A 2023-as év legjobb mezeiből párat a szponzorok megbízhatatlanságának vagy az egyre szigorodó szabályozásnak köszönhetünk. Az Inter felirat nélküli, illetve az AS Roma SPQR-feliratos dressze egyaránt a DigitalBits kriptovalutacég mulasztásainak – nem fizették ki a klubokat – az eredménye. A Chelsea a napokban azért mutatta be főszponzor nélküli retrómezét (melyet az 1997/1998-as KEK-győzelem alkalmával viselt szerelés inspirált), mert
A nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve hozzászokott a szemünk a mezszponzorokhoz és azok zökkenőmentes cserélődéséhez. Sokszor egy támogató és egy csapat valósággal összenő – Inter–Pirelli, Ajax–ABN Amro, Manchester United–Sharp, Newcastle United–Newcastle Brown Ale, Parma–Parmalat, hogy csak néhány példát említsünk –, az pedig általában nem jelent jót, ha épp nincs semmi a dresszen a klubcímeren és a gyártó logóján kívül. Ehhez képest a 2022/2023-as idény európai kupadöntőin:
- az Inter alkalmi mezszponzorral játszott BL-döntőn, mivel felbontotta szerződését a DigitalBitsszel (a Paramount+ lett a beugró, mely a nyáron hároméves partnerségre lép a klubbal)
- az AS Roma a budapesti EL-döntőn SPQR feliratos mezben lépett pályára, szintén a Digitalbits-fiaskó miatt
- a West Ham United meg úgy nyert EKL-t, hogy a döntőn nem szerepelt a mezén a Betway fogadóiroda logója (korábban az FCSB elleni találkozón is hiányzott a mezszponzor a trikókról)
Ez azért nem mindennapi, és épp ezért érdemes is kicsit a jelenség mögé nézni. Az állatorvosi ló legyen az Internazionale.
A milánói klub kínai tulajdonosi köre (Suning Holdings Group, LionRock Capital) anyagi problémákkal küszködik – hiába teljesít jól a csapat, jelentős az adósságteher –, így aztán egyáltalán nem mindegy, milyen szponzori együttműködéseket köt. Az Inter mezeihez valósággal hozzátartozott a Pirelli szponzorációja – 26 évig volt a dresszeken a gumigyártó vállalat logója –, ám azt 2021-ben, nem kis szurkolói felháborodást kiváltva a Socios tokenje ($INTER) foglalta el a helyét. Egy évvel később az Inter dobta a Socios.com-ot a korábbi mellékszponzor DigitalBits kedvéért, mely 85 millió eurót plusz bónuszokat ígért a milánóiaknak, hogy előléphessen főszponzorrá.
A tulajdonosok bólintottak, de a DigitalBits nem fizetett. Az első három részletben 24 millió eurót (plusz bónuszokat) kellett volna átutalnia az Inter számlájára, ám a pénz nem érkezett meg,
A Bajnokok Ligája-döntő előtt az Internek nem volt mezszponzora – ez azért meglehetősen bizarr, tekintve, hogy a világ legerősebb sorozatában kiemelkedően szereplő csapatról volt szó –, végül az utolsó pillanatban sikerült megegyezni a Paramounttal, amellyel hosszabb távú partnerségre lép a klub. Három év alatt 4 különböző mezszponzor és egy interregnum, nem ideális.
Nyilván nem az Inter az egyetlen klub, amelynek gondjai vannak a mezszponzorokkal. Az okok komplexek.