Az elődöntőkhöz érve is el lehet mondani, hogy minden előjel ellenére kellemes meglepetés ez az Európa-bajnokság: hiába a maratoni hosszúságú szezon, a rendhagyó lebonyolítás és a pandémia összes zavaró mellékhatása, a kontinenstorna eddig maximálisan szórakoztató és színvonalas meccsekkel szolgált. A negyeddöntők sem okoztak csalódást, még ha az összesen tizennégy gólt hozó június 28-i őrületet nem is sikerült megismételni. Az elődöntő mezőnyén végigtekintve azonban feltűnhet, hogy a legismertebb nevek, a legnagyobb sztároknak tartott futballisták már nincsenek velünk:
Bár tavaly az Aranylabdát a járvány miatt nem osztották ki, érdemes megnézni az egyéb nemzetközi listákat: a FIFA 2020-as szavazásán az első tizenegy helyezettből egyedül Thiago Alcantara áll még (pedig nem is kezdőember a spanyoloknál). A Guardian tavaly év végi hasonló szavazásán az első tizenöt helyezettből nincs itt senki, sőt az első húszból is csak ketten, a már említett Thiago és Harry Kane. A spanyol Marca év végi listájából is az első jelenlévő a tizennegyedik, Ciro Immobile, míg a Goal.com listáján a tizenkettedik Thiago az első, aki még talpon maradt.
Rosszabb lett ettől a torna? Naná, hogy nem! Most tekintsünk el attól, hogy így is fantasztikus játékosok vannak a még érdekelt csapatokban (ráadásul az idei Bajnokok Ligája-döntőben látott futballisták közül is velünk maradt még tíz), mert a labdarúgásnak is megvannak a valódi húzónevei, és Andreas Christensen vagy Phil Foden – egyelőre – nem tartozik közéjük. Ez az Eb viszont elsősorban a csapategység és a szövetségi kapitányok tornája eddig, ami nem jelenti azt, hogy ne lettek volna parádés egyéni teljesítmények. De összehasonlítva például a legutóbbi világbajnoksággal, az sokkal inkább a sztárokról szólt: Modricról, De Bruynéről, Hazard-ról, meg persze Mbappéról, Griezmannról és a majdnem minden poszton világklasszisokból álló francia csapatról. Az idén viszont változott a helyzet, de a sztárok hiánya egyelőre nem ment a minőség rovására.
