A rendszeres balhékon kívül is voltak érdekességek az Eb árnyékában megrendezett Copa Américán

Az Európa-bajnokság árnyékában megrendezett idei Copa América leginkább Marcelo Bielsa kifakadásáról, a durva szabálytalanságokról és a szurkolói balhékról maradt emlékezetes. Pedig szakmai értelemben is akadt volna beszédtéma bőven:

• Mexikó és a 2026-os, részben hazai rendezésű világbajnokságra gyúró Egyesült Államok már a csoportkörben kiesett,
• Brazília is csak egy körrel ment többet,
• Kolumbia 28 meccsen át tartó veretlensége pedig pont a döntőben szakadt meg Argentína ellen.
• A torna legjobb játékosának a kolumbiai James Rodríguezt választották, míg a gólkirály az a Lautaro Martínez lett, aki csupán kétszer volt kezdő és összesen is 224 percet játszott.

Mielőtt részletesen is megvizsgálnánk egyes csapatok és játékosok teljesítményét, kezdjünk egy átfogó elemzéssel. Az alábbi ábrán a Copa Américán résztvevő tizenhat csapat várható rúgott- és kapott góljainak száma látható 90 percre vetítve. Nem meglepő módon azok a válogatottak jutottak tovább a csoportból (őket zöld színnel jelöltük), amelyek támadásban és/vagy védekezésben átlag felett teljesítettek – két kivételt leszámítva. Mexikó és az Egyesült Államok a torna legjobb csapatai közé tartoztak, mégsem sikerült bejutniuk a legjobb nyolc közé; Mexikót Ecuador, az Egyesült Államokat Panama előzte meg.

Az amerikai válogatott nagy reményekkel érkezett a Copára, amelyet a 2026-os világbajnokság főpróbájának tekintettek. Jól is kezdtek, Bolíviát nagyon meggyőző játékkal 2–0-ra verték, a Panama elleni meccsen azonban Timothy Weah korai kiállítása miatt 72 percet emberhátrányban játszottak. A vezetést így is sikerült megszerezniük, de végül Panama fordított és 2–1-re győzött. Az utolsó fordulóban még lehetett volna javítani Uruguay ellen, de Bielsa csapata 1-0-ra győzött, így az Egyesült Államok kiesett. Uruguay számára nem volt létfontosságú a győzelem, de az amerikaiak továbbjutása egyértelműen a Panama elleni találkozón ment el.

Mexikó váratlan kiesése már egy fokkal érdekesebb. Jaime Lozano válogatottja kötelező győzelemmel indított Jamaica ellen (1-0), utána azonban kikapott Venezuelától (0-1), majd gólnélküli döntetlent játszott Ecuadorral. Ezekért a kudarcokért Mexikó kizárólag magát okolhatja: ahogy a fenti ábrán is láttuk, Argentína után ők dolgozták ki a legtöbb gólra való helyzetet, ennek ellenére csak egyszer tudtak a kapuba találni. Ha az összesített számokat nézzük, 58 próbálkozásból és 4,91-es xG-ből hozták össze azt az egy gólt. Tény, hogy sokat lőttek messziről, és hogy az átlagos lövéstávolságuk a tizenhatoson kívül volt, de a helyzeteik így is megvoltak. Venezuela ellen ráadásul kulcspillanatban, 0-1-es állásnál a 87. percben Orbelín Pineda büntetőt hibázott. Egy Venezuela elleni iksszel meglehetett volna a továbbjutás, így azonban Mexikó is az Egyesült Államok sorsára jutott.

Brazília sem brillírozott a csoportkörben, de legalább továbbjutott. Az immár Dorival Júnior vezette válogatott Costa Ricával (0–0) és Kolumbiával (1–1) is döntetlent játszott, Paraguayt viszont megszórta (4–1), így a második helyen jutott a negyeddöntőbe, ahol Uruguay várt rá. Ez volt az a meccs, ami után a győztes csapat edzője, Bielsa a modern focit kritizálta, mondván egyre kevesebb egyéniség van a pályán, ezért élvezhetetlenek a meccsek. Bielsa kritikája teljesen jogos, de mindezt egy olyan párharc után mondta, ahol 41 szabálytalanság volt, és ebből 26-ot az ő csapata követett el. A 26 szabálytalanság közül kilenc a támadóharmadban történt, vagyis Uruguay mindent megtett annak érdekében, hogy már a labdakihozatalokat is megnehezítse Brazília számára, amely nem is mozgott komfortosan ebben a helyzetben. A meccs így nem is a fociról szólt, szinte alig volt folyamatos játék, ami a kapu előtti teljesítményeken is meglátszott: Brazília háromszor, Uruguay mindössze egyszer találta el a kaput, és mindkét csapat xG-je egy alatt maradt. A tizenegyespárbajt végül Uruguay bírta jobban és 4–2-re győzött. Ez volt az a meccs is egyébként, ahol a brazilok új bálványának, Endricknek két (!) pontos passza volt a 90 perc alatt.

Uruguayt végül Kolumbia állította meg az elődöntőben. A meccs botrányos körülmények között ért véget, mivel a lefújás után a pályán és a lelátón verekedés tört ki, amelybe a játékosok is bekapcsolódtak. A balhé odáig fajult, hogy Darwin Núnez felmászott a lelátóra és ütlegelni kezdte a kolumbiai szurkolókat. José Giménez később azt nyilatkozta, azért mentek a tömegbe, hogy megvédjék a családtagjaikat:

Egy rendőr sem volt ott. Nekünk kellett felmennünk, hogy kivigyük onnan a szeretteinket, babáinkat.

A meccset egyébként Jefferson Lerma szögletből szerzett góljával nyerte meg Kolumbia 1–0-ra. A gólpasszt James Rodríguez adta, akinek ez volt a hatodik asszisztja a tornán. A Sao Paulo 33 éves játékosát négyszer választották meg a meccs legjobbjának, a döntő után pedig a torna legjobb játékosának járó díjat is megkapta. James mindenki másnál több (20) gólhelyzetet alakított ki és a várható gólpasszok számát (2,1) illetően is ő végzett az első helyen.

A lenti ábrán látszik, hogy a szögletei gyakorlatilag automatikus gólhelyzettel értek fel Kolumbia számára, amely a legtöbb gólt szerezte (5) pontrúgásból az idei Copán. Kolumbia a döntőben sem szerepelt rosszul – James sem, csak Argentína ellen három kulcspasszt osztott ki –, fölényben is játszott, de gólt tizenkilenc próbálkozásból sem sikerült szereznie. Érdekesség egyébként, hogy a kolumbiaiak 28 meccs után kaptak ki újra, ezt megelőzően szintén Argentína tudta őket legyőzni egy világbajnoki selejtezőn 2022. február 2-án.

Kolumbia elleni győzelmével Argentína megvédte a címét, és zsinórban a harmadik nagy tornáját is megnyerte. Argentína győzelméhez nem férhetett kétség, csakúgy mint a spanyolok az Európa-bajnokságon, Lionel Messiék is százszázalékos mérleggel lettek a kontinens bajnokai. Habár az argentinok alakították ki a legtöbb gólra való helyzetet, a tornagyőzelmet most elsősorban a védekezésüknek és Emiliano Martínez kapusnak

köszönhetik. Martínez mindössze egy gólt kapott a tornán, pedig a PSxG alapján – amely a szerint minősíti a lövéseket, hogy a kapu mely pontjára tartanak – 2,9-et kellett volna, vagyis az Aston Villa kapusa majdnem két góltól mentette meg csapatát. Ennél is fontosabb azonban, hogy az Ecuador elleni negyeddöntő tizenegyespárbajában – miután Messi a felsőlécre panenkázta a tizenegyesét – két lövést is védett, aminek köszönhetően Argentína megnyerte a párharcot. Emellett a csapatvédekezésre sem lehetett igazán panasz, az argentinok végig nagyon fegyelmezetten fociztak, és Uruguay után ők engedték a második legkevesebb lövést az ellenfeleknek 90 percre vetítve (8,21).

Az argentinok támadójátéka ezúttal nem Messiről szólt. A 2022-es katari világbajnoksághoz hasonlóan Messi megint teljesen szabadon játszhatott a pályán, de a kapu előtt most nem jött ki neki a lépés. A tizenhárom próbálkozása ellenére csak egy gólt szerzett, ezenkívül egy gólpasszt osztott ki. Az xG-t és a rúgott gólok számát tekintve Julián Álvarez és Lautaro Martínez is megelőzte őt csapaton belül.

Martínez nagyon sok kritikát kapott az elmúlt években, amiért képtelen volt gólt lőni fontos válogatott meccseken, de most egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az Inter csatára csupán kétszer, Peru és Ecuador ellen volt kezdő, a többi meccsen csereként állt be. Összesen 224 percet töltött a pályán, de így is öt gólt rúgott, amivel a torna gólkirálya lett. A Kolumbia elleni döntő 112. percében is ő szerezte a mindent eldöntő találatot. Messi ekkor már rég nem volt a pályán, miután a 66. percben bokasérülés miatt le kellett cserélni.

„Jól vagyok, hála istennek, remélem hamarosan visszatérhetek a pályára, hogy azt csinálhassam, amit szeretek. Boldog vagyok, nagyon is, különösen azért, mivel sikerült elérni a célt, amit kitűztünk magunk elé. Csapat és család vagyunk, egy lenyűgöző társaság. Ennek a válogatottnak megvan a jelene és a jövője is. Hajrá, Argentína!” – írta közösségi oldalán az argentinok klasszisa a döntő után. Őt még szinte biztosan látjuk válogatott mezben, a bronzmeccs hőse, Luis Suárez azonban jó eséllyel az utolsó meccsét játszotta Uruguay színeiben.

Ezek voltak a 48. Copa América legizgalmasabb történései, csapat- illetve egyéni teljesítményei. A 32 lejátszott meccsen 70 gól esett (2,19-es gólátlag), a legtöbbet Kolumbia rúgta (12), a legkevesebbet Argentína, Chile és Mexikó kapta (egyet-egyet). Összesen 847 szabálytalanság történt, a játékvezetők pedig 124 sárga- és nyolc piros lapot osztottak ki. A legtöbbet szabálytalankodó csapat Kolumbia volt (94), míg a legtöbb sárga lapot Kanada kapta (17).

Lautaro Martínez lőtte a legtöbb gólt, James Rodríguez adta a legtöbb gólpasszt. A kapusok között a venezuelai Rafael Romo teljesített a legjobban, aki 3,3 góllal kapott kevesebbet, mint ahányat az ellenfelek helyzeteinek minősége alapján kellett volna. A mexikóiak kapusa, Julio José González szászázalékos védési hatékonysággal zárta a Copát, csak büntetőből kapott gólt. A legtöbb szabálytalanságot a kolumbiai Jhon Arias követte el, míg a legtöbbször az uruguayi Nicolás De La Cruzt rúgták fel. A legtöbbet cselező játékos a kolumbiai szélső, Luis Díaz volt.

A legközelebbi Copa Américát 2028-ban rendezik.

A szerző Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője.