A feröeri Klaksvík elleni szégyenteljes BL-selejtező után a Ferencváros vezetősége menesztette az orosz Sztanyiszlav Csercseszovot. Erről a korszakról már sokat írtunk, most csak annyival foglaljuk össze: Csercseszov vezetésével a csapat nem tudta megvalósítani a labdával való dominánsabb játékot, sikereit nagyrészt második szándékból érte el.
Az együttes felkészítését így júliusban Máté Csaba vette át, aki immár 11 éve, Ricardo Moniz érkezése óta folyamatosan a szakmai stáb tagja volt. Máté nem akart rögtön futballforradalmat csinálni, csak apróbb dolgokon változtatott. Az eredmények pedig hamar jöttek: a tréner tíz tétmeccséből kilencet megnyert, míg a tíz (meccsenként átlagosan egy) kapott gól mellett 39-et (!)sikerült szerezni, azaz meccsenként átlagosan majdnem négyet! Az FTC a bajnokságban csak a Puskás Akadémiától kapott ki, míg a Konferencia Liga selejtezőjében ír, máltai, majd litván ellenfelét is gólzáporral ejtette ki, könnyedén bejutva a csoportkörbe. A pályán nyújtott teljesítmény mellett az öltözői hangulat is nagyban javult, miközben több játékos – például Varga Barnabás és Adama Traoré – formája is ugrásszerűen javult.
A nyár végén a zuhanyhíradó Csercseszov lehetséges utódjait találgatta (Dejan Stankovic mellett mások mellett Jesse March neve is felvetődött), ám Máté Csaba érthető módon nagyon népszerű lett a ferencvárosi drukkerek körében. Bár Stankovic érkezésével a klub megerősítette, hogy Máté marad a klub kötelékében, azt még nem tudni, pontosan milyen feladatkörben számítanak rá. A döntés megosztja a közvéleményt: sokak szerint Máté bizonyított, és megérdemelné, hogy véglegesen a Fradi vezetőedzője legyen. Mások szerint a megállapodás Stankoviccsal már Máté gólgazdag meccsei előtt megszületett.
Akárhogyan is, érdemes egy pillantást vetni az új edző eddigi pályafutására.
Dejan Stankovic 1978. szeptember 11-én született.
103-szoros jugoszláv és szerb válogatottként két világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon szerepelt, a Crvena zvezda után 1998-tól a Lazióban, majd 2004-től 2013-as visszavonulásáig az Internazionaléban futballozott. A két csapat színeiben összesen hatszoros olasz bajnok lett, a 2010-es, José Mourinho-féle Inter alapembereként Bajnokok Ligája-győztes is, a milánóiak abban az évben első olasz csapatként tripláztak. Nagy munkabírású kemény játékos volt, aki a középpályán a védekezésből és támadásból is kivette a részét, miközben a távoli góljai élénken élnek az emlékezetben.
Visszavonulása után az Udinesénél, az Internél és az UEFA-nál is betöltött különféle segítői és tanácsadói pozíciókat. Első vezetőedzői megbízatását 2019 decemberében kapta, amikor is idény közben vette át egykori nevelőegyesülete, a Crvena zvezda irányítását. A belgrádiak már akkor is a szerb liga címvédői voltak, ám Stankovic vezetésével ezt 2022-ig még sorozatban háromszor lettek bajnokok, a szerb kupát ugyancsak mindháromszor megnyerték. 2021 és 2022 tavaszán is megérték a tavaszt az Európa Ligában, a 32, illetve a 16 között búcsúzva.
2022 augusztusában a Bajnokok Ligája rájátszásában az izraeli Maccabi Haifa búcsúztatta őket, miután az idegenbeli 3-2-es vereség után hazai pályán balszerencsés módon elveszítették kétgólos előnyüket, a döntetlennel pedig összesítésben az ellenfél jutott tovább. A BL-csoportkör tehát harmadszor sem jött össze Stankovicnak, aki a párharcot követően lemondott, és a Sampdoria edzője lett.
A kilátástalan helyzetben lévő, adósságokkal küzdő csapat szakvezetőjeként húszból mindössze három mérkőzést sikerült megnyernie, csontutolsóként végzett, többnyire defenzív, három belső védős futballt játszva. Bár csapata a legkevesebb gólt lőtte és a legtöbbet kapta az olasz bajnokságban, Stankovicot így is helyi hősnek tekintették, hiszen az évad végéig kitartott a reménytelen helyzetben lévő, szebb napokat látott klub mellett.
Vagyis
Vezetésével a Crvena zvezda a topligás csapatokhoz képest valamivel egyszerűbb, direktebb játékot játszott, többnyire 4-2-3-1-es vagy 4-1-4-1-es, ritkábban 4-4-2-es rombuszalakzatban. Az együttesében olyan játékosok kaptak helyet, mint a sokszoros osztrák válogatott Aleksandar Dragovic, a szerb nemzeti csapatban mostanában is pályára lépő Strahinja Erakovic, a nagy munkabírású, de a hírekbe leginkább születési dátumának meghamisításával bekerülő gaboni Guélor Kanga, vagy éppen a Fradi által idén nyáron igazolt Aleksandar Pesic.
