Nem különösebben fényes a Manchester United eddigi szezonja: a csapat a 6. helyen áll a Premier League tabelláján 33 lőtt és ugyanennyi kapott góllal – bár úgy fest, februárban valami megmozdult, mert a csapat idegenben legyűrte a Wolverhamptont, hazai pályán lőtt egy hármast a West Hamnek (lehozva ezzel az idei legnagyobb arányú győzelmét), és idegenben elhozta mindhárom pontot a Villa Parkból, ahová mostanság még a topcsapatok sem győzni járnak.
Nagy tétben nem fogadnánk arra, hogy Erik ten Hag mostanra vette fel igazán az angol liga ritmusát, inkább csak arról van szó, hogy visszatértek sérüléseikből a kulcsjátékosai, úgy, mint Casemiro, Luke Shaw és Raphaël Varane – akikkel jobban is néz ki védelmi vonal.
Nem elhanyagolható tény, hogy eközben 20 év alatti játékosai is erőre kaptak: Alejandro Garnacho meghatározó embere lett a támadószekciónak, Rasmus Höjlund elkezdte végre a bajnokságban is lőni a gólokat, és a 18 éves, saját nevelésű középpályás, Kobbie Mainoo hetek óta úgy futballozik, „mint egy Manchester City-játékos”. Legalábbis Gary Neville, korábbi MU-csapatkapitány ezt mondta a fiatal angolról.
Ez a legnagyobb dicséret, amit mondhatok neki. Néztem őt, és arra gondoltam, ő egy olyan játékos, akire Pep Guardiola ránéz, és azt fogja gondolni, akarom őt a középpályámon.
Mainoo berobbanása valóban izgalmas, elvégre a United nem volt rest font százmilliókat elkölteni középpályásokra az utóbbi években, és ezen döntéseik nem voltak kifizetődők a legtöbb esetben. Annál a csapatnál, ahol mindig kiemelt figyelmet fordítottak az utánpótlás-nevelésre, érdekes látni, hogy rövid időn belül már a sokadik olyan ifjonc húzza fel életében először a MU mezét, akit nulla Premier League-tapasztalattal azonnal bedobnak a mély vízbe, kvázi minden mindegy alapon.
Miért lett alapember belőle?
Nem akarjuk túlzottan elragadtatni magunkat, de biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk tenni. Egyszerűen Manchester United-típusú játékosnak tűnik. Ügyes és bátor.
Ezt Roy Keane, korábbi United-legenda nyilatkozta Mainoo játékát látva a Sky Sportsnak. Keane nem jár messze az igazságtól, a MU-szurkolók már most megváltóként tekintenek a fiatal játékosra, főként azután, hogy a csapat középpályáján évek óta kimondottan nagy űr tátong, és azt csak időszakosan tudták betömni az aktuális menedzserek.
A tavalyi szezonban még úgy tűnt, a Real Madridtól hozott Casemiro orvosolni fog minden problémát, csakhogy a brazil sokat volt sérült azóta, és teljesen világos, hogy minden megoldandó terhet ő sem tud a vállán cipelni évi hatvan meccsen keresztül. Miután Scott McTominay jobbára támadó középpályássá avanzsált 2024-re, igazi box-to-box játékos nélkül maradt Ten Hag Unitedje.
Christian Eriksen keveset játszik (és inkább támadásépítésben hasznos); Mason Mount többet volt az orvosi szobában, mint a pályán; a kölcsönjátékos Sofyan Amrabat perememberré vált – Bruno Fernandes pedig abszolút támadó szerepkört kapott. És akkor még nem beszéltünk a kölcsönbe távozó Donny van de Beekről, mint klasszikus középpályásról, és a fiatal Hannibal Mejbriről sem, aki azóta Sevillában focizik. Így a védekezni tudó középső játékosok száma meglehetősen redukálódott a Unitedben: Casemirónak egyszerre kellene támadnia és védekeznie, így magától értetődő volt, hogy az ebben szintúgy kiváló Mainoót fel fogja építeni Ten Hag.
Más választása nem is nagyon maradt.
Mainoo stockporti születésű, elsőként a Cheadle & Gatley Junior Football Club csapatában játszott, onnan került 9 évesen a MU akadémiájára. Tavaly még a United U23-as csapatában játszott, 2022 májusában megkapta első profi szerződését, azóta hosszútávú kontraktust is aláírt a csapattal. Mainoo kulcsszerepet játszott a 2022-ben ifjúsági FA-kupát megnyerő Unitedben, teljesítményével pedig nagy feltűnést keltett akadémiai szinten: érett játékával kimagaslott a tinik közül.
A nagy számok törvénye persze sokszor azt is igazolja, hiába ügyesebb kortársainál egy akadémista, miután elkerül kölcsönbe – Anglia esetében a Championshipbe vagy még alacsonyabb osztályba – tapasztalatszerzés címszóval, nem minden esetben képes ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint addig.
Mainoo az előszezonban bokasérülést szenvedett a Real Madrid elleni felkészülési meccsen, így viszonylag hosszabb kihagyás várt rá. Csak novemberben, az Everton idegenbeli legyőzésekor tért vissza, de akkor impozáns teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet. A meccs legjobbja címet is elnyerte, és szép lassan beküzdötte magát a kezdőbe az akkor még sérült Casemiro hiányában és Amrabat gyengébb szereplése miatt – utóbbi jól láthatóan nem tudja felvenni a PL tempóját. Nem véletlenül jegyezte meg a már említett Gary Neville meccs utáni kommentárjában:
Ez a vörös mezes, 18 éves játékos tűnik a legtapasztaltabbnak mind közt.
Érdekesség, hogy – Mainoo miatt is – 1937. október 30-ig visszamenőleg, minden meccsnapi keretben volt egy saját nevelésű játékos a Manchester Unitedben.
Mit tud 18 évesen, amit a legtöbb ifista nem?
Mainoót legtöbbször a védelem elé rajzolja fel a taktikai térképen Ten Hag: az angol középpályás rendszerint visszalépked, hogy összeszedje a labdát André Onanától vagy épp a belső védőktől. Játékstílusát tekintve nem Casemiróra hajaz, sokkal inkább Frenkie de Jongra, aki Ten Hag első számú választása volt két-három átigazolási ablakkal korábban (lényegében a brazil csak amiatt érkezhetett, mert De Jongot nem engedte el a Barcelona).
Ám egy másik összehasonlítás is Mainoo játékára vetül: korábban Paul Pogba szintén akadémista volt a MU-ban, Mourinho keze alatt pedig gyakran láthattuk hasonlóan mélységi szerepkörben. Míg azt inkább kényszer szülte, addig Mainoo játékában ez tudatos, ösztönös elem.
Kobbie nagyon terhelhető, Casemiro pedig rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Kobbie sokat fog tanulni tőle, és ez még fel is gyorsíthatja a fejlődését. Amikor együtt játszhatnak, azt hiszem, hasznot húzhatnak egymásból
– nyilatkozta Ten Hag a Casemiro-Mainoo belső középpályáról. A holland edző azt is elmondta, jóval könnyebb fiatal tehetségeket integrálni egy sikeres csapatba, ám a Manchester United elmúlt éveire mindez nem volt jellemző. Szerinte Mainoo mély vízbe dobásánál sem voltak tökéletes körülmények, de meg kellett hozni a döntést. Ten Hag úgy emlékszik, abból a szempontból magabiztos volt, hogy elégszer látta a középpályást játszani, aki nagyot fejlődött már a nyár óta is.
„Nem voltak kétségeim, de amikor bekerült a nagycsapatba, neki kellett bizonyítania, önállóan. Más lett volna a helyzet, ha könnyedén jönnek az eredmények, de ez a klub hosszú évekig nem volt ideális helyzetben. Most olyan csapatot építünk, ami valóban alapot kínálhat a fiataloknak, hogy betörjenek a csapatba.”
Mainoo érett játékát leginkább az mutatja, hogy higgadtan mozog a pályán, jól állja az ellenfél nyomásgyakorlását, ezt pedig remek passzhatékonysággal vegyíti. Utóbbi esetben fontos kiemelni, hogy a minél egyszerűbb átadások tökéletes kivitelezésére törekszik, és csak nagyon ritkán próbál kockázatot vállalni. És a labda cipelésében sem ügyetlen, úgy tűnik, ezt a képességet alaposan fejlesztették a United akadémiáján, hiszen Garnacho is kimagasló benne.
A United elmúlt éveit figyelve nagyon nehezen találták meg középpályás-igazolásokban az egyensúlyt egy-egy játékosnál: hol a túlzott technikai képességek, hol pedig a kimagasló fizikai jelenlét felé tolódtak el a játékosok alapképességei. Értelemszerűen az arany középút elvét kellene kövessék:
Noha Mainoo nem egy magas játékos, a fejpárbajok több mint 50 százalékát megnyeri, és a támadóharmadban sem érzi magát elveszettnek, elég megnézni a Wolves elleni, utolsó perces győztes találatát, ahol némi szlalomot követően belsővel helyezte el a labdát a kapu bal sarkába. Az ő szereplésével persze nem javult fel automatikusan a Ten Hag-féle játék – még így is nagyon sok lehetőséget ad a MU az ellenfeleknek –, de kétségtelenül jobban, és értelmezhetőbben néz ki a középpályás játék a Mainoo-Casemiro-Fernandes trió mozgékonyságával.
Mainoo kapcsán a Manchester Evening News saját forrásaira hivatkozva azt is írja, a fiatal angol valóban érettebb kortársainál, és jelét sem mutatja annak, hogy a hirtelen jött siker a fejébe szállt volna. Válogatott szinten Ghánát és Angliát is képviselheti, de vélhetően Southgate hívására vár, ifjúsági szinten is az angol korosztályos csapatokban játszott. A szövetségi kapitány már magasztalta a Unitedbe berobbanása óta.
Zseniálisan teljesít. Nem vagyok benne biztos, hogy szükségszerűen védekező középpályás lesz. Ő egy nagyon progresszív játékos.
Tekintve, hogy Southgate rendszerint három középpályással játszik, és ebből Jude Bellingham és Declan Rice helye biztosnak látszik, a harmadik szerepkörért nagy csata várható.
Meglehet, a 18 éves Kobbie Mainoo lehet a befutó ebben a versenyben, és bár Erik ten Hag manchesteri munkásságán nézve rövidke az a lista, amit a pozitívumok közé sorolhatunk – Mainoo (mint ahogy Garnacho) alapemberré formálása vaskos fegyvertény lehet majd a szezon végén, mikor a holland munkájáról is ítéletet mondanak.