Ha a nagyon súlyos összegért – 90 millió euróért, minden idők 20. legdrágább átigazolási díjáért – és világrekord fizetésért igazolt sztár fél-egy évre kidől, az igen rossz hír. Ezzel szembesültek a szaúdi al-Hilalnál is: az ázsiai futball egyik legsikeresebb klubja óriási energiát mozgatott meg annak érdekében, hogy koronaékszert szerezzen a nyári átigazolási időszakban, meg is vette a PSG-től Neymar játékjogát, hogy aztán a brazil gólrekorder egy vb-selejtezőn elszenvedje sokadik súlyos sérülését. Ha az átigazolási díjat és a rebesgetett fizetést (idényenként 100 millió euró, bár ebből a klub „csak” 75 milliót áll) is számoljuk, akkor az al-Hilalnak eddig játékpercenként nagyjából 75 000 eurójában van Neymar…
A FIFA az úgynevezett Club Protection Programme (CPP) szabályai szerint kompenzálja a klubokat a válogatottbevetésen hosszabb időre megsérült játékosok után. Ennek maximális értéke balesetenként (sérülésenként) 7,5 millió euró, amelyet a világszövetség az első részletet követően napi rátára bont, és legfeljebb 365 napig utal a klub – jelen esetben az al-Hilal – számlájára. Aprópénz az átigazolási díjhoz és a fizetéshez viszonyítva, de valószínűleg nem is ez a szaúdiak legnagyobb gondja. Sokkal inkább az, hogy Neymar kidőlt az idény hátralevő részére, ez pedig erősen befolyásolja a bajnoksággal és az ázsiai Bajnokok Ligájával kapcsolatos esélyeket.
A rijádi kék-fehérek tradicionálisan erősek a hazai és kontinentális színpadon is, a szaúdi Public Investment Fund (PIF) pénzesőjének egyik kedvezményezettjeként pedig győzelmi kényszer van rajtuk. Arról nem beszélve, hogy hazai színtéren is fontos lenne a hasonlóan PIF-meghajtású nagy riválisok megregulázása – ez nem lesz könnyű, még akkor sem, ha Neymar kidőlése után is ott van még a támadógépezetben Malcom, Aleksandar Mitrovic, Sergej Milinkovic-Savic vagy Michael.
Persze mondhatjuk azt is: Neymar akkor sem lenne annyira rossz igazolás, ha már egy percet sem játszik ebben az idényben, hiszen a fő célt – a szerződtetésével megnövekedett presztízst és figyelmet – elérte az al-Hilal. Ettől függetlenül a szaúdi topklub lehet, hogy nagyon rossz üzletet kötött: a szerződés viszonylag rövid távú (2 év), nem tudjuk, Neymar műtétje és rehabilitációja mennyire sikerül jól – főleg, hogy az al-Hilal és a brazil szövetség kötélhúzást folytat az operációval meg az azt követő időszakkal kapcsolatban.
A dél-amerikai világklasszis sérüléshistóriája önmagában plusz kockázati tényező, játékstílusa mágnesként vonzza a durva belépőket, életstílusa pedig nem épp aszkétikus, sőt. Még az is felvetődhet, hogy életmódja (elsősorban gyakori éjszakázásai) nehezítik a meccsek utáni regenerálódását, és valamelyest szerepet játszhattak sérülékenysége kialakulásában. Jövő februárban már 32 lesz, ez a sokadik súlyos sérülése, az április végi (legjobb esetben remélt) visszatérési időpont valószínűbb, hogy 2024 nyarára tolódik. Promóciós kötelezettségeit addig is tudja teljesíteni, de ahhoz, hogy az al-Hilal ne érezze úgy, fekete lyukba öntötte a pénzét, vissza kellene térnie, és karrierjéhez méltó szinten kellene ismét futballoznia. Erre pedig semmi garancia.
A világ legdrágább tartalékja
Az egyre inkább elszálló átigazolási díjak és fizetések magukkal hozzák az egyre növekvő kockázatot is – valószínűleg manapság minden korábbinál könnyebb beleesni a „rengeteg pénzért kevés ellenérték” csapdájába, még akkor is, ha a játékosmegfigyeléshez szolgáló eszközök egyre kifinomultabbak.
Mellényúlni viszont mindig lehetett.
A kiemelkedő tehetségű Nielsenről már 19 éves korában könyvet írtak – ez kiváltotta az amatörizmussal kapcsolatban nagyon szigorú dán szövetség rosszallását –, és igen hamar, 20 évesen profinak állt, elszerződött Bolognába (ezzel véget is ért válogatottkarrierje).
