Az angol másodosztályban – kissé leegyszerűsítve – két út áll azon klubok előtt, amelyek nem a Premier League-ből estek ki a közelmúltban, és nem áll rendelkezésükre az úristen pénze. Az egyik a hatékony működési modellben keresendő, amely ellensúlyozni tudja a hiányzó milliókat, és amelyben nem is annyira az edző személye a lényeg, hanem a stabil, megfelelően működő struktúra: erre kiváló példa a Brentford vagy éppen a tavaly feljutó Luton. A másik út az, hogy keress egy olyan edzőt, aki középszerűnek tartó játékosokból is kihozza a maximumot, sőt, még annál többet is.
Igaz, nincs mindenki abban a helyzetben, hogy Marcelo Bielsa-szintű edzőlegendát szerződtessen, mint azt a Leeds tette öt évvel ezelőtt, viszont nem is csak a tengerentúlon akadnak ilyen szakemberek. Írtunk már nemrég a Coventryt a negyedosztályból a Championship rájátszásáig vezető Mark Robinsról, és kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozik Kieran McKenna is, akinek a vezetésével az Ipswich gyakorlatilag lerohanta eddig a másodosztályt.
A mezőgazdasági központnak számító, kelet-angliai kisváros csapata
Alf Ramsey vezetésével egyszer meg is nyerte azt 1962-ben, majd a hetvenes években egy másik későbbi kapitány, Bobby Robson szintén élcsapattá formálta az Ipswichet. Robson még UEFA Kupát is nyert 1981-ben, olyan klasszisokkal a csapatban, mint Terry Butcher, Paul Mariner, John Wark vagy a holland Arnold Mühren. Robsonból aztán szövetségi kapitány lett, az Ipswich pedig liftezni kezdett az első és a másodosztály között.
Legutóbb George Burley juttatta fel a csapatot 2000-ben, amely rögtön az első idényében csak az utolsó fordulóban maradt le a Bajnokok Ligája-indulásról, a másodikban viszont kiesett. Azóta nem sikerült a Premier League közelébe se kerülnie az Ipswichnek, csupán a rájátszás elődöntőjéig jutott, majd jött a mélypont, amikor 2019-ben kiesett az együttes, és több mint hat évtized után újra a harmadosztályban kényszerült indulni.
A Traktorosok sorsa csak azt követően fordult jobbra, hogy 2021-ben amerikai befektetők tulajdonába került a klub, akik hiába támogatták bőkezűen az akkori edzőt, Paul Cookot, nem hozott sikert az egyébként is megkérdőjelezhető stratégia, melynek keretében a tréner egy nyár alatt gyakorlatilag az egész keretet kicserélte. Az Ipswich csak botladozott, és ezt elégelte meg 2021 decemberében a klubvezetés, amely húzott egy merészet, és Cook helyére egy fiatal, tapasztalatlan edzőt szerződtetett. Ő volt az akkor 35 éves Kieran McKenna, aki addig a Manchester United másodedzőjeként dolgozott.
A játékosként a Tottenham utánpótláscsapatáig és az északír korosztályos válogatottakig jutó McKenna egy súlyos csípősérülés miatt 23 évesen visszavonult, de rögtön el is helyezkedett a Spurs akadémiáján, majd az U18-as csapatnál végzett kiváló munkája láttán elcsábította a Manchester United. Ott ugyanebben a szerepkörben folytatta,
és a helyét megtartotta Solskjaer, aztán Rangnick alatt is, mielőtt hívta volna az Ipswich.
McKenna nem egyik pillanatról a másikra csinált csodát, első évadában a csapat védekezését stabilizálta: az Ipswich masszívabb, nehezebben legyőzhető együttes lett, amely a gyenge rajt után a középmezőnyben végzett. A következő idényben viszont már nem volt hiba, pedig ritkán látható, hatalmas verseny zajlott a League One-ban a két automatikus feljutó helyért az Ipswich, a Plymouth és a Sheffield Wednesday között. Kezdetben úgy tűnt, az Ipswich tartja a saját tempóját, ám a tél végére megtorpant, és a harmadik helyre csúszott vissza, miközben a riválisai könyörtelenül meneteltek tovább. A végét azonban McKenna csapata bírta a legjobban: mintha ekkorra állt volna össze igazán a társaság, amely gólzáporos győzelmekkel biztosította be a feljutását, összesen 101 gólt szerezve.
