Szinte semmi nem változott, mégis, mintha kicserélték volna a német válogatottat

Kicsit akadozott a történet kedden este Szkopjében, de aztán a Chelsea-ben Bajnokok Ligája-győzelmet érő gólt szerző Kai Havertz találata után beindult a német henger, amely aztán maga alá gyűrte az északmacedón válogatottat, és mivel Románia közben legyőzte Örményországot, így a német labdarúgó-válogatott lett az első, amely kiharcolta a részvételt a 2022-es katari világbajnokságra.

Kapcsolódó

Németország kijutott a vébére, mögötte azonban bonyolult a helyzet

Németország már biztosan ott lesz a katari világbajnokságon, a második helyért azonban még óriási lesz a küzdelem Románia győzelmét követően.

A selejtezőt még Joachim Löwvel kezdte meg a csapat, de a nyári Európa-bajnokság után már Hansi Flick vette át az irányítást. Túl nagy változások nem történtek a csapatnál, mégis ez a pár hónap elég volt arra, hogy egy teljesen más Németországot lássunk a pályán, és bár messze még a vébé, a keret minőségét és a jelenlegi játékot elnézve máris az egyik aranyesélyesről beszélhetünk, ami az előző két nagy tornán történtek ismeretében azért elég komoly előrelépés.

Az elhúzódó búcsú

Németországban nem szokás csak úgy elküldeni a szövetségi kapitányokat, de abban talán mindenki egyetért, hogy Joachim Löw három évvel tovább maradt, mint az indokolt lett volna. A csapatot 2006-tól kezdve irányító edző 2014-ben vitte csúcsra a válogatottat a világbajnoki címmel, két évre rá pedig még négy közé vezette az Európa-bajnokságon, 2018-ban, Oroszországban azonban csúfos bukás lett a vb vége: Svédország, Mexikó és Dél-Korea mögött a csoportja utolsó helyén végzett Németország.

Megrendült a bizalom Löw irányába, ő azonban mégis a folytatás mellett döntött, ám sorjáztak a pofonok a későbbiekben is, elég csak megemlíteni, hogy kiesett a csapat a Nemzetek Ligája A divíziójából (később az UEFA átvariálta a lebonyolítást, így végül az elitben maradt a csapat), volt, hogy a spanyolok 6-0-ra ütötték ki a németeket, a 2022-es vb selejtezőjében pedig világszenzáció volt, hogy Észak-Macedónia 2-1-re nyert Duisburgban még a tavasszal.

Ilyen előzmények után, na meg annak tudatában, hogy a torna után Flick váltja Löwöt, vágott neki az Európa-bajnokságnak Németország, amely a magyarok elleni utolsó csoportmeccsen percekre volt attól, hogy kiessen. Sokkal tovább nem is jutott, a nyolcaddöntőben a későbbi ezüstérmes Anglia jelentette a végállomást.

Hansi Flickről azt már megtudtuk, hogy egy gyengélkedő csapatot elég gyorsan fel tud rázni. Emlékezhetünk rá, hogy milyen rossz képet festett a Bayern Niko Kovaccsal, a horvátot aztán kirúgták 2019-ben, segítője lépett elő, a müncheniek hónapokkal később pedig a bajnokság és a Német Kupa mellé a Bajnokok Ligáját is behúzták – a teljesítményt aztán sikerült még megfejelni a német és az európai Szuperkupa, valamint a klubvilágbajnokság megnyerésével.

Az 56 éves Flick sosem titkolta, hogy a válogatott az álma, nyolc éven át volt Löw segítője a nemzeti csapatnál, és miután megromlott a kapcsolata a Bayern vezetőivel (azért egy bajnoki címet még leszállított búcsúzóul), 56 évesen megkapta élete megbízatását.

A kezdés pedig több mint szenzációs.

Eddig öt világbajnoki selejtezős meccsen irányította a csapatot, öt győzelem a mérleg, amivel épp Löw rekordját állította be. Ami figyelemreméltóbb, hogy ezt a sorozatot sikerült 18-1-es gólkülönbséggel lehozni. Igazából egy olyan mérkőzés volt, ami picit szenvedősebbre sikerült, a románok elleni, amikor korán hátrányba került Németország – akkor is lefocizta ellenfelét, de a temérdek helyzetből csak kettőt sikerült értékesíteni. Kedden Észak-Macedónia ellen egy félidő után indult be a német válogatott, a végül megnyugtató győzelem pedig vb-szereplést ért.

Ez még akkor is szép eredménysor, ha Liechtenstein, Örményország, Izland, Románia és Észak-Macedónia sem tartozik Európa topcsapatai közé.

Mi változott?

Kicsi még a minta, amit Flick irányításával láthattunk a német válogatottnál, öt jó meccse bárkinek lehet. Majd a 2022-es világbajnokság lesz az igazi erőfelmérő, mint ahogyan a válogatott esetében mindig.

Németország eddig egyetlen egy tornára nem jutott ki, amire selejtezett, ez az 1968-as Európa-bajnokság volt. Azóta minden világeseményen ott van és ez a katari vb után is folytatódik, 2024-ben ugyanis a németek rendezik az Eb-t.

A németek esetében tehát egy selejtező alapján messzemenő következtetéseket nem lehet és nem is érdemes levonni, a vb-kvalifikáció során eddig például mindössze háromszor kaptak ki. Mármint összesen a történelem során.

A keret magja egyben maradt, Flick alig változtatott az összeállításon, annyi az újdonság, hogy volt, aki befejezte (mint például Toni Kroos), valamint újabb fiatalok tűntek fel, mint a már Löw által is behívott, de a csapatban most ősszel debütáló Florian Wirtz. Közben viszont mégis látványos a változás, főleg ahhoz képest, ahogyan Löw utolsó éveiben kinézett a csapat.

Az előző kapitány a csúfos 2018-as világbajnokság után egy 3-4-3-as felállásban látta a megoldást, ezzel próbálta orvosolni az Oroszországban sebezhetőnek tűnő védelmet, de ennek az eredménye egy sokszor ötlettelenül és szürkén focizó német válogatott lett, ami már csak kevés esetben tudott olyan meggyőző lenni, mint amit a keretben szereplő játékosok alapján várt volna bárki.

Ehhez képest Flick dobta a háromvédős rendszert és megcsinálta ugyanazt, mint a Bayern Münchennél. A védelembe négy játékost vezényelt, többnyire 4-3-3-ban vagy 4-2-3-1-ben, eléggé támadó felfogásban küldi fel a csapatot a pályára, a védekezésből támadásba történő átmenetet is pillanatok alatt oldják meg, a játékosok pedig óriásit melóznak a magasan indított letámadás során, megfojtva ezzel az ellenfél mindenféle törekvését. Utóbbira példa: Flick öt meccsén az ellenfelek közül egyedül Románia tudott legalább 1,00 xG-értékű helyzeteket kidolgozni (mondjuk szerzett is egy gólt), miközben egyik meccsén sem engedett két kaput eltaláló lövésnél többet, vagy 76 százaléknál jobb passzhatékonyságot.

Általában hat-hét átadás után már érkezik egy közbelépő német játékos, így pedig azért nem túl egyszerű támadásokat építeni. Egyelőre a második bayernes évében látható, kontrák elleni sebezhetőséget is sikerül megoldani azzal, hogy védekezésben két belső középpályás is mélyebben helyezkedik, ezzel is bebiztosítva a magasra tolt védelmi vonalat.

Azt is meg kell adni a játékosokkal mindig bensőséges kapcsolatot ápoló Flicknek, hogy nem zárkózik el az újtól, hanem tanul a kollégáitól, figyel rájuk. Erre a legjobb példa Leroy Sané esete.

A kapitány, még a Bayern München vezetőedzőjeként dolgozott együtt a 25 éves játékossal, akit elsősorban a pálya jobb oldalán játszatott, ám utódja, Julian Nagelsmann két fordulót követően átrakta őt a bal szélre. Az eredmény? Két gól és három gólpassz négy bajnokin, míg a Bajnokok Ligája csoportkörében egy találat és két assziszt. Hansi Flick pedig átvette ezt, aminek négy meccsen két gól és egy gólpassz a leglátványosabb hozadéka, de az összkép is jól mutat, Sanét mintha teljesen kicserélték volna ezen az őszön.

A Flick-éra látványos rajtja ellenére is érezhető, hogy a játékosok és a kapitány is két lábbal próbál a földön maradni, ha van is hurráhangulat a csapaton belül, azt igyekeznek nem kommunikálni kifelé. Nem is lenne korrekt Löwvel szemben, aki hasonló felszabadultságot hozott el kapitánykodása nagy részében.

Sok van még a világbajnokságig, de ezzel a mentalitással sok mindent elérhetünk. Magabiztos vagyok

– mondta az Észak-Macedónia elleni győzelem után Flick. Pont ez a magabiztosság hiányzott évek óta a német válogatottból.