Foci

Varga Zoltán a kispadról nézte végig, ahogy az Ajax megalázó vereséget mért a Milanra

Sepia Times/ Universal Images Group via Getty Images
Az Ajax-játékosok a trófeával. Ma már jóval kisebb trófea jár a Szuperkupa-győztesnek
Sepia Times/ Universal Images Group via Getty Images
Az Ajax-játékosok a trófeával. Ma már jóval kisebb trófea jár a Szuperkupa-győztesnek
Majdnem napra pontosan ötven éve rendezték az első hivatalos európai Szuperkupa-párbajt a labdarúgó BEK és KEK védője között. A premieren a kontinens első számú klubtrófeáját sorozatban háromszor elhódító Ajax a milánói 0-1 után 1974. január 16-án, Amszterdamban 6-0-ra legázolta a Milant. Máig ez az olasz csapat legsúlyosabb veresége az UEFA égisze alatt rendezett találkozón. (Hat gólnál nagyobb különbségű csapás egész történetében nem érte, hattal is csak háromszor kapott ki.)

Az UEFA égisze alatt rendezett első európai Szuperkupa-párbaj 1974 januárjában zajlott. Előtte egy évvel – Anton Witkampnak, a De Telegraaf című holland napilap szerkesztőjének ötlete nyomán – már rendeztek egy párharcot a labdarúgó BEK és KEK védője, az Ajax és a Rangers között (3-1, 3-2), azt azonban a kontinens szövetsége nem ismerte el.

Az Ajax-Rangers párharc második meccse:

A glasgow-i Ibrox Parkban 57 ezren voltak 1973. január 16-án. A milánói San Siróban 15 ezren lézengtek 1974. január 9-én. A Milan–Ajax találkozót – a várható köd miatt – délután fél kettőkor kezdték, e miatt játszottak nagyrészt üres lelátók előtt a csapatok. Egyetlen gól esett, akárcsak az 1973-as KEK-döntőben Szalonikiben, ahol a Milan a Leeds Unitedot győzte le, és mindkét alkalommal Luciano Chiarugi talált a hálóba.

Hollandiában ironikusan írták a meccsről, hogy „Gerrie Mühren volt az egyetlen Ajax-labdarúgó, akinek gratuláltak a vereség után, a repülőn ugyanis közölték vele, hogy apa lett”. A Népsport azt a következtetést vonta le az itáliai 1-0-ból: „Nem lesz hosszú életű a Szuperkupa.” Hozzátette: „Az Ajax rengeteget vesztett Johan Cruyff távozásával.”

Az amszterdami „próféta” Barcelonába szerződött, és távozásában szerepet játszott, hogy a csapatkapitány-választáskor Piet Keizer 12, míg ő csak 7 szavazatot kapott. Átigazolása után a szériában háromszor győztes Ajax dominanciája megszűnt a BEK-ben: a címvédő együttes a második fordulóban kiesett a szófiai CSZKA ellenében (1-0, 0-2). Gerrie Mühren nem csodálkozott a meglepő búcsún: „Törvényszerű – említette –, hogy ha a futball már nem okoz örömöt, annak rossz vége lesz.”

A klasszikus Ajax a következő években felmorzsolódott: Johan Neeskens Cruyff után ment Barcelonába, Keizer visszavonult, Arie Haan 1975 márciusában az Anderlechthez szerződött, ugyanabban az évben Johnny Rep Valenciába, a német Horst Blankenburg a Hamburghoz igazolt. Heinz Stuy 1976 januárjában, Gerrie Mühren öt hónappal később távozott; előbbi az FC Amsterdamhoz, utóbbi a Betishez szegődött.

Helenio Herrera, a kétszeres BEK-győztes Grande Inter mestere már 1973-ban azt jövendölte: „Vége az Ajax-uralomnak.” A Real Madriddal vívott elődöntő előtt azt nyilatkozta: „Hajlandó vagyok nagy pénzt tenni a Real döntőbe jutására. A latin labdarúgás újra diadalmaskodik a hideg északi futball fölött.”

Nem így történt: az Ajax 2-1-re és 1-0-ra nyert. Majd 1974. január 16-án volt még egy hatalmas dobása.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en. Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
Olvasói sztorik