Miután a tök utolsó helyen végzett 2005-ben a Southampton a Premier League-ben, a csapat elég komoly mélységet járt meg, ugyanis nemhogy egyből nem sikerült visszajutni, de még a harmadosztályig is lesüllyedt. Két év alatt aztán két osztályt ugorva 2012-ben visszatért az élvonalba, ahol azóta meg is tudott ragadni, de most komolyan meglegyintette a csapatot a kiesés szele.
Ebben az időszakban olyan edzők fordultak meg a kispadon, mint Mauricio Pochettino vagy Ronald Koeman. A holland irányításával sikerült a hatodik helyen végezni, aminek az lett az eredménye, hogy az Európa Liga csoportkörében szerepelhetett a Southampton. Hektikus időszak követte azt a hatodik helyet, a vezetőség váltogatta a menedzsereket, mígnem 2018 decemberében kinevezték Ralph Hasenhüttl-t, aki végül
Az osztrák szakember időszakára jellemzőek voltak a szélsőségek, csapatával olyan nagyokat viccelt meg, mint a Chelsea, a Liverpool, az Arsenal vagy a Manchester City, talán ezért is lehetett, hogy két 9-0-s vereséget is túlélt. Azt viszont már ő sem tudta megúszni, hogy a Southampton erre a szezonra a kiesőzónába csúszott, így amikor a csapat a 18. helyen állt, egy ponttal a bennmaradást jelentő vonal alá csúszva, a klubvezetés – látva, hogy az eredménytelenség mellett a kapcsolata is megromlott több játékossal – menesztette Hasenhüttl-t.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2114" width="3171" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A történelem során először rendeztek téli világbajnokságot, ami lehetőséget adott a gödörben lévő kluboknak arra, hogy a szezon félbevágása idején rendezzék a sorokat. Alighanem ez volt a motiváció a Southamptonnál is, amelynél november 10-én bízták meg az első csapat irányításával Nathan Jonest, akinek a vb-szünet előtt megvolt a debütálása a bajnokságban (3-1-es vereség a Liverpool otthonában), majd a keret elutazott Spanyolországba és ott készült a világbajnokság utáni folytatásra.
Hárommillió fontot fizettek a 49 éves Jonesért a Lutonnak és három és fél éves szerződést írattak alá vele, azaz hosszú távra tervezett a Southampton. A klubnál az ilyen kinevezésekért felelős Rasmus Ankersen már régóta kinézte magának a walesi edzőt, a szerződtetése előtt konkrétan hat hétig zajlott vele az egyeztetés. Szimpatikus volt Ankersenéknek, hogy mennyire bizonyítani akart azt követően, hogy megégette magát a Stoke Citynél a másodosztályban, emellett pedig kiemelték, milyen jól bánik a környezetével, jól tudja menedzselni az embereket.
A Hasenhüttl-korszak végére széteső Southamptonnél nem volt nehéz jó hangulatot teremteni az öltözőben, csakhogy a The Athletic cikke szerint élesben már nem volt olyan meggyőző Jones szakmai hozzáértése. A lap egy neve elhallgatását kérő klubalkalmazottra hivatkozva úgy jellemezte a házon belüli hangulatot: mindenki annak örült volna a legjobban, ha Hasenhüttl szakértelme és Jones személyisége elegyedett volna, mert egy olyan szakember irányítása lenne az ideális a Saintsnél.
De ez persze lehetetlen, így aztán egyre nagyobb kétségeket szült Jones munkája, az edzéseivel sem volt mindenki megelégedve, a meccselését pedig kapkodónak találták.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1688" width="3000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Van, mikor ez a fajta flexibilitás egy edző erénye és azt bizonyítja, hogy milyen jól olvassa a történéseket, ám Jones variálásai inkább bizonytalanságot szültek az öltözőben. Ankersen minden meccs után közösen elemezte ki Nathan Jonesszal a történteket, és miután a negyedik bajnokit is elveszítette a walesivel a Southampton, érkezett a jelzés, hogy most már eredmények is kellenének. Ekkor valóban jött egy jó sorozat, a Crystal Palace-t az FA Kupában, a Manchester Cityt a Ligakupában, az Evertont pedig a bajnokságban verte meg a Southampton, úgy tűnt, kimászik a gödörből a csapat.
De ez utólag visszanézve csak egy fellángolás volt, azóta hat tétmeccse volt a Saintsnek, ami közül csak egyet nyert meg, a másodosztályú Blackpoolt verte a kupában. A Premier League-ben viszont maradt a szenvedés, Jones csak nem találta a nyerő felállást, és ugyan a Wolves ellen már visszatért ahhoz a 3-5-2-höz, amit sokan vártak tőle, ez sem segített, bő egy órát emberelőnyben játszva is kikapott a Southampton, pedig még vezetett is.
Jones addigra már teljesen elidegenedett a szurkolóktól, voltak olyan megjegyzései, amik a vezetőségben is ellenszenvet váltottak ki, az pedig kicsit komikusnak hatott, hogy többször is a Lutonnal elért eredményeivel védekezett, miközben aktuális csapatával a Premier League kiesőhelyén állt. A szurkolók már tüntettek ellene a legutóbbi bajnokin, arról skandáltak, hogy azt sem tudja, mit csinál. Így aztán a Wolverhampton elleni vereség másnapján érkezett is a közlemény, hogy menesztik.
Nathan Jones kinevezése óta a Southampton gyűjtötte a legkevesebb pontot az angol bajnokságban (hármat), a csapatnak volt a legrosszabb ebben az időszakban a gólkülönbsége (mínusz tíz), és mindössze egy rivális volt, amely több gólt kapott volna. A nyolc bajnokin szerzett hat találat is rosszul fest, hát még ha megjegyezzük, hogy ezek közül mindössze kettő született akcióból. Várható gólmutató terén a bajnokságban háromszor volt jobb ellenfelénél a Southampton, mégis csak egy ilyet sikerült győzelemre váltani – jelzésértékű, hogy az ellen az Everton ellen, amely szintén kilátástalanul szerepelt a szezonban és le is cserélte Frank Lampardot.
Nathan Jones kinevezése rizikós lépés volt, ugyanis korábban semmilyen tapasztalata nem volt a Premier League-ben, és alig három hónap alatt ki is derült, hogy egyelőre még magas neki ez a szint. Az idő közben az utolsó helyre süllyedő, a bennmaradást érő helyektől négy pontra kerülő Southampton elbocsátó szép üzenet helyett a kirúgását bejelentő közleményben még csak meg sem köszönte neki a csapatért végzett munkáját.