Kovács József / Fortepan
Foci sport24

Miért nem nyertünk soha Eb-t?

A címben feltett kérdésre a válasz: azért, amiért vb-t sem. A tudás megvolt hozzá, az esély is 1972-ig, de 1968-ig mindenképpen, ám szörnyű szervezési hibákkal nehezítettük az utat, mint rendesen, és a szerencse sem szegődött mellénk. Így aztán még döntőt sem sikerült játszani, noha a világbajnokságokon kétszer is finalista volt a magyar válogatott (igaz, az Eb-ket megelőző időkben).

S akkor most bővebben.

Fogalmunk sincs, miért kellett annyira sietni, hogy honfitársaink játsszák minden idők első Eb-találkozóját 1958 szeptemberében.

Még a csehszlovák–ír selejtezőt sem rendezték meg – tizenhét ország nevezett, ezért volt szükség az egyetlen kvalifikációs találkozóra –, amikor a magyar csapat már felsorakozott az akkor is, ma is baráti Moszkvában a szovjet válogatott elleni találkozóra.

Majd bő fél órán belül kapott három gólt, azaz labdarúgóink keleti vendégszereplésének sikere meg sem közelítette a Magyar Állami Operaház társulatának egyidejű turnéjáét. Pedig a két leghíresebb szovjet labdarúgó, Lev Jasin és Igor Netto betegség miatt hiányzott. Ebből a szempontból látszólag jókor tartották a meccset, ám helyesebb lett volna várni egy évet. A visszavágót amúgy is egy nap híján egy esztendővel később rendezték. A France Football 1959-ben tette közzé először az európai válogatottak év végi rangsorát, és a listát Magyarország együttese vezette.

A közvélemény amúgy a moszkvai 1-3 ellenére is reménykedett. A 78 481 jegyre több százezer igénylés érkezett, ahogyan a Luzsnyiki stadion 100 572 belépője is egy nap alatt elfogyott ötvennyolcban. A tömeges itthoni érdeklődésben nyilván az is komoly szerepet játszott, hogy a délután fél négyre kiírt meccs előtt egy órától a fegyveres testületek spartakiádjával kezdődött a műsor a Népstadionban. Gondolhatják, tömegbunyó volt a „spariért”…

A két szövetség pedig megállapodott abban, hogy kétgólos magyar győzelem esetén sorsolás dönt a továbbjutásról. Lehetett volna harmadik mérkőzést is játszani semleges pályán, de ettől Honti György, az MLSZ főtitkára elzárkózott.

Nem osztott, nem szorzott: a Grosics – Mátrai, Sipos, Kotász, Sárosi – Bozsik, Göröcs – Sándor, Albert, Tichy, Fenyvesi összetételű válogatott 1-0-ra kikapott. A tömeg zúgott, hogy ezt a mérkőzést is a Magyar-Szovjet Baráti Társaság kebelén belül rendezték, de azóta kiderült, sosem kellett „lefeküdni” az elvtársaknak, legalábbis a futballpályán nem.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Videó
Azt mondja, Mezey György olyan poszton játszatta, ami miatt Luis Figót később agyondicsérték a Realban. Van egy olyan szólógólja, hogy elindul a félpályáról, és dőlnek a védők, mintha csak Messit vagy Maradonát látnánk. Pisont István a vallásosságáról, a cigány származása miatti nehézségekről, az argentin és a magyar gyerekek fociszeretete közti különbségről is mesélt Kadarkai Endrének.
Még Marco Rossit is meglepte a magyar válogatott feltámadása a Wembley-stadionban – igaz, ehhez kellettek a tompa, életlen angolok is. Iksz az Eb-ezüstérmes otthonában, ahol 1953 után először szereztünk pontot. Kiss Tibor Noé szubjektív osztályozókönyve, Nagy Ádám-ódával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.