Tényleg már csak a cintányért csapkodó bohócok körmenete hiányzik abból a cirkuszból, ami kialakult az angol Premier League-ben a Tottenham Hotspur–Liverpool (2–1) rangadón elvett vendéggól miatt. Bár erre az angol drukkerek egy része tuti azt mondaná: nem kell ide bohóc, mert a profi játékvezetők szervezete (PGMOL) amúgy is bohócok gyülekezete.
A tényszerűség kedvéért fussunk végig röviden a történteken: a 34. percben, 0–0-s állásnál a 10 emberrel játszó, kiállítás miatt megfogyatkozott Liverpool indított támadást, Mohamed Szalah remek ütemű passzából Luis Díaz gólt szerzett. A pályán született (téves) játékvezetői döntés les volt, a VAR-egységet vezető – mellesleg egy emirátusokbeli kiküldetést követően éppen visszatért – Darren England viszont azt hitte, megadták a gólt, és gyakorlatilag azonnal le is okézta a döntést egy „Check complete” üzenettel. A játék Tottenham-szabadrúgással folytatódott, és ettől kezdve már nem lehetett mit kezdeni a hibás döntéssel.
A PGMOL nyilvánosan elnézést kért a „jelentős emberi hibáért” (ahogy Jürgen Klopp, a Liverpool trénere megjegyezte, ez vajmi keveset segít nekik), a Liverpool közleményben tiltakozott, és kikérte a játékvezetői kommunikáció hangfelvételeit. A PGMOL levette Englandet a következő mérkőzéseiről, akárcsak asszisztensét, Dan Cookot. A játékvezetői testület kedden tudatta, ki fogja adni a hangfelvételeket a belső vizsgálat lezárulta után.
„Luis Díaz gólját les miatt nem adta meg a játékvezetői egység a pályán. Ez tiszta és egyértelmű, ténybeli tévedés volt, így a VAR beavatkozását követően a gólt meg kellett volna ítélni. A VAR viszont nem lépett közbe” – ismerte el a testület a hibát. A VAR 2019-es bevezetése óta talán ez volt a legdurvább hiba, ám közel sem az első. A PGMOL csak 2022-ben és 2023-ban 14 alkalommal kényszerült nyilvános bocsánatkérésre. Ahogy a Ref Support UK megjegyezte, a legutóbbi a valaha volt egyik legnehezebb hétvégéje volt az élvonalbeli bíróknak.
„Remélhetőleg ez fordulópontot hoz a futball és a VAR számára. A döntéshozatalban mindig ott lesz az emberi tényező, és az emberek – akár játékosok, akár játékvezetők – esendők és tévednek. A labdarúgást az lendíti előre, ahogyan ezekből a hibákból tanulunk. Például lehetne azzal kezdeni, hogy egy egyértelműen hibás döntést a játék újrakezdése után is ki lehessen javítani” – vélekedett a nonprofit szervezet.
Ötletekből nincs hiány, és az megmutatkozik, hogy az incidens elég erős hullámokat keltett a változtatási igény megjelenéséhez. Ez nem rossz, sőt: a VAR-rendszer (némi fanyalgás ellenére) meglehetősen jól mutatkozott be, és hamar elterjedt, ám javítanivalók és rendszerszintű problémák egyaránt vannak. A The Guardian glosszaírója, John Ashdown nyolc módszert javasolt a VAR hibáinak kiküszöbölése, ebből a nyolcadik (és az első hét pont mindegyikének alternatív megoldása) az, hogy szántsák be az egész rendszert a francba.
Csábító, hogy a közönség is erre a következtetésre jusson, hiszen a VAR-nak erényei mellett vannak hibái is jócskán, és szurkolói körökben sosem volt egyöntetűen pozitív a rendszer megítélése. A VAR ettől függetlenül valószínűleg megmarad, hisz törlése (ami ennyi befektetés után eleve abszurd lenne) azt jelentené, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenék. A hiba nem a rendszerben volt ebben az esetben, hanem a rendszert használó emberekben és azok kommunikációjában. Vagy, ahogy egy hozzászóló írta a vitában:
