Nem Kanadáé az első kémsztori a futballban: ügynök a bokorban, Rambo a fa alatt, tévedésből leszedett drón

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) várhatóan szerdán dönt arról, hogy helyt ad-e a kanadaiak fellebbezésének, és csökkenti vagy eltörli a női labdarúgó-válogatottra kiszabott hatpontos büntetést. A kanadaiak stábtagjaik drónos kémkedése miatt bűnhődtek – hasonlóval már többen lebuktak, de hát fogtak már terepszínű ruhában „rambózó” megfigyelőt és bokrokban bujkáló gyakornokot is. Kémsztorik a labdarúgás világából.  

Eltelik pár év, és a kanadai női labdarúgó-válogatottat sújtó szankcióból egészen biztosan kvízkérdés lesz.

Kérdés: Miért vontak le 6 pontot a kanadai női válogatottól a 2024-es olimpiai tornán?

Válaszlehetőségek:

a.) Játékvezető bántalmazásáért

b.) Több játékosuk pozitív doppingtesztet adott

c.) A stábjuk drónnal kémlelte ki az új-zélandiak edzését

d.) Az olimpia szellemiségét sértő gólörömért

A helyes válasz természetesen a c.). A kanadaiak két győzelemmel eltüntették a mínusz hat pontot, és ha legyőzik Kolumbiát harmadik, szerdai csoportmérkőzésükön, akkor még tovább is juthatnak a levonás ellenére.

Adódik a kérdés: miért és mióta kémkednek a futballban?

A „miért” is egy érdekes kérdés, hiszen kis túlzással ma már az ellenfél balszélsőjének meccs alatti pulzusáról is információt kap az adatelemző egység; A csapatok minden korábbinál több információhoz tudnak legálisan hozzájutni, és még élőben is tudnak reagálni a történtekre, hiszen az elemzőstáb ott ül a meccseken, összeköttetésben az edzővel. Ennek nyilván megvannak a korlátai – utalhatunk itt a magyar–svájci Eb-mérkőzésre, amin az elemzők látták, mivel lepik meg a magyar válogatottat a svájciak, ám a pályán levők nem tudtak reagálni –, de az információbőség csökkenti a kémkedés jelentőségét.

Ugyanakkor mindig furdalhatja a szakmai stábok oldalát a kíváncsiság: mit csinál a másik csapat? Mivel próbál meglepni? Van-e esetleg „kísérleti fázisú” pontrúgás-kombináció, vagy meglepő változtatás? S mindezek mögött a kimondatlan kérdés saját maguk számára: felkészültünk eléggé az ellenfélből? A futballvilág egyik leginkább „felkészülésmániás” edzője, Marcelo Bielsa 2019-ben minden ellenfélre kémet küldött, amíg az egyik gyakornoka le nem bukott – a Leeds–Derby meccs előtt, a bokrokban bujkálva. Bielsa aztán egy egészen elképesztő prezentáción mutatta be saját – döbbenetesen alapos – jegyzeteit, hogy bizonyítsa: azért volt információja kémkedés nélkül is…

Miért küldtem el egy embert, hogy megnézze az ellenfelünket? Mert ez csökkenti a meccs előtti szorongást; no meg azért, mert elég hülye vagyok ahhoz, hogy engedélyezzem ezt (…) Amit tettem, az nem illegális. Nincs definiálva, nincs korlátozva sem. Nem gondolom, hogy jó dolog lenne, de nem is törvénytelen. Attól viszont, hogy nem illegális, még nem feltétlenül jó dolog

– magyarázta Bielsa. Az angol labdarúgóliga végül 200 000 dollárra bírságolta meg a Leedset és megváltoztatta szabályait: az új, 127. paragrafus szerint a mérkőzést megelőző 72 órában tilos az egymással megmérkőző kluboknak „közvetve vagy közvetlenül” a másik edzéseit megnézni.

Bielsa is utalt arra, hogy a kémkedés régóta hozzátartozik a futballhoz. A videófelvételek korszaka előtt így lehetett információkat szerezni, főleg külföldi ellenfél esetén: az edzők kihasználták az informális hálójukat, hogy feltérképezzék ellenfelüket (az ellenfelet ismerő szakembereket, játékosokat, újságírókat kérdeztek ki), „legálisan” megfigyelőt küldtek annak nyílt edzésére vagy mérkőzésére, no meg nem ritkán „illegálisan” is kémkedtek a tréningeken.

Akadt pár eset a közelmúltban

A Sporthírlap például 1936-ban arról számolt be, hogy a szombathelyiek és a szolnokiak is szurkolókat kértek fel arra, hogy megfigyelje az ellenfelet, és a leírás alapján ez bevett gyakorlat lehetett. De nem csak taktikai dolgokat próbáltak kilesni: egy 1923-as hír szerint (a profi–álamatőr–amatőr viták csúcspontján) az angolok „titkosügynököt” küldtek Belgiumba, hogy megpróbáljanak bizonyítékot szerezni arra: a belga válogatott játékosok valójában profik.

A gyakorlat megítélése országról országra eltérő, és kulturális különbségeket mutat: Bielsa elmondása szerint Dél-Amerikában mindennapos dolognak számít, és senki sem törődik vele különösebben; a kontinentális európai futballban szintén nem kapják fel nagyon rajta a vizet, az angolok viszont sportszerűtlen, az íratlan labdarúgó-etikettbe ütköző cselekedetként tekintenek rá.

Hogy a kémkedés mennyire elterjedt szokásnak számít, arra rávilágít pár eset a közelmúltból.

A kanadai drónbotránnyal és a Bielsa-féle „spygate-tel” kezdtünk, de hát tovább is van:

Segített a gumiszabály

Szóval a kémkedés nem elszigetelt jelenség, nem is újkeletű dolog, és pont ezért nem is könnyű véget vetni annak. A FIFA a fair play megsértése miatt szabta ki a drákói büntetést: a kanadaiak megkapták a már említett hatpontos levonást, a szövetség 200 ezer svájci frankos bírságot fizet, valamint az ügyben érintett stábtagok (Beverly Priestman szövetségi edző, Joey Lombardi elemző és Jasmine Mander segédedző) egyéves eltiltást kaptak.

Különösen kellemetlen a FIFA-nak, hogy az eset pont az olimpián robbant ki: a labdarúgás egyébként sincs reflektorfényben az ötkarikás játékokon, így egy botrány pont nem hiányzott; a büntetés mértéke pedig alighanem az olimpia szellemiségének megsértését is tükrözte.

Az érintettek a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fellebbezhetnek. A kanadaiak kedden a pontlevonással kapcsolatban fellebbezést nyújtottak be a CAS olimpiai ad hoc „gyorsítélő” egységéhez, s azt kérték, csökkentsék vagy töröljék azt. Házon belül viszont tovább vizsgálódnak: még a 2011–18 között a női, 2018–23 között a férfi válogatottat irányító John Herdman (jelenleg Toronto FC) is belekerülhet a szórásba.

Az illegális drónröptetés a francia törvényekbe ütközött, ezért egy (a bíróság által meg nem nevezett) 43 éves kanadai férfit – a leírás Lombardira illik – nyolchónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A Kanadai Olimpiai Bizottság szintén vizsgálódik; az ügy legnagyobb kárvallottjai – a játékosok – azt állították, nem volt tudomásuk a kémkedésről, és az elemzések alatt nem találkoztak az illegálisan készített drónfelvételekkel.

A FIFÁ-nak van egy sok esetre ráhúzható gumiszabálya (sértő viselkedés és a fair play elveinek megsértése), a kanadaiakat is ez alapján büntették – a paragrafus két pontja is „megáll” ebben az esetben. De ettől függetlenül a legtisztább az lenne, ha – mivel a drónos kémkedés elterjedtnek tűnő gyakorlat – a nemzetközi szövetség az angol ligához hasonló, egyértelmű tiltást vezetne be.

Persze akkor lehet, hogy visszatérnének a bokorban, terepszínű ruhában bujkáló megfigyelők…