Sok csapat, sok pénz: a FIFA a felturbózott klubvébével a BL bajszát húzogatná

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) hosszas várakozás után a héten végre bejelentette a 2025-ös, átalakított, 32 csapatosra duzzasztott klubvilágbajnokság részleteit. Az új torna terve kétségtelenül sokkal jobb, mint a jelenlegi formátum, az európai Bajnokok Ligája pedig idővel riválist kaphat a klubfutball első számú versenysorozatának címéért folytatott küzdelemben. Nem mellesleg sokkal több pénzhez juthat a FIFA, és sokkal több bevételhez juttathatja a globális futball nem európai szereplőit is.

A Manchester City a japán Urava Red Diamonds csapatával mérkőzött meg (és győzött simán), hogy elfoglalja helyét a 2023-as klubvilágbajnokság döntőjében, melybe elsőként a brazil Fluminense jutott be („áldozata” az egyiptomi al-Ahli volt). Kevésbé udvariasan: a Manchester City egy (viszonylag) keveseket érdeklő ellenféllel összecsapva jut be egy keveseket érdeklő torna döntőjébe, amelynek fináléja Dél-Amerikában még csak-csak érdekes lesz, de Európában jóval kevéssé. Még kevésbé udvariasan: a FIFA-klubvilágbajnokság jelen formájában csak nyűg, és kis túlzással senkit sem mozgat meg, leszámítva az idei ötödik nagy trófeájára hajtó manchesteri és a meglepetésre készülő riói csapatot és híveit.

Ez azért nem az igazi.

A klubvilágbajnokság problémáival már foglalkoztunk korábban: az év végére beszuszakolt torna néha csak plusz nyűgnek érződik, az érdeklődés nem kiemelkedő, a végkimenetel előre megjósolható. A legutóbbi tíz alkalommal – és a legutóbbi tizenhatból tizenötször – európai klub diadalmaskodott, izgalom leginkább csak abban van, hogy az aktuális BL-győztes dél-amerikai, ázsiai, közép/észak-amerikai, vagy afrikai csapatot ver meg a döntőben. A pénzdíj sem kiemelkedő – a nyitómérkőzés vesztese csak 500 000 amerikai dollárt kapott, a győztes 5, a döntő vesztese 4 millió dollárral gazdagodik, az összes pénzdíj 16 millió.

Jose Breton / NurPhoto / NurPhoto / AFP – Fernando Diniz, a Fluminense vezetőedzője és Felipe Melo, a Fluminense és Brazília középhátvédje a Manchester City–Fluminense mérkőzés előtti sajtótájékoztatón.

A FIFA-klubvébé eddig nem sikertörténet, ám 2025-ben jön az új, 32 csapatos, nyári szupertorna. A profi játékosok érdekvédelmi szervezete (FIFPro) már korábban aggályait fejezte ki a plusz meccsterhelés miatt, a 44 profi labdarúgóligát összefogó World Leagues Forum lobbicsoport (mely a Premier League-et, a La Ligát, a Serie A-t és a Bundesligát is tagjai között tudhatja) pedig hivatalos tiltakozó levelet küldött a FIFA-nak. A levélben a világszervezet kemény kritikát kap, mivel az aláírók álláspontja szerint:

Az európai topklubok többségét tömörítő European Club Association (ECA) ugyanakkor támogatja a FIFA kezdeményezését a klubvébé átalakítására.

Az ECA melegen üdvözli a FIFA tanácsának bejelentését az új klubvilágbajnoksággal kapcsolatban. Az új versenysorozat létrehozása fantasztikus hír a labdarúgóvilágnak és az európai kluboknak is, melyek 12 garantált helyet kapnak az első tornán

– írta a szervezet.

A FIFA hosszas várakozás után december 17-én közölte a 2025-re tervezett, 32 csapatos klubvilágbajnokság részleteit. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a helyszín az Egyesült Államok lesz, a formátum a 32 csapatos világbajnokságéhoz hasonló (bár bronzmeccs nem lesz), de a világszervezet most a korábbinál sokkal többet elárult. A kvalifikáció egy négyéves pontszámítás alapján dől el: kvalifikálják magukat a kontinentális Bajnokok Ligája győztesei, valamint a pontszámítás alapján a földrészük első számú sorozatában legjobban teljesítő csapatok. Országonként legfeljebb két csapat juthat ki, de ez a korlátozás a kontinentális BL győzteseire nem vonatkozik (tehát például ha az Arsenal megnyeri a 2023/24-es BL-t, akkor indulhat, de más angol klub már nem kvalifikálhatja magát). A klubmundiálon ezek alapján a következő csapatok indulhatnak:

AFRIKA (CAF, 4 hely):

ÁZSIA (AFC, 4 hely):

DÉL-AMERIKA (CONMEBOL, 6 hely):

EURÓPA (UEFA, 12 hely):

ÉSZAK-AMERIKA, KÖZÉP-AMERIKA ÉS KARIBI TÉRSÉG (CONCACAF, 4+1 hely):

ÓCEÁNIA (OFC, 1 hely):

*: ha már kvalifikálta magát a klub, akkor a 4 éves pontszámítás következő, még nem kijutott csapatára száll a hely

**: a versenyben levő európai csapatok: Borussia Dortmund (német), Atlético Madrid (spanyol), RB Leipzig (német), Barcelona (spanyol), Juventus (olasz), Napoli (olasz), RB Salzburg (osztrák), Lazio (olasz)

Egy ilyen mezőnnyel azért már egészen más a leányzó (illetve a klub-vb) fekvése. Ott lesz a tornán már biztosan a világ – közösségi médiás követőtábor alapján – húsz legnépszerűbb klubjából nyolc (és ott lehet még további öt-hét); a legnagyobb bevételű klubokból hét (és ott lehet további négy). Az anyagi részletekről semmit sem tudni (legalábbis hivatalosan a FIFA nem kommunikált semmit): a világszervezet 2023–2026-os büdzséjében még nem számoltak az új tornával, a szponzori és közvetítési megállapodásokat még nem kötötték meg. A FIFA akár saját médiaplatformjával – ez a 2022-ben elindított FIFA Plus – is számolhat a közvetítések esetén. A nyárra áthelyezett, egyhónapos tornától joggal várhat a világszervezet jelentős bevételt, a klubokat ugyanakkor nagy pénzdíjakkal kellene édesgetnie, hogy azok elég komolyan vegyék a klub-vb-t. A Sky Sports

csapatonként (minimum) 50 millió fontról írt, ami hatalmas növekedés lenne.

Amennyiben igaz a pénzdíj volumenének ekkora növekedése, akkor az új versenysorozat jelentős versenytorzító hatással is bírna: még a Porto vagy a Benfica esetében is jelentős egy plusz 50 millió fontos bevétel, de képzeljük el ezt az al-Ahli, a Vidad, a León, a Monterrey, az Urava Reds vagy pláne az Auckland City esetében.

A kibővített klub-vb főleg a CONCACAF-térségben okozhat problémát, mert 2025-ben a jelek szerint egyszerre lesz az Egyesült Államokban az Aranykupa (azaz a kontinensviadal), illetve a FIFA-klubvilágbajnokság. A zóna öt csapatát (Seattle Sounders, León, Monterrey, a 2024-es CONCACAF BL-győztes és a házigazda jogán szereplő klub) mindkét torna érinti, ahogyan a többi földrész klubvébére kvalifikált klubjaiban szereplő CONCACAF-játékosok státusza is kérdéses. Gyakorlati példával szemléltetve: hol játszik majd Jesús Corona, a Monterrey és a mexikói válogatott kulcsjátékosa, ha munkáltatója a klubvébén, válogatottja meg az Aranykupán érdekelt? Azt a nyár óta tudjuk, hogy a FIFA és a CONCACAF folyamatosan egyeztet a két torna ütközése miatt – a cél egy win-win szituáció elérése, ám ez makulátlanul aligha megvalósítható.

ANGELA WEISS / AFP – A CONCACAF elnöke, Victor Montagliani beszédet mond a Copa America labdarúgó-verseny sorsolásán.

A legjobban (egyelőre) a FIFPro akadt ki a terveken. A játékosok érdekvédelmi szervezete éles hangú közleményben bírálta a FIFA-t, és jelezte azt is, hogy a világszervezet kommunikálni sem volt hajlandó velük bizonyos kérdésekben.

A FIFA tanácsának döntése bizonyítja, hogy a szervezet (…) nem törődik a résztvevő játékosok mentális meg fizikális egészségével, és azok magán- és családi életét sem veszi figyelembe. A kibővített torna aláássa a 2024/25-ös idény végi pihenőidőt (…) A játékosoknak 11 hónapos idény végén kell még egy tornán szerepelniük, és aligha lesz elegendő pihenőjük a következő évad kezdete előtt

– írta kommünikéjében a FIFPro.

„Elfogadom, hogy a futballnaptár zsúfolt, de ez a torna csak négyévente lesz, és természetesen tiszteletben kell tartani a kötelező, azt követő pihenőidőt. A tornának jelentős pozitív hatása lesz a résztvevőkre, mivel új forrásokhoz juttatja azokat, ennek hatására pedig fejlődhetnek és versenyképesebbek lehetnek. Mi, európaiak szerencsések vagyunk, de fontos, hogy a labdarúgásból tényleg globális játékot csináljunk, és segítsük más csapatok fejlődését” – jelentette ki erre a FIFA globális futballfejlesztési felelőseként dolgozó Arséne Wenger.

Az Arsenal exmenedzserének kétségtelenül igaza van abban, hogy a torna jelentős új bevételekhez juttatja majd a nem európai klubokat, amelyeknek nagy szükségük is van ehhez a jobb versenyképességhez. Mi több, azt is lehet mondani, hogy a FIFA feladata nem a status quo konzerválása, hanem a futballban rejlő (akár pénzügyi, akár szakmai) lehetőségek megnyitása a nem privilegizált helyzetű földrészek számára.

A szép szavak mellett azért az is kimondható, hogy

a FIFA-nak nagy szüksége van egy újabb fejőstehén-projektre,

amely jelentős média- és közönségérdeklődést generál. A világszervezet bevételi mixét (nem meglepő módon) a férfi felnőtt-világbajnokság dominálja, és a FIFA-nak nincs nagy második tornája, szemben mondjuk az UEFA-val vagy a CONMEBOL-lal. A kibővített klubvébé egyértelműen sokkal vonzóbb, mint a jelenlegi: 32 klub versenyezhet, melyek többsége mögött hatalmas szurkolótábor áll, a nem európai csapatok (nekik mindig fontosabb volt a torna) lehetőséget kapnak arra, hogy téthelyzetben összemérhessék erejüket az öreg kontinens legjobbjaival. Az új torna jóval nagyobb szakmai kihívást is jelent, több meccsel, jobb ellenfelekkel; a négyévenkénti rendezés plusz presztízst adhat.

A nemzetközi klubfutball status quójának felrúgása leginkább az UEFA-nak fájhat, hiszen eddig a Bajnokok Ligája primátusát ép ésszel senki sem kérdőjelezhette meg. Az első számú európai kupasorozat sosem látott bevételeket, szakmai fejlődést és érdeklődést hozott a kontinens csapatainak, és persze a földrész szövetségének is. Az új klubvébé nem telepszik rá az európai BL-re, de – idővel? – megingathatja helyét a klubfutball trónján. Ehhez persze lehet, hogy évtizedek kellenek.

Ami egészen biztos: a klubvilágbajnokság átalakításával folytatódik a futballtornák expanziója. Minden – kontinentális vagy világszintű – torna nagyobb létszámú, grandiózusabb lesz, természetesen egyrészt a szélesebb reprezentáció, másrészt (és főként) a nagyobb bevételek elérésének szándéka miatt. A FIFA hangzatos, az új klubvébével kapcsolatos szólamait érdemes fenntartásokkal kezelni, de

az átalakított torna egyáltalán nem ördögtől való ötlet,

és kifejezetten érdekes küzdelmeket is hozhat. Legfeljebb felesleges. De hát, ha valami igazán felesleges, akkor az a jelenlegi formátumú klubvilágbajnokság, amelyből 2024-től egy átalakított Interkontinentális Kupa lesz (a döntőben az európai BL győztese fix helyet kap).

Jose Breton / NurPhoto / AFP – A Manchester City játékosai a Manchester City–Fluminense mérkőzést megelőző edzésen.

A 2023-as kiírásban a ma esti Manchester City–Fluminense döntővel búcsúzott a régi típusú klubvilágbajnokság. Meglepetés lett volna, ha a fináléban nem jelenne meg az angol és a brazil klubfutball közti (főleg anyagiak tekintetében) szakadéknyi különbség, a City ennek megfelelően 4-0-ra simázta le a meccset. A 2025-ös klubvébén már egy maratoni torna végén feszül egymásnak két topklub: sokkal nagyobb lesz a hype, sokkal több a pénz, minden bizonnyal nagyobb az érdeklődés. A FIFA – az érthető fenntartások ellenére – nagyot húzhat az új tornával. Az, hogy rendesen meg tudja-e húzkodni a „BL-oroszlán” bajszát, majd elválik néhány kiírás alatt.

Csatlakozz a Sport24 közösséghez, mondd el véleményedet zárt Facebook-csoportunkban, és vegyél részt csak előfizetőknek elérhető exkluzív eseményeinken.

CSATLAKOZOM

Címkék: fifafifprofluminensefocifutballklub-vbklubvilágbajnokságklubvébélabdarúgásmanchester citynemzetközi labdarúgó szövetségsportsport24uefa