Van-e ellenfele a Ferencvárosnak? Akár így is feltehetnénk a 2022/23-as évad fő kérdését, hiszen már nem az a dilemma, hogy a Fradi-e a favorit (ez kétségbevonhatatlan), hanem az, hogy egyáltalán megközelíti-e valamelyik riválisa. Ilyen hosszú ideig tartó dominancia az 1969–75 közötti nagy Újpest óta nem volt az NB I-ben, s ilyen szintű fölényt nagyon rég nem láttak a magyar drukkerek.
Az FTC 13, 13, 20, illetve 12 ponttal nyerte meg a legutóbbi négy kiírást, izgulnia egy pillanatig sem kellett egyik esetben sem, még ha az előző bajnokságban a télen „korrekcióra” is került sor (Peter Stögert Sztanyiszlav Csercseszov váltotta a kispadon). Az FTC-vezetőedző megítélését már nem is annyira az NB I megnyerése (ez kötelező feladattá vált), hanem az európai kupaszereplés határozza meg. A nyári szünetben nem sok jele volt annak, hogy változnának az erőviszonyok.
Erőfölény és unalom
Az 54 európai bajnokságból 11 olyan van, amelyben a legutóbbi négy vagy több bajnokságot ugyanaz a csapat nyerte meg. A dominanciát tekintve listavezető a bolgár Ludogorec Razgrad (amely 11 élvonalbeli idényéből mind a 11-et megnyerte), a német Bayern München a második (10, sosem volt topligában ilyen erőfölény), az osztrák Red Bull Salzburg (9) a harmadik. A 11 bajnokságból 9 közép-, kelet- vagy délkelet-európai.
Szomszédainkat tekintve Ausztriában (Salzburg, 9), Romániában (CFR, 5), Horvátországban (Dinamo Zagreb, 5, illetve a legutóbbi 17-ből 16), Szerbiában (Crvena zvezda, 5) és Szlovákiában (Slovan Bratislava, 4) is egy-egy domináns klub uralkodik. Összességében az európai bajnokságok durván negyven százalékában jelentős erőfölényt tapasztalhatunk egy vagy két klub részéről. Igaz lenne ez a „hiányzó” két szomszédra is: Ukrajnában duopólium van (a Sahtar Doneck és a Dinamo Kijev győzött 1992 óta az összes kiírásban), Szlovéniában a Maribor 14 éve nem végzett a másodiknál rosszabb helyen.
Ez nyilvánvalóan nem tesz jót egy-egy bajnokság élvezhetőségének. Az alábbi ábrán az utóbbi évek domináns bajnokcsapatai közül a Magyarországhoz viszonylag közel lévőket (szomszédos országok plusz Bulgária és Moldova) ábrázoltuk győzelmi százalékuk és a pont/meccs mutatójuk szerint.
Az FTC fölénye még nem is annyira nyomasztó, már ha például a Ludogorechez, a Sheriffhez, vagy az utóbbi időben elképesztő eredményességgel nyomuló Crvena zvezdához hasonlítjuk… Mindenesetre az ábrázolt 8 bajnokság mindegyikében:
- a domináns csapat megnyerte a legutóbbi 4 vagy több kiírást,
- pont/meccs átlaga 2,19 fölött van,
- megnyerte mérkőzéseinek több mint kétharmadát.
Ez nem éppen a szórakoztató bajnokság definíciója, bár a domináns klub drukkerei kétségtelenül remekül érzik magukat. Az ábrázolt csapatok együttvéve 50 bajnoki címet gyűjtöttek be legutóbbi sikerszériájuk alatt, és a bajnoki kiírások háromnegyedében a meghatározó együttes 6 vagy több pont előnnyel győzött. Nem ritkaság, ha az ország legjobb csapata 10-15-20 ponttal utasítja maga mögé a konkurenciát. Ezt az NB I-ben is láthatjuk: 1994/95 – a győzelmet három ponttal jutalmazó rendszer bevezetése – és 2014/15 között csak 3 kiírásban volt a bajnokcsapat előnye 10 vagy több pont; azóta viszont 5 ilyen eset volt, mindannyiszor a Ferencváros győzött.
Ami azt illeti, ez sem segít sokat, legfeljebb a domináns csapat nem 20-30, hanem 10-15 pont előnnyel dózerolja le a mezőnyt. Ahogyan a Kronen Zeitung tavaly fogalmazott, az osztrák Bundesligából Európa legunalmasabb bajnoksága lett… Mit mondjanak akkor a bolgárok, látván a Ludogorec 11 esztendeje tartó uralkodását?
