Illyés Tibor / MTI
Foci sport24

A magyar futballnak sosem volt Kisvárdája, de vidéki csodája nem is egy akadt

Van-e a Kisvárda jelenlegi elsőségéhez hasonló fejlemény a magyar futball történetében? Kerek perec kijelenthető: nincs. „Megyei” NB I-et csak a NER hozott létre, a Felcsút, Gyirmót, Kisvárda, Mezőkövesd, Paks ötösre hajazó kvintett soha nem szerepelt az első osztályban. Sajnos a mostani konkurensek közül is csak az FTC emelkedik ki valamelyest, a többi – hiába a Honvéd, az MTK vagy az Újpest ugyancsak nagy múltja – osztályon aluli minősítésű. Néhány régebbi „kiscsapat” bajnoki címét azért érdemes felidézni, „kisvárdai” összefüggés nélkül.

A BTC két elsősége után az első olyan bajnok, amely nem az FTC, MTK, Újpest hármasból került ki, a Csepel volt. Amikor feltört, kis klubnak már nem lehetett nevezni, mert az 1922-ben elhunyt Weiss Manfréd családja 1937-ben megvásárolta az egyesületet, és 1938-ban megtörtént az új stadion első kapavágása. A csapat 1940-ben jutott fel az első osztályba, s 1942 nyarán már aranyérmet ünnepelt. A Nemzeti Sport azt írta: „Nem vitás, hogy a Csepelnek a bajnokságot elsősorban a védelme szerezte meg.” Na most, a diadalmas gárda gólaránya 92:49 volt…

Szabadkai Lajos egymaga 27 gólt ért el, a Gamma elleni 8-4 alkalmával például, amely véglegessé tette a „szigetvárosi” elsőséget, hatot vágott be. Hat további találkozón duplázott, a Horthy Miklós stadionban mesterhármast ért el az Újvidék ellen (3-1). A csapat a legtöbbször a Dósai – Kállói, Szalai – Kapta, Olajkár II, Dudás – Kiss II, Marosvári, Szabadkai, Jäger, Pintér összeállításban lépett fel, és 17 meccsen szerepelt bizonyos Váradi Béla is. A kerethez tartozott Rákosi Ferenc, aki utóbb kétszeres válogatottá lépett elő. A keretben többször is megfordult, és 1948-ban, a 9-0-s magyar–románon, amely után Rákosi Mátyás belátogatott az ellenfelét megszóró válogatott öltözőjébe, Puskás Ferenc elkiáltotta magát:

Rákosi, adj egy törülközőt!

A csepeli fedezet Rottenbillerről magyarosított Rákosira, majd felszólítást kapott a kedves vezető titkárságáról, hogy a jövőben szíveskedjék más néven futballozni. Hallgatott az eszére, Rátkai lett belőle…

A Csepel az 1942/43-as évadban megismételte sikerét, ezúttal 90:51-es gólaránnyal és kétszer annyi vereséggel (hattal), mint az előző szezonban. Igaz, a győzelmek száma (21, nyerő) megegyezett. A nyitány aggasztó volt – 2-1-es vereség Szombathelyen –, a hatodik forduló meg egyenesen szörnyű, mert a Nagyvárad 8-2-es csapást mért a piros-kékekre. A NAC végig szorongatta a Csepelt, a vetélkedés csak az utolsó fordulóban dőlt el, amikor a címvédők – Marosvári Béla és a felejthetetlen Fuszek Kamill góljával – 2-0-ra nyertek Salgótarjánban.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
A belgák végső győzelmére kevesen fogadtak volna, de a továbbjutásukat a csoportból szinte mindenki biztosnak gondolta. A csúfos világbajnoki szereplés nagy valószínűséggel az aranygeneráció végét is jelenti.
Az iráni válogatott eddigi vb-szereplését körbelengi az ország belpolitikai helyzete, a női jogok melletti kiállás. Az USA elleni, a továbbjutásról döntő csoportmeccset megelőzően az amerikai szövetség ráadásul azzal kavart újabb indulatokat, hogy a mérkőzést beharangozó közösségi posztban leretusálta Irán zászlajáról az 1983 óta használt hivatalos állami címert.