EURÓPA NEM REMEKEL – PAPÍRFORMA. A 32 csapatos világbajnokságokon folytatódott egy jóval korábbi trend, amely szerint erősen rendezőfüggő, hogy miként szerepelnek az európai, valamint az Európán kívüli csapatok. Az eddigi 22 tornából 11-et rendezett az öreg kontinens, 11-et más. Európai tornán eddig csak egyszer nyert nem európai csapat (1958-ban, Svédországban Brazília).
Ez a hullámzás ugyanúgy jellemző, ha a 32-es mezőnyű tornákon a nyolcaddöntőbe jutott együttesek eloszlását vizsgáljuk: amennyiben Európában volt a torna, a földrész 10 csapata jutott be a kieséses szakaszba, ha azon kívül, mindig 10 alatt maradt ez a szám, és előretört a többi kontinens. Ennek ellenére a hullámzás a végelszámolásnál újabban nem számított: a legutóbbi négy tornán mindig európai csapat diadalmaskodott, s mindig egy topligás ország válogatottja emelhette a magasba a trófeát.
AFRIKAI ÉS ÁZSIAI BÜSZKESÉG. Ez a harmadik világbajnokság, amelyen öt kontinentális zóna csapatai szerepelnek a nyolcaddöntőben, az első, amelyen három ázsiai válogatott van a 16 között, és az afrikaiak is rekordot állítottak be azzal, hogy két képviselőjük sikerrel vette a csoportkört. Az öt afrikai válogatott mindegyike és a hatból öt ázsiai együttes nyert legalább egy csoportmérkőzést. A győzelmek száma – mindkét esetben 7 – szintén rekord! És a legyőzöttek névsora sem gyenge: az afrikai csapatok Brazília, Belgium és Franciaország, az ázsiaiak Spanyolország, Argentína, Németország, Portugália és Dánia skalpját gyűjtötték be többek között.
