Nem most éli a legszebb napjait a spanyol labdarúgó-bajnokság, mert noha a Real Madrid ismét bizonyította, hogy a világ egyik legjobb csapata és a Liverpool után a Chelsea-t kiejtve bejutott a legjobb négy közé a Bajnokok Ligájában, magán a La Ligán érezni némi minőségi visszaesést – és nemcsak azért, mert most nincsenek olyan klasszisok a ligában, mint a csúcson lévő Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo. Ebből kifolyólag a középmezőny csapataira is kevesebb figyelem irányul, így alighanem csak a spanyol foci fanatikusainak mond valamit Gabriel Veiga neve, aki a Celta Vigóban játszik.
Pedig a 21. életévét még csak májusban betöltő középpályás olyan szezont fut, hogy a Real Madriddal és az angliai topcsapatokkal hozzák hírbe hétről hétre, noha az ősszel még csak a kispadról rakosgatta be – a novemberben aztán menesztett – Eduardo Coudet. Az argentin edzőnél, majd utódjánál, a portugál Carlos Carvalhalnál is aztán
A Celta Vigo 2007-ben csak a 18. helyen végzett a spanyol élvonalban, így kiesett, majd nem sokkal később a másodosztályban is a bennmaradásért kellett küzdenie, miközben a klub a csőd szélén egyensúlyozott. A kritikus pillanatban a vezetőség nem tehetett mást, mint a saját utánpótlása felé fordult, hogy a fiatal tehetségek felépítésével, majd értékesítésével maradjon életben – bejött.
A galíciai csapat 2012-ben jutott vissza az élvonalba és azóta rendre a vonal felett tudott maradni. Sőt, miután 2016-ban a hatodik helyen végzett a csapat és elindulhatott a következő szezonban az Európa Ligában, ahol már meg sem állt az elődöntőig, és csak 2-1-es összesítéssel bukott el a sorozatot aztán meg is nyerő Manchester Uniteddel szemben. Az ugyan egy kiemelkedő idény volt, ugyanakkor figyelemreméltó labdarúgók azóta is fel-felbukkannak a klubnál. A közelmúltban olyan játékosok jöttek ki a Celta akadémiájáról, mint Iago Aspas, a tavaly nyáron a Real Sociedadhoz igazoló Brais Méndez, vagy épp a spanyol válogatottban góllal debütáló Joselu. És ezt a sort folytatja Gabri Veiga is.
A fiatal középpályás eleinte a kosárlabdába volt szerelmes, de aztán egy idő után rájött, jobban szereti rúgni, mintsem pattogtatni a labdát. A galíciai O Porrinó szülöttjeként aztán bekerült a tartomány kiemelt klubja, a Celta Vigo utánpótlásrendszerébe, bár eleinte nem nyújtott olyan teljesítmény, hogy kitűnt volna. 2019-től kezdve kezdett el komolyabb játékperceket kapni a harmadosztályban szereplő tartalékok között, majd ezzel párhuzamosan jutott neki némi epizódszerep az élvonalban is – 2020 szeptemberében debütált a La Ligában.
Gabri Veiga alapvetően egy támadó szellemiségű középpályás, aki eredendően a csatár(ok) mögött, vagy valamelyik szélen szerepelt. Hogy benne van a játékában a gól, azt megmutatta már a legutóbbi harmadosztályú szezonban is, amikor kilencszer volt eredményes és kiosztott egy gólpasszt is. Ezzel sikerült is feltűnést keltenie, ugyanakkor majdnem elvágta magát a Celtánál, nem akart ugyanis hosszabbítani, ami miatt nem is nagyon erőltették a játékát az első csapatban. Ennek következménye, hogy az előző szezonban alig több mint 100 percet kapott csak hét bajnoki találkozón.
Nyáron aztán csak sikerült megegyeznie a klubbal, alá is írt egyből 2026-ig. Miután elhárult minden akadály, az időzített bomba működésbe lépett, a most futó szezon elején már rendre beállt csereként, majd, ahogy már említettük, kihagyhatatlanná vált az első csapat kezdőjéből a remek fizikai adottságokkal rendelkező, 185 centiméter magas játékos.
Persze sok területen kell még fejlődnie ahhoz, hogy hasonló számokat produkáljon, mint a Borussia Dortmund klasszisa, aki több progresszív labdacipeléssel és passzal jelentkezik, és az angol játékost a társak is többet keresik, mint Veigát – bár ebben persze az is benne van, hogy Dortmundban majdhogynem csapágyasra játszatják Bellinghamet.
Gabri Veiga ugyanakkor van, amiben a sokkal ismertebb poszttársa fölé nő: kilenc gólt szerzett eddig (Bellingham négyet), és mindkettejüknek négy-négy asszisztja van, azaz csapata több góljában vállalt eddig részt. Ha már gólok, akkor egy mutatóban a komplett spanyol bajnokságból is kiemelkedik, méghozzá azzal, hogy 5,6-os xG-re tizenegyesek nélkül is szerzett kilenc gólt, ezen a téren az ő plusz-mínusz mutatója a legjobb a spanyol élvonalban (+3,5). 50 lövésével a második, 22 kaput találó kísérletével pedig az első a középpályások különversenyében a La Ligában.
A fentiek után nem lenne váratlan, ha még egy gólt valahogy összehozna. A The Analyst cikke szerint a 2008-2009-es szezon kezdete óta az európai topligákban mindössze öt olyan alkalom volt, hogy egy középső/védekező középpályás legalább tíz, nem büntetőből szerzett góllal zárta volna a szezont:
- Xavi (2011-12),
- Cesc Fàbregas (2012-13)
- James Rodríguez (2014-15),
- Isco (2016-17) és
- Marcos Llorente (2020-21).
Ebbe az elittársaságba csatlakozhat be Gabri Veiga, és így talán jobban érthető az is, hogy miért állnak sorban az európai topcsapatok a játékjogának megszerzéséért. Ráadásul amíg Bellinghamet 150 millió euróért lehet csak mozdítani Dortmundból, addig a spanyol játékos kivásárlási ára 40 millió – alig fél év alatt nőtt 26-szorosára a piaci értéke.
Vannak azonban, akik még óvatosságra intik. A vezetőség szerint nem eladó, a klubikon, Aspas szerint is még egy évet maradnia kellene a Celtánál, már csak amiatt is, mert a következő lesz a klub történetének centenáriumi szezonja, amit kár lenne kihagyni. A Marca rádióadásában nyilatkozó spanyol fociszakértő, Miguel Quintana pedig azt hozta fel, hogy Veiga még csak pár hónapja játszik ilyen kiemelkedő szinten, egy nagy ugrás a karrierjében pedig akár törést is okozhat, ha esetleg nem robbanna be hirtelen új csapatánál.
Akárhogy is döntesz, Gabri, biztosan helyes lesz. Ez a te életed, a te karriered. De minden szeretetemmel és csodálatommal együtt, maradj még egy évet! Ne mások miatt, ne miattunk. Magad miatt maradj még egy évet
– mondta Quintana.
Sok olyan példát láttunk már, hogy az egyszezonos csodafocisták eltűntek a süllyesztőben. Gabriel Veigában ugyanakkor megvan az a potenciál, hogy még sokszor találkozzunk a nevével a közeljövőben.