A labdarúgás bizonyos szempontból a tradicionalizmus és az emóciók, illetve az üzleti érdekek összegubancolódott hálójában forgolódik. A legfontosabb szervezeteknek (mint a FIFA vagy az UEFA) egyszerre kellene több érdekcsoport kedvére tenniük, és valamiféle kompromisszum – eddig – szinte mindig született, de lehet, hogy
A Bajnokok Ligája esetében ezt röviden így lehetne vázolni:
- A BL a futballvilág egyik legsikeresebb, míg az UEFA legjobb terméke és pénzügyi „fejőstehene”.
- A mezőny tagjai között egyre látványosabb a szakadék, sok a nagyon sima vagy kiütéses mérkőzés, a végén szinte mindig csak szuperklubok maradnak állva. Az előre lefutott meccsek, párharcok érdektelenné teszik a csoportkört és a kieséses szakasz egy részét, így a terméknek is árthatnak.
- A szuperklubok – amelyek a fő vonzerőt jelentik a közönségnek – nagyobb szeletet szeretnének maguknak a tortából és nagyobb kontrollt a pénzek elosztása fölött. Szélsőséges esetben kezdeményezhetik egy szuperliga megalakítását, bár a rosszul előkészített 2021-es „puccskísérlet” összeomlott.
- Kiíró és résztvevők közös érdeke a bevételek jelentős növelése.
- A szuperklubok érdeke, hogy – biztonsági hálóként – megjelenjenek a „legacy”, a történelmi sikeresség alapján kiosztott helyek az új rendszerű, megemelt létszámú BL-ben.
- Szakmai szempontból lehet, hogy logikus lenne egy szuperliga megalakítása. Üzleti szempontból logikus lenne egy szuperliga megalakítása.
- Ugyanakkor a labdarúgás hagyományai, a szurkolók érzelmei és a futball „romantikája” (a kis csapatoknak is van esélyük legyőzni a legnagyobbakat) miatt a szuperliga elutasítottsága magas.
- A „közepes” futballhatalmak – amelyek az első számú vesztesei voltak a BL legutóbbi átalakításának, hiszen az ő helyeik vándoroltak át a bajnoki ágra – több helyet szeretnének a BL-ben. Több helyet akar a „legkisebb” topliga, Franciaország, több helyet a belgák, a hollandok, a törökök stb.
- A „kis” országok is még több helyet szeretnének. Egy nemzetközi szervezeten belüli szavazási szituációban mindig ezek az országok lesznek többségben, hiszen Anglia vagy Spanyolország szavazata ugyanannyit ér, mint – mondjuk – Magyarországé, Észak-Macedóniáé vagy Gibraltáré.