Xavi Hernandez Barcelonája egyelőre nem tudja megismételni a legutóbbi, hosszú távú jó teljesítményt. A katalánok a Bilbaóval azonos pontszámmal, az éllovas Gironánál egy mérkőzéssel kevesebbet játszva negyedikek a La Ligában. A pillanatnyi helyezésen túl nagyobb probléma, hogy a Real Madrid hét, a Girona pedig nyolc ponttal előzi meg Xavi együttesét. A 43 éves edző 2021 novemberében, történelmi krízisben vette át annak a klubnak a kispadját, amelyhez gyerekkora óta ezer szállal kötődött és amelyben játékosként a legnagyobb sikereit érte el. A borzalmas szezonkezdet után Xavi végül a második helyre hozta be csapatát, az Európa Ligában a Frankfurt a negyeddöntőben állt a katalánok útjába.
Tavaly már sikerült elhódítani a bajnoki címet, ám a nemzetközi porondon ismét alulteljesítés következett: a Barca, bár bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ott csak harmadik lett a Bayern és a későbbi döntős Inter mögött, az EL-ben pedig a Manchester United búcsúztatta Lewandowskiékat rögtön az első tavaszi párharcban. A mostani évadban viszonylag könnyedén ment a továbbjutás az Antwerp, Shakhtar, Porto hármast megelőzve, de a bajnokságban egyelőre csak negyedik a csapat. Tizenkilenc mérkőzésen a legutóbbi produkcióhoz képest kevesebb gólt (42 helyett csak 36-ot) sikerült szerezni, és még szembetűnőbb, hogy az előző bajnokságban bemutatott kitűnő védekezéssel szemben
(7 helyett 22 kapott gól)! Az elmúlt hetek médianyilvánosságában különösen a rossz helyzetkihasználásról esett sok szó, de valóban ez a fő probléma?
Tényleg túl sok helyzetet hagy ki a Barcelona?
A Barcelona az eddigi 19 mérkőzésén 45.76-os xG-mutatót hozott össze, amely messze a legmagasabb a La Ligában (a rangsorban második Bilbaóé 41.61). Csakhogy ezzel a legnagyobb alulteljesítés is a katalánoké: majdnem tíz góllal lőtték alul várható mutatójukat. Ezzel szemben az idény meglepetéscsapata, az éllovas Girona 39.89-es xG-re szerzett 46 gólt. Az ő esetük a másik véglet, markáns, több mint hatgólos túlteljesítés. Nézzünk a két csapatra kicsit részletesebben, az egyszerűség kedvéért az utolsó nyolc mérkőzés mintáján! A 0.3 feletti xG-értékű lövéseket már „nagy” helyzetnek tekintettük.
Látható, hogy nyolc mérkőzéses mintán a Barca nagyjából másfélszer annyi lövéssel próbálkozott, mégsem tudott számottevően magasabb xG-t kialakítani. Szembetűnő a magasabb értékű lövések hasonló száma is: a Girona ugyanezt sokkal kevesebb próbálkozásból érte el. Fontos ugyanakkor észrevenni, hogy közepes és alacsonyabb xG-értékű lövésből a Barcának van jóval több, ezeket hosszú távon összeadva pedig egy csapat érthetően inkább „alulmúlja”, mintsem „túllövi” az xG-mutatóját.
A helyzetkihasználás kapcsán azonban továbbra sem kerülhető meg, hogy
A látottak is gyakran ezt támasztják alá, gondoljunk csak a Valencia elleni mérkőzés hajrájában kihagyott két óriási ziccerre, vagy az Atlético elleni mérkőzésre. Fontos látni azonban, hogy az xG-mutató nem mindenható, és nagyon keveset mond el az adott lövés kontextusáról. Bár maguk a modellek egyre cizelláltabbak (figyelembe veszik a szög és a távolság mellett a védő helyzetét és egyéb tényezőket, például a mezőnyjáték és a szögletszituációk közötti különbséget is), sok olyan kontextuális tényező nem része ezeknek a modelleknek, amely szorosan összefügg egy-egy csapat stílusával. Nagyon lényeges például, hogy a támadó statikus, álló pozícióban, vagy lendületből, futtában tud-e a kapu elé érni. Az sem mindegy, hogy a támadó védelem mögé besprintelve, vagy a második vonalba érkezve próbálkozik, amikor az ellenfél hátsó sora fizikailag a labda mögött helyezkedik. De annak is van jelentősége, hogy a csapat stílusából adódóan milyen passzokkal (lapos, magas, szélességi, mélységi, átlós) hozza helyzetbe a lövő játékosokat. Az is fontos lehet, hogy a lövő milyen messze tartózkodik a labdától, és így tovább. Számtalan olyan komplex, specifikus tényező, amely „becsaphat” egy általános modellt. Ha a Barcelona a Gironához képest húszmeccses mintán ennyivel kisebb hatékonysággal váltja gólra a helyzeteket, annak játékbeli oka is kell, hogy legyen. De vajon mi lehet az?
A Barcelona labdakihozatala
A Xavi-féle Barca – nem meglepő módon – Pep Guardiola nyomdokaiba lépve tankönyvi pozíciós játékot játszik. A labdakihozatal után leggyakrabban 3-2-5-ös, jól kivehető alakzatban rendezkednek be a pályán, s az ellenfelet szélességben széthúzva, a labdát járatva igyekeznek helyzeteket kialakítani. OPPDA-mutatójuk 14.91-gyel a második legmagasabb a Real Madridé mögött, tehát átlagosan ennyi passzt tudnak akciónként teljesíteni a saját térfelükön. A legtöbb spanyol csapat érthetően nem is igazán próbálkozik ellenük letámadással. Ezért
időszakosan ezt láthattuk a Porto, a Rayo Vallecano vagy éppen a Girona ellen is. Az ilyen szituációkban a szélre lehet őket szorítani – a két szél közül Koundé oldala sebezhetőbb, Cancelo labdával magabiztosabb. A De Jong, Gündogan, Pedri hármas elvileg szintén nagy nyomástűrésű, de a hirtelen kitámadás esetén a csapat nem mindig tudja megfelelően igazítani a távolságokat, így gyakran egy érintés után, az elöl lévőket próbálják megjátszani. De Jong ráadásul gyakran a két belső védő közé lép vissza, így nem annyira a kulcsfontosságú területen, az ellenfél első és második sora között használható.
