Az NB I mintaklubja a magyar futballnak is értéket teremt

Két éve a Kecskemét az Iváncsa mögött a második helyen végzett az NB III Közép-csoporjátban, és csak azért indulhatott a másodosztályban, mert az Iváncsa nem vállalta a feljutást. Ennek ellenére az NB II-ben is azonnal sikerült megszerezni a második helyet, amivel újabb osztályt lépett a csapat, és most már az NB I-ben szerepel hétről hétre.

Jól teljesítő fiatalok, továbbértékesítési potenciállal

A Kecskemétnél nem kalkuláltak azzal, hogy két éven belül a harmadosztályból az élvonalba jutnak, ezért a klub ebben a helyzetben is hű maradt saját elveihez, és ahelyett, hogy korosodó idegenlégiósokat vásárolt volna az NB I-ben maradáshoz, fiatal magyarokra építette fel a csapatát. „Mi itt megadjuk nekik a bizalmat – kezdi Lénárt Máté, a Kecskemét csapatának videoelemzője, majd így folytatja:

Főleg olyan fiatal magyarokat keresünk, akikről máshol már lemondtak, de nálunk megkapva a bizalmat és a stábtól a megfelelő szakmai munkát, képesek kihozni magukból a maximumot.

Fontos szempont, hogy kis klub vagyunk, nagyon családias közeg, ahová mindenki szeret bejárni. Ilyen légkörben a játékosoknak is könnyebb jól teljesíteniük.”

A Kecskemét úgy második az NB I-ben, hogy mindössze két idegenlégiós – Mykhaylo Meskhi és Mykhaylo Ryashko – található a keretében, az átlagéletkort tekintve pedig a Zalaegerszeg után a második legfiatalabb (24,8 év) együttes a ligában.

Azzal kapcsolatban, hogy egy játékos mikor éri el a karrierje csúcspontját, számos kutatás létezik. A legegyszerűbben azonban a játékpercek számával lehet ezt meghatározni. A kezdőcsapat összeállítását jó néhány tényező befolyásolhatja – forma, sérülés, eltiltás, taktika stb. –, de alapvetően az edzők mindig a legjobbjaikat akarják játszatni a győzelem érdekében. A játékosnak tehát már a puszta jelenléte a pályán sokat elárul arról, hogy mennyire jó. A játékpercekből számított karriercsúcs (peak years) posztonként eltér; a kapusoknak például a harmincas éveikben több játékperc jut, mint a szélső támadóknak. Poszttól függetlenül azonban általánosságban az a jellemző, hogy 24 és 29 éves koruk között játszanak a legtöbbet a futballisták, vagyis ebben az időszakban vannak karrierjük csúcsán. Ha megnézzük a Kecskemét mostani keretprofilját, azt látjuk, hogy a jelenlegi csapatban mindössze három olyan játékos található, aki már betöltötte a 29. életévét, tehát túl van a karrierje csúcsán (a télen távozott Uros Duranovic-ot nem számolva). Tízen vannak olyanok, akik pályafutásuk ezen szakaszában járnak éppen, és tizennégyen, akiknek a legjobb éveik még csak ezután jönnek. Tovább elemezve az ábrát, az is egyértelműen kiderül, hogy

a Kecskemét elsősorban a magyar fiataljainak köszönheti jó szereplését;

azok közül a játékosok közül, akik az elérhető játékpercek legalább ötven százalékát a pályán töltötték, heten még nincsenek 24 évesek. Ez pedig később akár az átigazolási piacon is megtérülhet, hiszen ezekben a labdarúgókban még bőven megvan a továbbértékesítés lehetősége. „Hosszú távon gondolkodunk, ezért egy-egy játékos szerződtetésekor azt is figyelembe vesszük, hogy van-e benne üzleti potenciál” – mondja Lénárt Máté a Kecskemét játékospolitikájával kapcsolatban.

Az együttes tehát abszolút az NB I mintaklubja, hiszen amellett, hogy fiatalokkal tud eredményes lenni, még értéket is teremt a magyar futballnak.

Az eredmények mellé megérkezett a teljesítmény is

Újonc létére a Kecskemét átmenet nélkül érkezett meg az NB I-be. A negyedik fordulóban már a harmadik helyen állt, és azóta sem került ki a top 3-ból. Az első tíz fordulóban legyőzte a Mezőkövesdet, a Zalaegerszeget, a Paksot, az Újpestet és nagy meglepetésre a címvédő Ferencvárost is. Az eredmények tehát azonnal jöttek, de ekkor még érezhetően passzív volt a csapat, amely mély védekezéssel és gyorsan vezetett kontrákkal próbált célt érni. Ha megnézzük a labdaszerzések helyét és azok átlagos magasságát az első tíz fordulóban, azt látjuk, hogy a Kecskemét védekezett a legmélyebben ebben az időszakban. Az összes csapat közül a Kecskemét szerezte a legtöbb labdát közvetlenül a kapu előterében – ami egyben azt is jelenti, hogy az ellenfelek gyakran jutottak be a tizenhatosukra –, a labdaszerzések pedig átlagosan 32,5 méteren történtek.

„Meg kellett ismernünk a közeget. Ahogy jött a tapasztalat és a meccsrutin, úgy jöttünk mi is egyre feljebb a pályán. A játékosoknak időbe tellett elhinni, hogy ők is NB I-es futballisták, de most már sokkal több időt töltünk a támadóharmadban, és próbálunk korán nyomást gyakorolni az ellenfélre. Ez egy folyamat volt, amely közben az eredmények is igazolták, hogy jól dolgozunk” – árul el újabb részleteket Lénárt.

Ezt a folyamatot az adatok is nagyon jól tükrözik. A fordulópontot a Kisvárda elleni 3-3-as döntetlen jelentette a 11. fordulóban. A Kecskemét a 11. és a 23. forduló közötti meccseken már átlagosan 38,56 méteren szerzett labdákat, ami egyértelműen jelzi, hogy feljebb játszik a csapat. Ezzel egyrészt távolabb tartja az ellenfelet a kapujától és csökkenti a rá nehezedő nyomást, másrészt labdaszerzés esetén hamarabb ér fel az ellenfél kapuja elé. De ezt számos más mutatóval is alá lehet támasztani. Az alábbi radardiagramon tíz mutatón keresztül vizsgáltuk meg a Kecskemét teljesítményjavulását az első tíz fordulóhoz képest (minden adat 90 percre vetített).

A legnagyobb változás az xGA-ban, vagyis az ellenfelek helyzeteinek minőségében következett be:

miközben a csapat az első tíz fordulóban még átlagosan kétgólnyi helyzetet engedett az ellenfeleinek, addig a 11–23. fordulóban már csak egyet.

A csapatnak viszont nemcsak a védekezése, hanem a labdával való játéka is nagyot fejlődött. A Kecskemét többet birtokolja a labdát, többet passzol progresszíven és többször jut el a támadóharmadba, mint az évad elején. Mindennek egyenes következménye, hogy több labdaérintése van a tizenhatoson belül, és ezáltal jobb minőségű helyzeteket képes kialakítani. Mivel a Kecskemét magasabban játszik, előbb tud nyomást gyakorolni az ellenfélre, ezért van több labdaszerzése a támadóharmadban, és ezért alacsonyabb a PPDA-mutatója. A PPDA azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt enged az ellenfelének a támadó- és a középső harmadban, mielőtt valamilyen védekező akciót (szabálytalanság, megelőző szerelés, megnyert védekező párharc, becsúszó szerelés) kezdeményezne. Minél kisebb ez a szám, annál intenzívebb egy csapat letámadása. A Kecskemét tehát gyakorlatilag a játék minden fontos elemében előre lépett, ahogyan megszokta az NB I-es közeget.

A védekezés és a támadás is tudatosan megszervezett

Az eddig lejátszott 23 forduló alatt a Ferencváros után a Kecskemét kapta a második legkevesebb gólt (22). Ez azért érdekes, mert az egész NB I-ben a Kecskemét kapujára érkezett a legtöbb lövés (340). Szabó István csapata viszont nagyon jól szállja meg a saját tizenhatosát, ezért a csapatok a legtöbbször csak távolról, gyenge minőségű helyzetekből tudnak kapura lőni ellenük.

„Ötvédős rendszerben játszunk, középen magas, jól fejelő védőkkel. Az a célunk, hogy védjük a pálya középső területét, és minél kijjebb szorítsuk az ellenfelet” – említi Lénárt Máté.

A Kecskemét xGA/lövés-mutatója 0,094, ami a Vasas után a második legalacsonyabb a mezőnyben. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a Vasas után a Kecskemét ellen lőnek a legrosszabb pozíciókból a csapatok.

A védők mellett azonban a kapusokat is ki kell emelni, különösen Varga Bencét, akinek a bravúrjai nélkül valószínűleg nem lenne második az együttes. Varga kapujára eddig 82 lövés érkezett, amelyből 68-at fogott meg (ez 83 százalékos védési hatékonyságot jelent). Ezeknek a kaput eltaláló lövéseknek az xG-értéke 20,44 volt, Varga pedig 14 gólt kapott, vagyis eddig 6,43 góltól mentette meg csapatát.

A Kecskemét támadójátékára is igaz, hogy a minőség a mennyiség felett áll.

Bár a kapura lövések darabszámában a Kecskemét csupán a nyolcadik az NB I-ben, kapura lövési hatékonyságban csak a Paks előzi meg.

„A koncentráció a kulcs. A játékosok pontosan tudják, hogy nem lesz annyi helyzetük, mint, mondjuk, a Fradinak, ezért meg kell becsülniük azt a kettőt-hármat. Kreativitás, helyzetfelismerés és jó döntéshozatal szükséges az eredményes játékhoz” – teszi hozzá Lénárt.

Néhány példa a Kecskemét kiváló helyzetkihasználására a mostani évadból:

• 2022. 08. 27 Kecskemét–Zalaegerszeg 3-1 (4 kaput eltaláló lövés/3 gól)
• 2022. 09. 03 Kecskemét–Paks 3–1 (4/3)
• 2022. 10. 02 Kecskemét–Ferencváros 2–0 (2/2)
• 2022. 10. 07 Újpest–Kecskemét 1–2 (2/2)
• 2022. 10. 29 Kecskemét–Debrecen 2–2 (2/2)
• 2023. 02. 11 Kecskemét–Honvéd 2–2 (3/2)

A kecskeméti játékosok közül jelenleg a 20 éves Katona Bálint a legeredményesebb hét góllal, ő 3,64 góllal rúgta felül az xG-jét. Mögötte Banó-Szabó Bence és Nagy Krisztián áll öt-öt góllal, majd Tóth Barna következik négy találattal. A Kecskemét támadójátékának kulcsfigurája, Szuhodovszki Soma három gólt szerzett eddig, emellett kiosztott hat gólpasszt is. Rajta kívül a jobbhátvédként vagy jobb oldali szárnyvédőként szereplő Nagy Krisztián is sokat hozzátesz a támadásokhoz, neki öt gólja és három gólpassza van eddig a 2022/23-as bajnokságban.

Arra tehát, hogy mitől ilyen sikeres a Kecskemét az NB I-ben, nagyon egyszerű a válasz; tudatos és alázatos szakmai munka folyik a klubnál.

Mindenki a saját területéért felel, és ott kell a legjobbját nyújtania. Őszinteség és nyílt kommunikáció van a szakmai stáb tagjai és a játékosok között, mindig mindent együtt próbálunk megoldani

– összegez Lénárt Máté.

A Kecskemétnél bíznak a fiatalokban, és mindent annak rendelnek alá, hogy ők a pályán a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák. Ennek pedig megvan az eredménye, hiszen a Debrecen elleni meccs kimenetelétől függetlenül a Kecskemét marad a második 24 forduló után is.

A szerző Kovács Gábor, az MLSZ adatelemzője.