Mit szólnánk egy olyan meséhez, amelyben egy edző korábbi csapatával találkozik, amellyel egy éve megnyerte a sorozatot, de kirúgták, a helyén pedig olyan valaki ül, akivel a játékosai szinte nem is állnak szóba, már csak azért sem, mert segítője nemrég megpofozta az egyiküket?
Annak ellenére nem találták méltónak a szerződéshosszabbításra Dorival Juniort, a trénert – aki tavaly, szezon közben vette át a Flamengo irányítását –, hogy megnyerte a Libertadores Kupa mellett az ezúttal is kockán forgó Brazil Kupát. A Flamengo nemcsak Brazília legnépszerűbb, hanem Dél-Amerika leggazdagabb együttese is, ezen tulajdonságai miatt pedig eleve megfelel a filmekben sztereotipikus legyőzendő gonoszsággyár kritériumainak, hiszen ki más ellen szurkolhatna az összes többi csapat futballdrukkere, mint egy ilyen adottságú együttes ellen? Ez persze még nem egyedi helyzet, csak ritka, mert minden országnak akad legkedveltebb csapata és minden földrésznek legpénzesebbje is, de a közös halmaz mégis csak majdnem kuriózum, az ilyen edzőmenesztés pedig még inkább. Ráadásul a Flamengo trénere a történet időpontjában már az a Jorge Sampaoli, aki ideges fel-lejárkálásával a kispad előtt (micsoda alakítás!), fekete ruházatával (ilyenek a profi jelmezesek), azzal, ahogy az első meccs lefújása előtt az öltözőbe vonulva rugdossa a játékoskijáróban elhelyezett mobil kordont, tökéletes karakter az ellenszenv keltésére.
A segítő ugyan repült, de Sampaolihoz – az elmaradó eredmények, a Libertadores Kupából történt kiesés ellenére is – ragaszkodott ugyanaz a vezetőség, amely Dorivalt azért menesztette, mert a két begyűjtött trófea után lejátszott néhány megmaradt bajnoki meccsen „a csapat teljesítménye esett”.
Dorival Junior áll karba tett kézzel, figyeli a játékot, a jól megírt forgatókönyv és rendezés szerint, szimpatikus, csendes. A film folyamán, az első, idegenben, a Maracanában együttese által 1-0-ra megnyert mérkőzés utáni sajtótájékoztatója egy pillanatra félbeszakad, amikor volt futballistája, a jelenlegi ellenfél játékosa, Gabriel Barbosa (Gabigol) benyit a sajtóterembe, és puszit dob neki. Nincs ez a jelenet eltúlozva? Ezt azért fel lehet róni a filmnek. Meg talán azt is, ahogy a kupa elhódítását követően
Persze, az sem lényegtelen, hogy Dorival Junior, aki az első edzővé lett, aki egymást követő években két különböző csapattal nyerte meg a Brazil Kupát, ezúttal a Sao Paulo FC csapatát irányítja. Egy olyan klubot, amely hiába tartozik a brazil és dél-amerikai futball legnagyobbjai közé, egészen hihetetlen módon még soha nem győzött ebben a sorozatban. A klub 11 éve nem nyert nagy trófeát sem (az állami kupákat nem számolják ezek közé), ugyanakkor erre az évre a hazai meccsei népünnepéllyé változtak, az új stratégia alapján ugyanis rendkívül alacsony árú belépőkkel óriási tömegeket sikerült a lelátókra csábítani; 2023-ban már bőven több mint 1 millió eladott jeggyel büszkélkedhet.
