Foci sport24

Így épült fel Regragui marokkói nagy fala

Justin Setterfield / Getty Images
Justin Setterfield / Getty Images
A 2022-es világbajnokság edzőhőse a marokkói Valid Regragui. A 47 éves szakvezető és csapata történelmet írt az elődöntőbe jutással, ez nemcsak Marokkó, hanem az afrikai válogatottak valaha volt legnagyobb eredménye. Hogy mekkora bravúr: a vb-történelem 88 elődöntőséből 85 európai vagy dél-amerikai volt – az Egyesült Államok (1930) és Dél-Korea (2002) után Marokkó (2022) a harmadik csapat a „világ többi részéről”, amely bejutott a legjobb négy közé. A Regragui által kitalált csapatjáték és védekezés a világ legerősebb válogatottjait is megbénította: a marokkóiak játékának megítélése vegyes a szurkolók körében, ám kétségtelenül magas színvonalú és igen eredményes. De hogyan alakult ki a „marokkói nagy fal” már az afrikai küzdelemsorozatokban?

Alábecsültük Marokkót és Valid Regraguit.

A világbajnokság előtti, az afrikai válogatottakkal foglalkozó esélylatolgatásban arra tippeltünk, hogy bár Szenegál mellett Marokkó játékoskerete tűnik a legerősebbnek a kontinens képviselői közül, a kedvezőtlen sorsolás alighanem megállítja őket. Illetve egészen pontosan ezt írtuk:

„Más csoportból jobbak lennének a kilátások, ebből a papírforma a korai búcsú, bármilyen erős a keret – hacsak az egyik legnépszerűbb helyi trénernek számító, korábban Katarban is edzősködő Regragui nem tesz csodát.”

No de

Regragui csodát tett, népszerűsége pedig a felmérhetetlen szintre kúszott fel a világbajnokság alatt.

Marokkónak, az afrikai és az arab futballnak egyaránt hőse lett az „avókádófejnek” becézett szakember, aki egy ponton összekapcsolódik a szintén elődöntős argentinok mesterével, Lionel Scalonival: mindketten a spanyol Racing Santanderben voltak jobbhátvédek, egymást váltották a kantábriai klubnál 2006-ban.

Denis Doyle / Getty Images Regragui és  Roberto Carlos Real Madrid-Racing Santander meccsen 2005 májusában.

Regragui az afrikai edzők új generációjának képviselője. A diaszpóra gyermeke (Franciaországban, Corbeil-Essones-ban született), Európában lett profi futballista, karrierje nagy részét topligás vagy topligaközeli környezetben töltötte. Identitása azonban marokkói, igent mondott a szövetség hívására, s válogatott lett, visszavonulása után pedig az edzői pályára lépett. Már játékosként erre készült: volt trénerei – Rudi Garcia és Rolland Courbis – visszaemlékezései szerint rendkívüli érdeklődést tanúsított az edzői, taktikai fogások iránt.

Az európai topkategóriás futballban nevelkedett szakemberként könnyen ért szót hasonló hátterű játékosaival (a legutóbbi világbajnoksághoz hasonlóan most is Marokkó nevezte a legtöbb, nem az országban született játékost a tornára: tizennégyet); franciául, arabul, spanyolul és angolul is beszél, módszerei pedig kevésbé autokratikusak, mint elődjéé, a keret sztárjaival összetűzésekbe keveredő Valid Halilhodzicéi voltak. A Halilhodzic–Regragui váltás – melyre augusztus legvégén került sor – akár szimbolikus is lehetne: egy rutinos, európai, világjáró szakember helyett jött egy fiatalabb, Európában jelentős tapasztalatot szerzett afrikai edző.

A csavar a sztoriban talán csak annyi, hogy

Regragui nem Európában kezdett dolgozni: a marokkói válogatott másodedzőjeként, a FUS Rabat, a katari al-Duhail, majd a Wydad trénereként tevékenykedett, így a „radar alatt” repült.

Talán ez az oka annak, hogy mindenkit meg tudott lepni, ugyanis sok dolgot átemelt a klubcsapatainál (elsősorban a Wydadnál) alkalmazottakból a válogatotthoz. Késői kinevezése is hasznára válhatott: az ellenfelek alig néhány meccsen láthatták válogatottját a torna előtt, és azok sem tétmérkőzések voltak.

Sport24 - Előfizetés logó
Kedves Olvasónk!
A cikk elolvasása regisztrációhoz kötött.
Sport24 - Előfizetés logó
Regisztrálj, és tarts velünk!
Szolgáltatásaink köre folyamatosan bővül.
A Sport24 cikkei átmenetileg előfizetés nélkül, regisztrációval elérhetőek.
Magyarország legjobb focis tartalmai továbbra is a Sport24-en olvashatók, próbáld ki most!
Olvasói sztorik