Legközelebb – júniusban – már Nemzetek Ligája-mérkőzéseken találkozunk Marco Rossi csapatával, amely az NL legfelső osztályában Angliával, Németországgal és a világbajnokságról nagy meglepetésre lemaradt Olaszországgal csap össze. Elméletileg a sokkal nehezebb mérkőzései jönnek az évnek, gyakorlatilag Rossi együttese a nagyok ellen gyakran nyújt kimagasló teljesítményt (reaktív játékának pont megfelel egy domináns ellenfél), s a gyengébb játékerejűek ellen szenved. Az év első két mérkőzése alapján arra számíthatunk, amire eddig is: a szövetségi kapitány válogatási lehetőségei korlátozottak, a játék óvatos és konzervatív, a stabilitás oltárán pedig gyakran a támadójáték lesz az áldozat. De kezdjünk egy újonccal!

Lehet egy honosítással több?

A magyar válogatott történetének 1018. újonca lett a Szerbia elleni találkozón a Barnsley játékosa, Callum Styles, aki felmenői révén (az egyik nagyszülő magyar) került a beválogatható labdarúgók közé, s el is fogadta az MLSZ invitálását. A Szerbia ellen bal oldali szárnyvédőként, Észak-Írország ellen a középpályán bevetett, több poszton is használható Styles jó benyomást keltett – remek rúgótechnikája különösen értékes lehet a pontrúgásaira erősen támaszkodó magyar válogatottnak –, és arról beszélt debütálása után, mekkora büszkeség számára a válogatott mez viselése.

A magyar szövetségi kapitányok közül Marco Rossi az első, aki igazán ki tudja használni a FIFA többször megváltoztatott, fokozatosan egyre megengedőbbé váló honosítási szabályozását.

 

A labdarúgás világszervezete először 1962-ben hozott honosítással kapcsolatos rendelkezéseket, ennek hatására vissza is esett az „országváltó” labdarúgók száma. Addig számos világklasszis játékos szerepelt több válogatottban (elég csak Puskás Ferencet vagy a három válogatottban is megfordult Kubala Lászlót említeni), a legextrémebb példa talán Luis Monti, aki az 1930-as világbajnoki döntőn argentin, az 1934-esben már olasz színekben szerepelt. Az eredeti FIFA-szabályozás három kritériumhoz kötötte az országváltást. A játékosnak meg kellett szereznie honosítással új hazája állampolgárságát; soha, semmilyen más válogatottban nem szerepelhetett korábban; illetve az egyetlen kivétel az első két pont alól az, ha politikai változások alapján megváltozott egy ország függetlenségének státusa (független lesz, beolvad más országba stb.).

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik