Foci sport24

Sok sima, kevés fordított – folyamatosan szállítja az érveket a BL egy szuperligához

Pedro Fiuza / NurPhoto / AFP
Pedro Fiuza / NurPhoto / AFP
Egy portugál topklub megkapta a szokásos nagy verését, az első négy párharcból legalább kettő valószínűleg eldőlt – a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében sem rágja le minden meccsen a körmét a néző. Hát ha még a távlati képet nézzük! Ebben az évadban minden negyedik BL-meccs izgalommentes – három vagy többgólos különbséggel dől el –, az elmúlt bő tíz évben nagyon megszaporodtak a sima és kiütéses találkozók. Kérdés: ez mikortól okoz gondokat a klubfutball csúcstermékének?

Pep Guardiola Manchester Cityje (soraiban négy volt Benfica-játékossal) Lisszabonban 5-0-ra lemosta a házigazda Sportingot, gyakorlatilag érdektelenné téve a Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágóját. A kommentátorok a szakmai protokollnak megfelelő visszafogottsággal annyit mondtak, hogy a továbbjutás minden bizonnyal eldőlt, de úgy is mondhatnánk, a Sportingnak – Európa hatodik legjobb ligája bajnoki címvédőjének – annyi esélye van, mint Szondi György várkapitánynak az ostromló török sereg megállítására.

Azaz semmi.

Kapcsolódó
BL-értékelő: Hannibál Inzaghi és a madridi meg a párizsi gyávaság
Elkezdődött a klubidény legfontosabb része, a kieséses szakasz – íme, a BL-hetek aktuális képesalbuma!

Portugália három tradicionális nagycsapata – a Benfica, a Sporting és a Porto – az elmúlt tíz évben 12 olyan mérkőzést játszott az első számú európai sorozatban, amelyen három vagy több góllal (általában többel) maradt alul. 1980 és 2012 között, azaz több mint harminc év alatt csak 16 ilyen találkozó volt. Európa egyik nagy futballkultúrájáról és három olyan csapatról beszélünk, amelyek közül mind nyert már kontinentális kupasorozatot.

Abban nyilván semmi újdonság nincs, hogy az európai futballban megfigyelhető pénz- és erőkoncentráció már a „pórnéptől” egyébként is elkülönülő topcsapatok között is szakadást okozott

– foglalkoznak ezzel az UEFA szakmai anyagai és a különböző gazdasági elemző cégek kiadványai is. Abban sincs, hogy az olló várhatóan tovább nyílik a közeljövőben, mivel semmi sem utal arra, hogy megfordulnának a trendek. Nem lepődik meg senki azon, ha a Bajnokok Ligájában is rendszeresek a kiütéses győzelmek, akár akkor is, ha topligás csapatok feszülnek egymásnak. Azzal viszont nem feltétlenül vagyunk tisztában, hogy mennyire tisztán kirajzolódik a szétszakadás, ha szűk három évtizedre visszamenően végignézzük a BL eredményeit.

A mostani évad első 100 mérkőzését is beszámítva a legutóbbi hat idény mindegyikében – és az elmúlt kilenc idény közül nyolcban – a BL-mérkőzések legalább 20 százaléka háromgólos vagy nagyobb különbségű végeredményt hozott. A mutató most 24 százalékon áll. Kis kerekítéssel élve: a 2021/22-es évadban minden négy BL-mérkőzésből egy hoz egyoldalú küzdelmet (három- vagy többgólos különbség) és minden hetedik-nyolcadik kiütést (négy- vagy többgólos differencia).

Made with Flourish

 

A trend az elmúlt bő évtized terméke, korábban ritkán tapasztalhattunk hasonlót a Bajnokok Ligájában. 1994 – a 16 csapatos csoportkör bevezetése – és 2013 között egyszer sem fordult elő, hogy a BL-meccsek 10 százaléka kiütést hozott volna, a közel két évtizedes átlag 6,14 százalék volt. Azóta 11,54 százalék, azaz majdnem megduplázódott a nagy különbségű meccsek gyakorisága. A fölényes – legalább háromgólos – győzelmek tekintetében a 2010-2011-es szezon a vízválasztó: ezt megelőzően átlagosan 14,74 százalék volt az ilyen találkozók gyakorisága, azóta 20 százalék fölötti az arányuk.

Nyilvánvalóan van összefüggés a kicsik korlátozott számú beengedésével: az UEFA a 2009-2010-es kiírás előtt döntött úgy, hogy szétválasztja a BL-ben a bajnoki és a nem bajnoki ágakat, kis ösvényt nyitva az alacsonyabban rangsorolt bajnokcsapatoknak.

A változtatás vesztese az európai felső középmezőny lett,

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik