Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Foci sport24

Máté Gábor: Lement a függöny, felment a függöny

Dembélé teái, nézők az előcsarnokban, Messi mennybemenetele. Máté Gábor írása.

Bukta Imre-kiállítással, húslevessel és velőscsonttal hangolódtam a magyar idő szerint délutáni vb-döntőre. A főpincér lázban égett, minden távozótól megkérdezte, a meccsre sietnek-e haza, és kinek drukkol a fizető vendég. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy dolgoznia kell. És valóban egy árva tévékészüléket sem fedeztem fel a vendéglátóipari egységben.

Taxival igyekeztünk haza, hozzátartozóm ügyet sem vetett a világeseményre, többszöri felszólításom ellenére a kanapén elnyúlva a mobilján olvasgatott, míg én elhelyezkedtem a kijelölt ülőalkalmatosságba, és néztem. Volt mit.

Az általam látott döntők – márpedig 1966 óta mindegyiket láttam – egyik, ha nem a legizgalmasabb találkozója zajlott.

Annak ellenére, hogy az első 78 perc olyan argentin fölényt hozott, amire nem számítottam.

Elfogadom a tv-stúdióban elhangzott magyarázatot, miszerint Scaloni azzal, hogy Di Maríát bal szélre helyezte, megzavarta a francia felállást. (Megjegyzem, Di Maríát már volt szerencsém bal oldalon pocsékul focizni látni.) Nyilván Koundé kényszer jobbhátvéd, jobban szeret és tud középen játszani, Dembélé pedig csak kereste önmagát. Nemcsak ezalatt, hanem az egész küzdelemsorozatban. Hasznosabb volt a szállodában, ahol állítólag gyömbéres mézes teával szolgálta ki betegeskedő társait. Ráadásul megsimította Di María hátát a 16-oson belül, mire az argentin csatár azonnal összeesett, és, úgymond, kiharcolt egy tizenegyest. Remélem, Gvardiol látta az esetet, és tanul belőle, hogyan kell elesni. Messi pedig nem idegeskedett Llorissal szemben. Miért is idegeskedett volna, hiszen a francia kapus cseppet sem mestere a büntetők hárításának. Ez a hosszabbítás után bőven bebizonyosodott.

Matthew Ashton / AMA / Getty Images

Tény, ami tény, a gallok passzolni sem tudtak rendesen. Arra gyanakodtam, hogy

a reteráton töltött vírusos napjaik jócskán elgyengítették a betegségükből felépülőket.

És Dembélé teái arra már nem voltak jók, hogy elegendő energiát is adjanak nekik a végső küzdelemhez. Kábé úgy játszottak a franciák, mint a magyar csapat Mexikóban a szovjetek ellen. Jött még egy Di María-gól, káprázatos támadás után – Messi, Álvarez, Mac Allister –, utóbbi mesterien bead, és Di María gólt lő. Elég egyszerű, így leírva is.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!