Egypontnyira az Eb, de kulcsdarabok hiányoznak Marco Rossi kirakósából

Marco Rossi egyfelől irigylésre méltó helyzetben van. A 2024-es Európa-bajnokság kvalifikációs sorozatában még mindig veretlen a magyar válogatott, vezeti a csoportját, és már egyetlen további pont megszerzésével is biztosítaná tagságát a németországi kontinensviadal mezőnyében. Az első meccslabda Litvániában elment (a válogatott kétgólos hátrányból egyenlített, ám fordítani nem tudott, a kvalifikációhoz nyerni kellett volna), a második Bulgáriában adódik, ha viszont azzal sem sikerül élni, akkor még ott van a Montenegró elleni, hazai találkozó.

Amennyiben a magyar együttes kikap Plovdivban és Montenegró legyőzi Podgoricában Litvániát, akkor az utolsó fordulóban a magyar–montenegrói találkozó ki-ki mérkőzés lesz, amelyen a vendégek győzelmi kényszerben játszanak.

Szóval ez összességében irigylésre méltó helyzet. Rossi csapata eddigi hat selejtezőjén veretlen maradt (4–2–0 a mérlege), és 14 pontot gyűjtött. A korábbi Európa-bajnoki selejtezősorozatokhoz viszonyítva érthetjük meg, hogy ez mennyire kiugróan jó teljesítmény a magyar válogatottól. A kontinenstorna kvalifikációs szakaszában 1968 óta van csoportkör – 1960-ban és 1964-ben kieséses rendszerű volt a selejtező –, és ha a magyar válogatott legalább négy pontot szerez a hátralevő két mérkőzésén, ez lesz a legjobb szereplése az összes közül. A megszerzett/megszerezhető pontok arányát vizsgálva az 1968-as és 1972-es szereplés volt a legjobb, ezen a kettőn kívül sosem sikerült a pontok több mint hetven százalékát begyűjteni. Ha a győzelmet három ponttal honoráló rendszerre konvertáljuk az összes kvalifikációt, akkor az is kiderül, hogy tíz selejtezősorozat végeredményéhez képest már most több pontot szerzett a válogatott. Ez tényleg nem mindennapi, és Rossi csapata lehet az első magyar együttes az 1986-os vb-selejtezők óta, amely közvetlenül, pótselejtező nélkül tud kijutni egy nagy válogatott-tornára.

Eddig a jó hírek, mert Marco Rossi helyzete más szempontból nem irigylésre méltó. Rég fennálló probléma, hogy a szövetségi kapitánynak viszonylag szűk a merítési lehetősége. Ez most különösen nehéz helyzetet eredményezhet, hiszen favoritként, de tartalékosan kell eredményt elérni a mélyponton lévő, szövetségi kapitányt váltó bolgárok otthonában.

Három kulcsjátékos dőlt ki:

Willi Orbán már az októberi selejtezőkön sem játszhatott, Varga Barnabás és Sallai Roland viszont az utóbbi hetekben került sérültlistára. Hárman 7 gólt szereztek az eddigi 11 magyar találatból a selejtezőkön, Orbán a védelem generálisa (hiánya meg is látszott októberben, főként a magas labdák elhárításánál), Sallai az egyik legfontosabb veszélyforrás a magyar csapatban, Varga pedig élete formájában volt, és kiválóan teljesített centerben. Szintén kiesett a fontos rotációs ember Fiola Attila, a keret nagyjából fele pedig játékhiánnyal küszködik. A kiesett játékosok helyére meghívottak között pedig szintén vannak meccshiányosak.

Gulácsi Péter hosszú sérülése után egyelőre nem tudta visszavenni az RB Leipzig kezdőjében a helyét, a kupameccseket ugyan megkapta, de a Lipcse a második körben kiesett. Lang Ádám szeptember 25-e óta nem játszott az Omoniában bajnokit, Szalai Attila jobbára kispadozik a Hoffenheimben, Bolla Bendegúz az utóbbi időben inkább csereszerepbe kényszerült a Servette-ben, Botka Endre csak négy meccset játszott végig az ősszel a Ferencvárosban. Kleinheisler László sérüléssel is küszködött, egymeccsnyi időt sem töltött a pályán a Panathinaikoszban eddig a 2023/24-es évadban, Nagy Ádám továbbra is csak kevés lehetőséget kap a Pisa csapatában. Baráth Péter szinte teljesen kiszorult a Fradi rotációjából az évad eleje óta, Vécsei Bálint alig-alig játszott eddig a J-League-ben, Ádám Martin is inkább csereember az Ulszan Hyundaiban, amely megnyerte a dél-koreai bajnokságot.

A négy sérült mellett tizenkét olyan játékos van az Eb-selejtezőkön eddig pályára lépett huszonötből, akik a klubcsapatukban az elérhető játékpercek kevesebb mint kétharmadát töltötték a pályán a most futó idényben.

Közülük hat (Gulácsi, Szalai, Nagy Ádám, Kleinheisler, Baráth, Vécsei) erősen játékhiányos, a Kleinheisler, Baráth, Vécsei trió így be sem került a keretbe. Minden további nélkül össze lehetne állítani egy „kezdőtizenegyet” a sérült és meccshiánnyal küzdő játékosokból. És még szerencse (kopogjuk le!), hogy a skála másik végén álló, igen magas terhelést kapó Szoboszlai Dominik, Kerkez Milos vagy Gazdag Dániel eddig nem sérült meg, illetve Dibusz Dénesnek csak az Újpest elleni derbit kellett kihagynia. Megoldandó kihívásból akad bőven. Rossi nem húzott váratlant: Németh András (HSV) visszakerült az U21-es keretből a felnőttekhez, az utóbbi időben meghívott kiegészítő emberek (Kata Mihály, Szuhodovszki Soma, Szalai Gábor, Horváth Krisztofer, Csoboth Kevin) ismét bekerültek, újonc nincs.

„Az, hogy vannak sérültjeink, szinte minden összetartásunkról elmondható volt az utóbbi években, így jó néhányszor szembesültünk már ezzel a gonddal, vagyis nem jelent újdonságot számunkra. Eddig is megoldottuk ezeket a problémákat és most is meg fogjuk, annak ellenére is, hogy két nehéz mérkőzés vár ránk” – jelentette ki a kerethirdetéskor az olasz szakember.

Tény,

a sok hiányzó nem jelent újdonságot,

de talán most még az átlagosnál is nehezebb a helyzet. A legnagyobb feladat valószínűleg a két fontos támadó (Sallai és Varga) pótlása. Nem véletlen, hogy Rossi meghívót küldött Sallainak abban reménykedve, hogy talán helyrejön a selejtezőkre – ez is mutatja, hogy óriási szükség lenne rá. A magyar támadójáték eredményessége mindenekelőtt a Szoboszlai, Sallai, Varga háromszögön múlik, és eddig mindegyikük hozzátette a magáét az Eb-selejtezős meneteléshez. Ha végül ketten nem léphetnek pályára, az nem könnyen pótolható hiány.

• A magyar válogatott 11 góljának több mint felét Varga (4) és Sallai (2) szerezte a selejtezőkön.
• Sallai kísérletezett a legtöbbször kapura lövéssel (16) a magyar játékosok közül, Varga a harmadik (11). Ketten a csapat kísérleteinek harmadát vállalták, Szoboszlai lövéseit hozzájuk csapva már a magyar válogatott kísérleteinek több mint feléről van szó. Sallai az összes, Eb-selejtezőn pályára lépett játékost figyelembe véve is a top 30-ban van a lövéseket tekintve.
• Varga xG-je a legmagasabb a magyar csapatból (1,97), Sallaié a harmadik legmagasabb (1,11); de ha kiszűrjük az xG-ből a büntetőket, akkor Varga és Sallai az első kettő. Ketten a csapat xG-jének harmadát hozták össze a selejtezőkön, sok akciót játszanak ki rájuk.
• Vargának (20) és Sallainak (15) van az ellenfél büntetőterületén belül a legtöbb labdaérintése, a középcsatár az Eb-selejtezőket tekintve is a top 30-ban van. Őket Szoboszlai és Willi Orbán (11-11) követi.
• A WyScout teljesítményindexe szerint saját posztján (szélső támadó) Sallai a 12. legjobb volt eddig az Eb-selejtezőkön, ezzel minden posztot figyelembe véve a mezőnyjátékosok között a második legjobb helyezésű magyar (Szoboszlai Dominik második a szélső támadók listáján Kylian Mbappé mögött).
• Az összes, Eb-selejtezőkön szereplő játékos közül Varga vívta meg 90 percre vetítve a 4. legtöbb fejpárbajt (12,66/meccs), ráadásul a párharcok majdnem felét meg is nyerte, ami egy támadótól jó mutató. Varga és Orbán nagyon hiányozhat, mivel a válogatott legjobb fejjátékú embereiről van szó.

Ha Sallai nem tud játszani, akkor valószínűleg a Gazdag Dániel, Csoboth Kevin, Horváth Krisztofer trióból kerül ki a helyettese. Gazdag esetleg Varga helyén is szóba kerülhet, de valószínűbb, hogy klasszikus center – azaz Ádám Martin vagy a felnőtt válogatottban góllal bemutatkozott Németh András – pótolja. Ádám az előző idényben fél szezon dél-koreai légióskodás alatt több gólt szerzett helyi porondon (15/9), mint most egy teljesben (29/7). Az ex-paksi csatár legutóbbi 15 mérkőzéséből csak egyen talált be (igaz, akkor mesterhármast szerzett az ázsiai BL-ben), és július óta nincs bajnoki gólja a K-League-ben. Németh András még nem szerzett gólt ebben az idényben, de csak rövid bevetésekre küldi a HSV szakmai stábja (11 tétmérkőzésen 233 percet játszott, bajnokikon összesen csak 108-at).

Nem lenne szomorú egyetlen magyar szurkoló sem, ha a záró Eb-selejtezőkön bizonyítanák: akár több lehetőséget is kaphatnának a klubjukban.

Apropó, szurkolók: biztonsági kockázatra hivatkozva (a helyi szervezett szurkolói csoportok nagy demonstrációt terveztek) a bolgár szövetség nem engedélyezte a mérkőzés nézők előtti megrendezését, megváltoztatta annak helyszínét és időpontját, és ehhez az UEFA hozzájárult. A történtek legnagyobb kárvallottjai az utazni szándékozó – és érthető módon felháborodott – magyar drukkerek. Több mint kétezren tervezték a szófiai utat, sokaknak beragadhat az úti- vagy szállásköltsége, még ha az MLSZ meg is próbál segíteni annak visszatérítésében. A szófiai rendőrség közleményében arra utalt, hogy a zárt kaput eredményező döntés kizárólag az UEFA, a bolgár, illetve a magyar szövetség hatásköre volt, a Belügyminisztérium egy találkozón csak információkat szolgáltatott a tervezett demonstrációról. Szurkolóbarát döntésnek mindenesetre nehezen lehetne nevezni a történteket.

Szófia helyett Plovdiv, 2000–2500 magyar drukker helyett 0, a bolgár kispadon a menesztett Mladen Krsztajics helyett új szakvezetőként Ilian Iliev (a Cserno More trénere), kidőlt magyar kulcsemberek helyett nagy feladatot kapó beugrók. Sok minden változott, az viszont nem, hogy egy pont megszerzése már kijutást ér, és ebben az esetben telt ház előtt lehet ünnepelni a Puskás Arénában a montenegróiak elleni mérkőzésen.

Nem bánnánk, ha tényleg gála lenne abból ki-ki mérkőzés helyett.