Valid Regraguit a marokkói Guardiolaként emlegetik hazájában. Ezt a becenevet az után kapta, hogy az idén májusban a Wydad AC vezetőedzőjeként megnyerte az ázsiai Bajnokokok Ligáját. A Guardiolához hasonló stílusérzékkel és expresszív gesztikulációval megáldott Regragui futballról alkotott gondolkodásmódja azonban közelebb áll ahhoz, amit Carlo Ancelotti és Diego Simeone képvisel; két olyan edző, aki nem válogat az eszközök között, ha a győzelemről van szó. A marokkóiak világbajnoki teljesítményét látva Regragui is illik ebbe az edzőprofilba.
Ha nem kapsz gólt, nem is veszíthetsz
A Spanyolországgal foglalkozó anyagunkban már megírtuk, hogy Európa topcsapatai és topválogatottjai a modern labdarúgás alapkövetelményeinek eleget téve gyakorlatilag ugyanúgy futballoznak. Marokkó ezen a világbajnokságon szinte tételről-tételre megcáfolja mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy ma egy európai topcsapatot sikeressé tesz. Csak a nyers számokat nézve a következő a helyzet (az adatok 90 percre értendők, mert így lehet objektíven összehasonlítani eltérő meccsszámú csapatokat);
- a 32 fős világbajnoki mezőnyben Costa Rica után Marokkónak a legkisebb a labdabirtoklási aránya (33 százalék).
- Marokkó passzol a legkevesebbet (254,49).
- Marokkó juttatja a legkevesebb labdát a támadóharmadba (25,23).
- Marokkónak van a legkevesebb progresszív passza (41,08).
- Marokkónak van a negyedik legkevesebb labdaérintése az ellenfél tizenhatosán belül (7,33).
- Marokkónak van a hatodik legkevesebb kapura lövési kísérlete (6,48).
- Costa Rica után Marokkó kezdi meg a legkésőbb az ellenfél letámadását (22,92-es PPDA).
Marokkó viszont nem is érdekelt abban, hogy az itt felsorolt mutatók bármelyikében jobban teljesítsen.
Fenébe ezekkel a statisztikákkal!
– mondta a franciák elleni elődöntő előtt a szövetségi kapitány. Regragui ugyanis arra az alapvető igazságra építette fel a csapatát, hogy ha nem kap gólt, akkor nem is veszíthet. Regragui elődjével, a bosnyák Vahid Halilhodziccsal az együttes tizenkét gólt kapott az utolsó tíz meccsén. Regragui augusztus óta irányítja a válogatottat, amely azóta nyolc mérkőzésen egyetlen gólt kapott – és az is öngól volt. Marokkó ráadásul nem az a fajta csapat, amely ellen zsákszámra dolgozzák ki a helyzeteket az ellenfelek, csak éppen nem megy be semmi. A Wyscout adatai szerint Marokkó ellen átlagosan 7,33-szor lőnek kapura a csapatok a világbajnokságon, amelynél a négy elődöntőbe jutott csapat közül csak Argentína mutatója jobb (3,27). Marokkó xGA-ja, vagyis az ellenfelek által kialakított helyzeteket minősége, szintén Argentína után a második legjobb a versenyben maradt négy csapat közül (4,92).
Marokkó kapuját tehát nem könnyű célba venni, de a 4,92-es xGA mellé párosuló egy kapott gól azért mégiscsak jelentős túlteljesítés. Itt jön a képbe a válogatott kapusa, Yassine Bounou, akinek kapujára az argentin Emiliano Martínezhez és a brazil Alissonhoz hasonlóan mindössze hét lövés érkezett. Nagy különbség azonban, hogy míg Alisson két, Martínez pedig öt gólt kapott, addig Bounou csak egyet. A Sevilla kapusa tehát az eddigi hat védésével 3,92 góltól mentette meg csapatát.
