Az elemzés első részében a védésekkel foglalkozunk. A modern futballban a kapusok szerepe is megváltozott, felértékelődött, de alapvetően még mindig az határozza meg a teljesítményüket, hogy hány labdát fognak meg. Ebbe az elemzésbe csak azok a kapusok kerültek bele, akik már legalább 900 percet (tíz meccset) védtek az idei szezonban. Ez minden csapat esetében az első számú kapust jelenti, kivéve a Vasast, ahol Uram János 1165, Jova Levente pedig 1105 percet töltött a pályán eddig.
A csapatok stílusa miatt a kapusok helyzete eltér. Annak az együttesnek, amely a meccsek nagy részében a saját tizenhatosa előterében védekezik, állandó nyomás alatt van a kapuja. A kapusnak ilyenkor folyamatosan ébernek kell lennie, mert bármelyik pillanatban kialakulhat lövőhelyzet. Annak a kapusnak viszont, amelynek a csapata birtokolja a labdát és többnyire az ellenfél térfelén játszik, csak ritkán kell közbeavatkoznia – igaz, ilyen helyzetben rendszerint bravúrra van szükség tőle. Különösen az előbbi típusnak a teljesítménye van nagy hatással az eredményekre,
Ezek után érdemes ránézni az alábbi grafikonra. A vízszintes tengely az ellenfelek kapura tartó lövéseinek számát mutatja 90 percenként, míg a függőleges tengely a kapusok védési hatékonyságát. Ez alapján megállapítható, hogy Varga Bence (Kecskemét, 83,33 százalék), Riccardo Piscitelli (Mezőkövesd, 76,98 százalék) és Dibusz Dénes (Ferencváros, 76,47 százalék) védi a legnagyobb arányban a kapujára tartó lövéseket. Megyeri Balázs (Debrecen, 74,14 százalék), Jova Levente (Vasas, 73,21 százalék) és Uram János (Vasas, 71,67 százalék) szintén átlag feletti védési hatékonysággal bír az elemzésben részt vevő kapusok között.
A kapura tartó lövések számából az is kiderül, hogy Piscitelli, Uram és Jova az átlaghoz képest több lövést kell, hogy hárítson, míg Dibusz, Megyeri és Varga az átlaghoz képest kevesebbet van foglalkoztatva. Ha már előbb a csapatok stílusán keresztül kategorizáltuk a kapusokat; a Vasas jelenleg az utolsó helyen áll a bajnokságban, a Mezőkövesd a nyolcadik, de csak négy pont választja el a kiesőzónától. Ezzel szemben a Ferencváros listavezető, a Kecskemét a második, a Debrecen pedig a negyedik.
Már ebből is egyértelműen látszik, hogy kik az NB I legjobb kapusai, de esetükben fontos megnézni azt is, hogy hány góltól mentették meg a csapatukat. Ezt úgy lehet meghatározni, hogy az ellenfelek kapura tartó lövéseinek minőségéből (xGOT) kivonjuk a ténylegesen kapott gólok számát. Ha ezután valakinek az értéke pluszban van, az azt jelenti, hogy kevesebb gólt kapott, mint ami a lövések minőségéből következett volna, ha pedig mínuszban, akkor többet.
