Nkunkut a PSG ajtaján kivágták, a Lipcse ablakán visszamászott

Didier Deschamps, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya ritkán tesz kivételt. Ahogyan fogalmaz, „a válogatott nem egy Club Med”, vagyis nem egy népszerű nyaralós wellness hotel, ahová bárki csak úgy befizet. 2021 novemberében, az év utolsó válogatott-kerethirdetése előtt mégis úgy tűnt, hogy a lipcsei Christopher Nkunku lehet a francia válogatott következő újonca.

A meghívó végül nem érkezett meg. A Lipcse ennek hatására kapva kapott az alkalmon, és hivatalos felületére az alábbi, félig kedves, félig odapörkölős tweetet rakta ki: „Valakinek nincs meg Didier Deschamps száma?”

Nkunku körül az utóbbi időben érezhetően megváltozott valami. „Hatalmas formában játszik, mindannyian ismerjük a kvalitásait” – mondta róla korábbi csapattársa, Presnel Kimpembe. – Én aztán tudom, együtt nevelkedtünk a párizsi akadémián. Óriásit fejlődött, annak ellenére, hogy tisztában voltunk vele, mekkora potenciál rejlik benne. Most már a nagyok közé tartozik az európai mezőnyben.”

Csapata, a RasenBall Leipzig vezetőedzője, Jesse Marsch sem válogatta meg a szavait. „Szuper játékosról beszélünk. Szomjazza a sikert, minden nap tanulni akar. Játszattam hol a jobb, hol a bal oldalon. Most arra jutottam, hogy csatárként is megállná a helyét, mert kellően okos, gyors, hatékony és jó a technikája hozzá. Elég ravasz ahhoz, hogy helyzeteket is értékesítsen. Nagyon fontos számunkra, eredményes hónapot töltött nálunk.” A német Bild sportnapilap egyenesen arról ír, hogy

egy új Nkunkuval van dolgunk.

A számokat nézve a metamorfózis nem tűnik túlzásnak. Nkunku két szezonnal ezelőtt érkezett a Paris Saint-Germain-től a Lipcséhez, és ez idő alatt:

• az első évében 5 gólt szerzett és 16 gólpasszt adott (44 meccsen)
• a második évadában 7 gólig és 11 asszisztig jutott (40 meccsen)
• az idén ősszel viszont már 11 gólnál és 7 gólpassznál tart (17 meccsen)

Nkunku már most annyit termelt, mint az előző években – kevesebb, mint fele annyi idő alatt. Emlékezetes pillanatokból is kijutott neki, a Manchester City ellen úgy szerzett mesterhármast, hogy csapata mégis kikapott, a Lipcse ráadásul nehezen találta eddig a fonalat, az őszük nyögvenyelősen indult, ő a tengernyi bizonytalanság közepette mégis az egyik stabil pont maradt. Nkunku egészen egyszerűen felnőtt a feladathoz.

A haladóbb statisztikái is újabb rétegeket tárnak fel. Nkunku ugyanis nemcsak a befejezésben, de a mezőnyben is félelmetesen fontos szerepet játszik. Európában a tíz legjobb játékos közé tartozik azoknak a listáján, akik meccsenként a legtöbb gólhelyzetet alakítják ki és a legtöbb progresszív passzt osztják ki. Németországi mércével mérve is az elithez tartozik: szintén a legjobb tízben szerepel a meccsenkénti kapura tartó lövések számában (1,56), a tizenhatosba fellőtt passzokban (20), a lövőhelyzetek kialakításában (4,88), a kicselezett játékosok mennyiségében (21), a progresszív labdás megindulásokban (66), a tizenhatosba cipelt labdák számában (19) és a progresszív passzokban (118).

Csupa olyan mutató, amely a góllövés mellett a kreativitásról tanúskodik.

Nkunku egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy nem lehet tudni, mi az eredeti posztja. Korábbi edzője, a ma már a Bayern Münchennél dolgozó Julian Nagelsmann tavaly nyolc különböző szerepkörben játszatta, sokoldalúsága miatt ezért úgy tűnt, egyfajta „lyukbetömőként” lehet használni. Legfőbb ismérvének sokáig a gyorsaságát tartották (egy Hertha elleni meccsen az egyik sprintjét 35,5 km/órára mérték), mégsem csupán erre építette fel magát. Sosem volt klasszikus szélső, hajlamos volt mindig befelé is mozogni, emiatt egy időben „szélső irányítóként” írták le. Marsch jelenlegi rendszerében a 3-4-3-as alakzat támadó sorának jobb oldalán játszik, ahol a támadásbeli szerepe mellett a labda nélküli szakaszokból is aktívan kiveszi a részét.

Nkunku ráadásul 23 éves korára látványosan megizmosodott. Nem volt ez mindig így. „Fizikailag mindig az átlag alatt voltam” – mondta korábban a France Footballnak. – Tizenöt évesen nem értem el a 150 centit, és kevés izom volt rajtam. Akkoriban inkább a fizikailag erősebbeket részesítették előnyben. Emiatt aztán mindig a tartalékban játszottam, és csak akkor hívtak fel, amikor túl sok volt a sérült. Elég sokat kétely gyötört abban az időben.”

Bár Nkunku 1997-ben született, a francia sajtó mégis szereti a „98-asok” generációjához sorolni. Olyanok közé, mint Marcus Thuram (Mönchengladbach), (Newcastle), Amine Harit (Olympique Marseille), vagy az év utolsó hónapjának szülötte, Kylian Mbappé (PSG). Nkunku annak az Ile-de-France-régiónak a szülötte, amely a világ egyik legnépesebb tehetségkeltetője.

Gyerekkorában a legpatinásabb focisuliban, az INF Clairefontaine-ben nevelkedett, 13 évesen került a PSG akadémiájára.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sosem tartozott korosztálya legjobbjai közé, a hírek főleg Jean-Kevin Augustinről és Bryan Labissiere-ről szóltak – az előbbi ma a Nantes-ban szerepel, az utóbbi a francia megyei első osztályban tölti napjait. Hat éve Laurent Blanc volt az, aki megadta Nkunkunak az első lehetőséget a PSG felnőttcsapatában, nem is akárkik ellen: a Bajnokok Ligájában a Sahtar Donyeck ellen állhatott be csereként. „Úgy izgultam, hogy bár csupán néhány percet játszottam, a végére mégis teljesen KO lettem, bedurrantak a combjaim” – mondta egy interjúban.

Ahogy teltek a hónapok, az Nkunkuról kialakult percepció nem változott. Maga Blanc is úgy nyilatkozott, hogy még nem kész játékos, így nem tud rá kezdőként számítani. „Láthatják, hogy olyan játékosról van szó, akinek a fizikuma még kicsit kidolgozatlan. Most azon vagyunk, hogy felszedjen magára egy kis izomerőt” – nyilatkozta róla akkoriban.

Unai Emerynél már többet játszhatott, az egyik évben 16, a következőben 27 meccset kapott. Az ominózus, Barcelona elleni történelmi összecsapás odavágóján még pályára lépett – a PSG 4-0-s győzelmével záruló mérkőzésen csereként állt be. A barcelonai remontadán (6-1-re nyert a Barca, és ezzel kiejtette a PSG-t) azonban már nem nevezték a csapatba.

Sorsa a következő nyáron dőlt el. Ha egy pillanatra úgy is tűnt, hogy Nkunku a PSG keretének állandó tagja lehet, a lehetőségei egyetlen átigazolási időszak alatt minimálisra csökkentek. A barcelonai lebőgésre adott válaszként a párizsi vezetés egy nyár alatt szerződtette Neymart és Mbappét. Nkunku ekkor már 21 éves volt, a körülmények nem játszottak a kezére, ezért a búcsú mellett döntött. Távozásakor pedig rámutatott a PSG működésének egyik legnagyobb fonákjára. „A fiatalok egy idő után ráeszmélnek arra, hogy dugó van előttük. Minden itt nevelkedő srác szeretné megvetni a lábát a PSG-nél, de ez egyáltalán nem könnyű. Egyesek kapnak esélyt, mások nem. Én elég türelmes voltam, és sokat próbálkoztam, de idővel rá kellett jönnöm, hogy a karrierem beindításához máshol kell körülnéznem.”

Nkunku mindössze 13 millió euróért igazolt az RB Lipcséhez.

Távozásakor a frissen kinevezett Thomas Tuchel sajnálkozva búcsúzott. „Az egyik szemem sír érte, az biztos, mert hatalmas potenciál van benne, és nagyon szeretem. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy külföldön új és fontos szerep vár rá. Azt mondtam neki, hogy Lipcsében topszintű klub és vezetőedző várja.”

Hogy mennyire őrölte fel a párizsi közeg, azt jól mutatja egy interjú, amit a Lipcsében töltött első hónapjai után adott. „Erre a klubra volt szükségem. Újra érzem a játék örömét. A pályán végre kibontakozhatok, felszabadultan játszhatok. Ahogy telik az idő, úgy érzem magam egyre jobban.”

Aki hisz a sorsszerűségben, mosolyogva figyelhette, mi történt ezután Nkunkuval. Az évek során a PSG legendáriumának részévé vált egy olyan visszatérő esemény, miszerint a klub korábbi játékosai a viszontlátás alkalmával gólt szereznek korábbi csapatuk ellen. Így történt ez Moussa Dembélével, aki 2017-ben egy 1-7-es meccsen a Celtic színeiben is betalált. Régebbre nyúlva: a klub jelenlegi szakmai igazgatója, Leonardo is gólt szerzett az AC Milan színeiben, közvetlenül az után, hogy elhagyta a párizsiakat. A legékesebb példa pedig a 2020-as Bayern–PSG Bajnokok Ligája-döntő, amelynek győztes gólját a franciák korábbi növendéke, Kingsley Coman szerezte.

„Amikor egy korábbi játékos visszatér a PSG ellen, az olyan, mint amikor valaki az exével találkozik. Meg akarja mutatni, hogy a szerelmi csalódásból ki tudott gyógyulni, hogy új fejezetet nyitott, és túljutott a gyötrelmeken” – fogalmazott a jelenségről a klub egyik szurkolója.

Nkunku távozása óta évente fut össze az „exével”. Két éve, a BL Final 8 elődöntőjében kerültek össze – akkor a Lipcse 3-0-ra kikapott. Nkunku az azt követő két évben is mindig összetalálkozott a PSG-vel. Mindkét összecsapáson gólt szerzett – legutóbb fejesből, a meccs első perceiben.

A válogatottról Nkunku azt mondta, gyerekkori álma, hogy egyszer a Kékek mezében játsszon. Nem lesz könnyű dolga: olyan nevek sorakoznak előtte, mint Karim Benzema, Kylian Mbappé, Antoine Griezmann és Kingsley Coman. Kérdés, hogy Deschamps majd a lendületesebb és klasszikusabb szélsőerényekkel rendelkező Moussa Diabyt, a döcögősebb időszakon áteső, de csatárerényeket felvonultató Wissam Ben Yeddert, vagy egy napon a sokoldalú Nkunkut részesíti-e előnyben.

A szövetségi kapitány mindenesetre üzenetet küldött a kerethirdetéskor. „Nkunku olyan játékos, akit folyamatosan követünk. Hetek óta nagyon érdekes dolgokat mutat, és ez a PSG ellen sem volt másképp. Jelenleg nincs itt, de a komoly jelöltek között szerepel. Egyet tudok javasolni neki:

folytassa ugyanúgy, ahogy eddig csinálta!