„Megerősítjük, hogy a Blackstone különböző okokból nem lesz a Bundesliga stratégiai marketingpartnere, bár a tárgyalások jól haladtak a felek között” – tudatta e-mailben a Német Labdarúgóliga (DFL). A német profi futball irányító szervezete ezzel a rövid közleménnyel ismerte el, hogy a két stratégiai partnerjelöltből (Blackstone, CVC Capital Partners) csak az utóbbi maradt, viszont érdemben nem indokolta, miért szakadtak meg a tárgyalások, csak egy félmondatot írt „kritikus pontokról”. A Blackstone szintén néma maradt.
A Bloomberg névtelenséget kérő, belső forrásaira hivatkozta azt írja: a Blackstone-t az tántorította el az üzlettől, hogy sokáig tarthat annak nyélbe ütése. Az üzleti életre szakosodott hírügynökség ugyanakkor azzal kezdi beszámolóját, hogy a tárgyalások megszakadása a szurkolói tiltakozások után történt meg – valószerű, hogy kapcsolat van a két esemény között. Az ultracsoportok „részleges sikerként” értékelték, hogy a befektetőjelölt kiszállt az egyeztetésből, és a tiltakozások folytatását ígérték. Ez nem meglepő, hiszen a lelátókon kint voltak a „Kollektíve visszautasítani a CVC-t és a Blackstone-t is” transzparensek.
és mit akar elérni a DFL?
Kezdjük az utóbbival, mert nagyon egyszerűen le lehet szűkíteni: a DFL új tőkét, új befektetőket akar vonzani a világ egyik legjobb bajnokságába a Bundesliga versenyképességének megőrzése érdekében.
Amikor a Deutsche Welle (DW) hírt adott 2023-ban a tiltakozási hullám elindulásáról, rámutatott, hogy mekkorára nyílt a bevételi olló a Bundesliga és az üzleti szempontból sokkal jobban menedzselt, világszinten sokkal jobban eladható angol Premier League között. A DW két példával világította meg a szakadéknyi különbséget: a Chelsea túlköltötte egy idény alatt a tizennyolc Bundesliga-csapatot, a Premier League nemzetközi közvetítési jogdíjbevétele (2022 és 2025 között 6,3 milliárd euró) pedig valósággal eltiporja a Bundesligáét (évi 170 millió euró).
A Deloitte friss, bevételi alapú „gazdaglistáján” (Football Money League) az első 30 helyezett között csak három német klub található – a Bayern München a 6., a Borussia Dortmund a 12., az Eintracht Frankfurt a 16. helyen –, angol ellenben tizennégy. A Bundesliga nagy (átlagnézőszám szempontjából Európában a legnagyobb), gazdag, vonzó, ám nem elég nagy, nem elég gazdag és még vonzóbb is lehetne – gondolhatja a DFL.
A labdarúgóliga terve: felállít egy, a hazai és nemzetközi média- és marketingjogok értékesítésével foglalkozó vállalatot (DFL Media GmbH & Co KGaA; azaz MediaCo). Ehhez külső befektető partnert keres, és a leendő üzlettársnak húsz évre odaadja a tevékenységből származó bevételek legfeljebb 8 százalékát. A befektetőnek legalább egymilliárd eurót le kellene tennie, a DFL pedig ebből különböző fejlesztéseket finanszírozna – többek között saját streaming szolgáltatását is magasabb szintre emelhetné. A ligának március végéig kellene döntést hoznia, bár a történtek után (hacsak a CVC nem követi a Blackstone-t) alighanem eldőlt a verseny. A luxemburgi székhelyű CVC a topligák közül a spanyol La Ligában és a francia Ligue 1-ben is érdekelt, előbbibe 2 milliárd eurót, utóbbiba 1,5 milliárdot fecskendez be hasonló megállapodások keretében.
A DFL a hivatalos honlapján egy teljes magyarázó cikket szentel a tervezett átalakításnak, és külön kiemeli, a német labdarúgás „szent tehenét”, az 50+1-es szabályt – mely szerint
– nem érintenék a reformok. Eszerint, ha egy klubnak többségi befektető-tulajdonosa van, akkor nem játszhat a német labdarúgás két legfelső osztályában. Az 1998-ban életbe léptetett szabály nem vonatkozik a vállalati csapatokra, azaz olyan klubokra, amelyeket több mint 20 éve ugyanaz a nagyvállalat folyamatosan támogat és fenntart. Ilyen a Bayer Leverkusen (Bayer gyógyszergyár), a VfL Wolfsburg (Volkswagen), és 2023-ig a Hoffenheim is kivétel volt (SAP), de Dietmar Hopp visszaadta többségi tulajdonrészét a klubnak.
„Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a klubokat nem vehetik át befektetők, és nem kényszeríthetnek ki olyan változásokat, amelyek a profitot a szurkolók érdekei fölé helyezik. A szabály megvédi a német klubokat a kalandorkedvű tulajdonosjelöltektől és őrzi azoknak demokratikus hagyományait” – magyarázza az 50+1-et a Bundesliga hivatalos oldala.
A DFL hangsúlyozza: az 50+1-nek „nem eshet bántódása”, a labdarúgóliga csak bevétele egy részét adná oda a befektetőjelöltnek, az nem kerülne teljesen házon belülre. Továbbra is a liga és a klubok határoznák meg a mérkőzések kezdési időpontját, ebbe a leendő stratégiai partnernek nem lenne beleszólása. A DFL nem adósodna el, viszont plusz tőkét tudna bevonni, ami versenyképesebbé tenné a Bundesligát.
Célunk az, hogy a Bundesliga és a Bundesliga 2 sport- és kereskedelmi szempontból is megőrizze versenyképességét, valamint pénzügyi stabilitását
– írja a drukkereket megnyugtatni kívánó liga. A bökkenő, hogy a szurkolók ebből egy betűt sem hisznek el.
