Kovács József / Fortepan
Foci sport24

Miért nem nyertünk soha Eb-t?

A címben feltett kérdésre a válasz: azért, amiért vb-t sem. A tudás megvolt hozzá, az esély is 1972-ig, de 1968-ig mindenképpen, ám szörnyű szervezési hibákkal nehezítettük az utat, mint rendesen, és a szerencse sem szegődött mellénk. Így aztán még döntőt sem sikerült játszani, noha a világbajnokságokon kétszer is finalista volt a magyar válogatott (igaz, az Eb-ket megelőző időkben).

S akkor most bővebben.

Fogalmunk sincs, miért kellett annyira sietni, hogy honfitársaink játsszák minden idők első Eb-találkozóját 1958 szeptemberében.

Még a csehszlovák–ír selejtezőt sem rendezték meg – tizenhét ország nevezett, ezért volt szükség az egyetlen kvalifikációs találkozóra –, amikor a magyar csapat már felsorakozott az akkor is, ma is baráti Moszkvában a szovjet válogatott elleni találkozóra.

Majd bő fél órán belül kapott három gólt, azaz labdarúgóink keleti vendégszereplésének sikere meg sem közelítette a Magyar Állami Operaház társulatának egyidejű turnéjáét. Pedig a két leghíresebb szovjet labdarúgó, Lev Jasin és Igor Netto betegség miatt hiányzott. Ebből a szempontból látszólag jókor tartották a meccset, ám helyesebb lett volna várni egy évet. A visszavágót amúgy is egy nap híján egy esztendővel később rendezték. A France Football 1959-ben tette közzé először az európai válogatottak év végi rangsorát, és a listát Magyarország együttese vezette.

A közvélemény amúgy a moszkvai 1-3 ellenére is reménykedett. A 78 481 jegyre több százezer igénylés érkezett, ahogyan a Luzsnyiki stadion 100 572 belépője is egy nap alatt elfogyott ötvennyolcban. A tömeges itthoni érdeklődésben nyilván az is komoly szerepet játszott, hogy a délután fél négyre kiírt meccs előtt egy órától a fegyveres testületek spartakiádjával kezdődött a műsor a Népstadionban. Gondolhatják, tömegbunyó volt a „spariért”…

A két szövetség pedig megállapodott abban, hogy kétgólos magyar győzelem esetén sorsolás dönt a továbbjutásról. Lehetett volna harmadik mérkőzést is játszani semleges pályán, de ettől Honti György, az MLSZ főtitkára elzárkózott.

Nem osztott, nem szorzott: a Grosics – Mátrai, Sipos, Kotász, Sárosi – Bozsik, Göröcs – Sándor, Albert, Tichy, Fenyvesi összetételű válogatott 1-0-ra kikapott. A tömeg zúgott, hogy ezt a mérkőzést is a Magyar-Szovjet Baráti Társaság kebelén belül rendezték, de azóta kiderült, sosem kellett „lefeküdni” az elvtársaknak, legalábbis a futballpályán nem.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Másnap újra kérdezte. Ma játszhatok? Te vagy a vésztartalék, Zsizsike, érted? És ő engedelmesen ült a betontömbön, néha vizet nyomott a kútból, vizezte a haját, félre simította, mint Dadogós.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.