José Mourinho, a rómaiak mestere rekordot készült dönteni a mérkőzést megelőzően: egy győzelemmel a hatodik európai kupáját nyerhette volna edzőként, megelőzve ezzel a legendás olasz Giovanni Trapattonit. A „Special One” második éve irányítja a Romát, és tavaly már nyert egy európai trófeát: akkor a Feyenoordot legyőzve a Konferencia Liga történetének első győztes edzője lett. Ahogyan az eddigi sikerei során, úgy most is arra számíthattunk, hogy rendkívül kockázatkerülő, a labdát szinte végig az ellenfélnek átadó játékfelfogással próbálja győzelemre vezetni a csapatát. Mint látni fogjuk, ez így is történt szerda este.
José Luis Mendilibar Sevillája egészen más, szinte filmbe illő módon jutott a sorozat döntőjébe. Március végén vette át a La Ligában akkortájt igencsak gyengélkedő, de az Európa Ligában még életben lévő Sevillát.
A spanyol futball fanatikusai számára Mendilibar neve ismerősen csenghet: a tréner 2015 és 2021 között az Eibar csapatát irányította, és a lehetőségekhez képest messze túlteljesített az együttessel: a 2017/18-as évadban kilencedikek lettek, még ha később, 2021-ben nem is tudták elkerülni a kiesést. Mendilibar már akkor is második szándékú, ám meglehetősen agresszív futballal nehezítette meg ellenfelei dolgát. A Sevilla játékát is ebbe az irányba állította át az elmúlt hónapokban, ami meglehetősen éles váltás volt Julen Lopetegui, majd Jorge Sampaoli labdabirtoklásra épülő filozófiájához képest.
A Sevilla kezdőcsapata a szokásos 4-2-3-1-es rendszerben állt fel. A marokkói vb-hős Bounou kapus előtt Jesús Navas, Badé, Gudelj és Alex Telles alkotta a védősort, a középpályán a veterán Rakitic, Fernando páros szűrt. Ocampos jobbról, Óliver Torres középről, a fiatal Bryan Gil pedig balról támogatta a marokkói csatár En-Nesyri játékát.
Mourinho érkezése óta ugyanazzal a három belső védős rendszerrel állt fel a Roma, amit megszokhattunk. Rui Patrício előtt a Mancini, Smalling, Ibanez trió alkotta a hátsó sort, a baloldalon Leonardo Spinazzola, a jobbon Zeki Celik szerepelt. A középpálya közepén a Cristante, Matic duó kapott helyet, elöl pedig Paulo Dybala, Lorenzo Pellegrini és Tammy Abraham hármasa.
Mivel a döntőben két reaktív felfogású csapat feszült egymásnak, a legérdekesebb kérdés az volt, melyik adja majd oda a labdát a másiknak, kibillentve ezzel az ellenfelet a komfortzónájából. Nos, Mourinho alakulata az elejétől fogva pozíciós játékra kényszerítette a spanyolokat.
pedig Mendilibar csapatainak nem igazán ez a játéka.
A mérkőzés legnagyobb részében tehát a Roma 5-3-2-es középső blokkban őrizte a saját térfelét, a pálya centrumát mind a tíz mezőnyjátékossal erőteljesen lezárva. A hátsó sorban játszó plusz ember pedig lehetővé tette, hogy szükség esetén egy játékos kilépjen a védősorból – az ötvédős védekezés szinte mindenhol így működik, Simone Inzaghitól Marco Rossiig. Különösképpen a két szélső játékos, Spinazzola és Celik kilépése vált a rómaiak hasznára, az ellenfél ugyanis leginkább a széleken próbált építkezni.
Mendilibar együttese viszonylag nehezen boldogult az ölébe hullott kezdeményezéssel. A négy támadó mellett gyakran a két szélső védő, Jesús Navas és Alex Telles is fellépett a támadásokkal, miközben Rakitic és Fernando felváltva lépett vissza a védővonalba, segítve ezzel a labdakihozatalokat. Ennek ellenére a sevillai támadójáték a leginkább kiszámítható, magas beadásokra korlátozódott. Különösképpen a spanyolok jobb oldala volt aktív, ám Jesús Navas és Lucas Ocampos kettőse sem tudta hatékonyan, kényszerítőkkel, vagy különböző alá-és mögéfutásokkal megbontani a római védekezés szélét. Igaz, a két játékos profilja kissé kioltotta egymást: Navas mozgásán és labdaérintésén (gyakran húzza meg, és tartja a lába előtt a labdát) látszik, hogy eredendően jobbszélső, és idősebb korára, mesterségesen kezdték el a hátsó sorban játszatni. Hiába próbálta tehát a Sevilla a nemzetközi futballban gyakran látható módon túltölteni játékosokkal a labda oldalát, a támadóharmadba a piros-fehéreknek egyáltalán nem sikerült hatékonyan megérkezniük.
Sevillai labdabirtoklás. Óliver Torres Jesús Navashoz passzol, majd kényszerítőre indul. Navas azonban befelé veszi át a labdát, így nem tudja visszaadni azt, kénytelen Badéhoz (nem látszik a képen) visszapasszolni. A Roma eközben fegyelmezett 5-3-as alakzatban védi a saját tizenhatosát.
