Kicsoda Sztanyiszlav Csercseszov, és mit hozhat Magyarországra?

Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov 1963. szeptember 2-án született az észak-oszétiai Alagirban. Játékos korában kapusként futott be egészen komoly pályát: a Szpartak Moszkvában két időszakban összesen több mint száz első osztályú mérkőzésen védett. A válogatottban már a szovjet időszakban is bemutatkozhatott, a rendszerváltás után pedig Dmitrij Harinnal felváltva őrizte az oroszok hálóját. Pályára lépett az 1994-es világbajnokságon a Kamerun elleni, emlékezetes 6-1-es győzelem alkalmával, valamint az 1996-os Európa-bajnokság két csoportmérkőzésén. Nyugaton is játszott: 1993 és 1995 között Németországban légióskodott a Dynamo Dresden csapatában, azt követően hat évet töltött Ausztriában a Tirol Innsbruck csapatában. Sorozatban három osztrák bajnoki címből vette ki a részét az együttes első számú kapusaként 2000 és 2002 között, ám klubja a sikerek ellenére is csődbe ment, és alacsonyabb osztályba sorolták vissza. Ezt még egy rövid visszatérés követte a Szpartak Moszkvához, ahonnan

végül 40 évesen vonult vissza az aktív játéktól.

Első komolyabb edzői megbízatását Oroszországon kívül, Ausztriában kapta: a 2005/06-os évadban a Wacker Tirol csapatát sikerült benntartania az osztrák Bundesligában. A következő nyáron az orosz élvonalban is bemutatkozhatott trénerként: év közben vette át a Szpartak Moszkvát az akkor még tavaszi-őszi rendszerben szervezett bajnokságban. A z együttest ezüstérmes pozícióba vitte, igaz, az UEFA Kupából 2008 februárjában viszonylag simán kiesett a gárda a Marseille ellenében. Annak az évnek az augusztusában kellett távoznia, amikor csapata a Dinamo Kijev elleni hazai BL-selejtezőn szenvedett sima vereséget. Ebben a Szpartakban mások mellett olyan neves orosz játékosok léptek pályára, mint Vlagyimir Bisztrov, Roman Pavljucsenko, vagy Fjodor Kudrjaszov.

A 2010-es évek elején Csercseszov még több orosz élvonalbeli alakulatnál megfordult: a Tyerek Groznij, az Amkar Perm és a Dinamo Moszkva kispadján is ült; utóbbinál együtt dolgozott Dzsudzsák Balázzsal.

A 2015/16-os évadban Lengyelországban próbálta ki magát: októberben, beugróként vette át a Legia Warszawát. Az Európa Liga csoportköréből ugyan nem sikerült a továbbjutás, ám hazai porondon megszerezte első edzői trófeáit: a varsóiak a lengyel bajnokságot és a lengyel kupát is behúzták. Csercseszov itt sem maradt magyar játékos nélkül, olyannyira, hogy Nemanja Nikolics 28 góllal az Ekstraklasa gólkirálya lett.Csercseszov már ekkor is régi vágású edzőként volt ismert, olyanként, aki a klasszikus orosz iskolát képviseli: az elsöprő kreativitás és a támadófutball helyett a csapatszellem és a fegyelmezett védekezés volt számára az elsődleges.

„Az elmúlt években szinte az összes csapat a zónavédekezés valamelyik variánsát alkalmazta; a területvédekezés biztosítja, hogy a labdát birtokló ellenfélnek ne álljon elég tér és idő a rendelkezésére – írta egy blogbejegyzésben még 2011-ben. – Az elsődleges feladat az ellenfelet a pálya olyan területeire kényszeríteni, ahol a labdás vagy labdát kapó ellenfél nyomás alá helyezhető”.