Glyn KIRK / AFP
Foci

Az európai topligákban dől el, ki lesz a világbajnok

A nyolcaddöntőt követő szünnapok lehetőséget teremtenek némi áttekintésre a világbajnoksággal kapcsolatban. A legjobb nyolc közé jutott csapatok sosem látott mértékben építenek a legnagyobb nyugat-európai bajnokságokban szereplő futballistákra: ez és az egész mezőnyre vonatkozó több mutató is jól illusztrálja, hogy a globalizált labdarúgás mennyire az öreg kontinens erőközpontjai és azok igényei körül forog.

Melyik, a 2022-es világbajnokság résztvevői közé tartozó válogatott kezdőcsapatát látjuk, a játékosok klubcsapataival felírva?

Sevilla – PSG, West Ham United, Besiktas, Bayern München – Angers, Fiorentina, Standard Liege – Chelsea, Sevilla, Angers.

Lehet, hogy kell egy kis gondolkodási idő, ám sokan valószínűleg rájönnek, hogy ez a vb-negyeddöntős marokkói együttes kezdőcsapata volt a Spanyolország elleni, sikerrel megvívott mérkőzésen. Bár Valid Regragui keretében vannak otthon szereplők is – mindannyian a szövetségi kapitány volt klubcsapatának, azaz a Vidadnak a játékosai –, de ez a marokkói csapat éppannyira afrikai, mint európai, szűkítve nyugat-európai csúcstermék.

Sőt, trénere – az első afrikai szakember, aki nyolc közé vezetett egy afrikai válogatottat – is Franciaországban született, illetve profiskodott.

A keret több mint fele – 14 játékos – nem Marokkóban született, 16 futballista Nyugat-Európában nőtt fel és kapott képzést, 19-en már 23 éves korukra az öreg kontinens futballközpontjaiban szerepeltek. A kiterjedt diaszpórájára építő, de központi akadémiáján (VI. Mohammed Akadémia) keresztül több helyi születésű játékost is erős bajnokságokba juttató marokkói futball nagy menetelését hozta a 2022-es torna. Példáján jól látjuk a labdarúgás globalizációját és erőkoncentrációját is.

Lássunk egy másik példát! Az 1982-es tornán szemet gyönyörködtető játékkal előrukkoló brazil együttesnek csupán két külföldön profiskodó játékosa volt. Az 1994-es világbajnok brazil válogatottban pont annyi otthon játszó labdarúgó volt, mint légiós. A 2002-es világbajnok együttes nagy sztárjai mind Európában futballoztak, ám több kerettag állt brazil klub alkalmazásában (13), mint európai klubéban (10).

Az idei, 26 fős brazil keretbe csupán 3 otthon játszó fért be: a harmadik számú kapus Weverton, illetve az egyaránt kiegészítő embernek számító Éverton Ribeiro és Pedro. Hárman együttvéve 74 percet kaptak eddig a vébén. A veterán Dani Alves Mexikóban légióskodik, mindenki más európai topligában – Angliában, Spanyolországban, Olaszországban vagy Franciaországban.

Ez még aligha kelt meglepetést. De ha az összes, a katari vébé negyeddöntőjébe jutott válogatott keretét megvizsgáljuk, akkor olyan kis helyre összpontosuló erőkoncentrációt látunk, mint soha korábban.

A nyolc között ráadásul nincs ott három topligás ország válogatottja (Olaszország ki sem jutott, Németország a csoportkörben, Spanyolország a nyolcaddöntőben esett ki), és ennek ellenére a kerettagok több mint 86 százaléka az öt topligában (Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország), illetve az erősorrendben utána következő három nagy nyugat-európai bajnokságban (Portugália, Hollandia, Belgium) futballozik. A negyeddöntőben érdekelt játékosok háromnegyede a klasszikus topligákban szerepel.

Made with Flourish

Mindez úgy történik, hogy a nyolc között van meglepetéscsapat (Marokkó) és nagyon erős, de nem a legnagyobb futballhatalmak közé tartozó válogatott (Horvátország), és közben több, teljes topligás kerettel rendelkező válogatott pedig kiesett vagy ki sem jutott. Nem csak ebben láthatjuk az erőkoncentrációt: a világbajnokságra nevezett játékosok 73 százaléka Európában játszik, a 832 labdarúgó hajszálnyival több, mint 50 százaléka az öt topligában profiskodik.

„Míg a világbajnokságra 55 bajnokság ad játékost, az öt topligában futballozik a tornára nevezettek 50,3 százaléka. Nem meglepő módon az angol, spanyol, olasz, francia és német élvonal az öt legjobban fizető labdarúgóliga a világon (…) A világtérkép tökéletesen illusztrálja a játékoskoncentrációt Európában” – állapítja meg a nemzetközi futballkutató intézet (CIES) egy kutatásában.

CIES Football Observatory

Nyugat-Európa öt legnagyobb és három majdnem topligás bajnoksága szerte a világból vonzza a futballistákat, hiszen itt koncentrálódik a pénz, illetve a tudás. Aki igazán sokra akarja vinni, az jó eséllyel ide igazol, bárhol is született. Az öt topliga (és pláne a piramis csúcsán álló szuperklubok szűk köre) minden nagyravágyó játékos célja; Hollandia, Belgium vagy Portugália pedig a legjobb ugródeszkát jelenti a topligák felé. Az erőkoncentrációnak van még egy, kevesebbet említett vetülete is, ez a CIES a héten publikált kutatásából látszik. A vb-re nevezett játékosok jó része 23 éves korára már megfordult az angol, spanyol, német, olasz, francia, portugál, holland vagy belga első, illetve másodosztályban, illetve az említett országok futballpiramisának alacsonyabb szintjein.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!