Stefan Matzke - sampics / Corbis / Getty Images
Foci sport24

Két, keresztbe tett mankó is lehetne a vébélogó – hogyan befolyásolhatja a tornát az őrült őszi hajtás?

Teher alatt nő a pálma, tartja a mondás. Teher alatt törik meg a futballista – gondolhatjuk a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előtt a bátran eszelősnek nevezhető őszi hajszára utalva. Milyen hatással lehet a vb színvonalára, hogy menetből érkezik a játékosok döntő többsége, illetve ellensúlyozhatja-e a (túl)terhelést, hogy az idény (nagyjából) felénél lesz a torna?

„Sportolók vagyunk, nem gépek. A testünknek és elménknek természet által megszabott határai vannak. Amikor túlerőltetjük magunkat vagy túl keveset pihenünk, lerobbanunk. (…) Játékosok és edzők egyaránt azt mondják, túl sok a mérkőzés a túl sok parallel futó versenysorozatban. Ez a testünk tűrőképességének határait feszegeti.

A súlyos sérülés és mentális túlterhelés esélye egyre nő, és egyre gyorsabban emelkedik. A szerda-szombat ritmus és a játékosok megfosztása a kellő pihenőidőtől egyaránt súlyos károkat okoz. (…) Ahogy a nemzetközi versenynaptár bővül, a játékosok úgy töltenek minél több időt utazással, gyakran több időzónát keresztülrepülve. Nem kell, hogy ez így legyen.

Az iparágunk döntés előtt áll: vagy egy végtelen mérkőzésciklust választ az egyre bővülő küzdelemsorozatok mellett, vagy egy fenntarthatóbb, humánusabb víziót valósít meg.”

Az idézet a professzionális labdarúgók világszövetsége (FIFPRO) 2022-es kiadványának előszavából származik. Aláírói közül több játékos is utazik a katari világbajnokságra, amely ismét – sokadszor – előtérbe tolja az előszóban ismertetett problémát.

A kritikus zónában

Ha cinikusak akarunk lenni, akkor azt mondjuk, a választás már megtörtént: a végtelen mérkőzésciklus és az egyre bővülő küzdelemsorozatok irányába vezetnek az üzleti és szórakoztatóipari érdekek, nem pedig a profi játékosok által vágyott humánusabb megoldások felé.

A versenynaptár bővül és sűrűsödik, a nagy versenysorozatok szintén bővülnek, a pihenők száma minimális.

A koronavírus-világjárvány kikényszerítette szünet után erőltetett tempóban kellett befejezni a 2019-2020-as évadot, arra szinte egyből ráindították a 2020–2021-est, a 2021–2022-es után meg hiába következett végre rendes nyári szünet, az év végén ott tornyosul a katari világbajnokság kihívása. A november-decemberi rendezés felborította a versenynaptárt, és eszelősen sűrű őszi szezont eredményezett. A válogatottak menetből, pihenés és komolyan vehető felkészülés nélkül utaznak a tornára.

Visszatérve a FIFPRO tanulmányára, érdemes végigmenni az érdekvédelmi szervezet által felvázolt problémákon. Ezeket játékosok, edzők és más szakemberek (sporttudományos szakemberek, orvosok) körében elvégzett kutatások segítségével azonosították.

  • A problémák ősforrása a túl nagy meccsterhelés (a FIFPRO által megkérdezett szakemberek szerint 55 meccsnél többet nem szabadna játszania egy játékosnak egy idényben).
  • A játékosok több mint fele számolt be arról, hogy volt már a meccstúlterhelésből eredő sérülése.
  • A trénerek 82 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már játékosainál mentális problémákat, melyek a túlterhelésből eredtek.
  • A játékosok 87, az edzők 86 százaléka korlátozná a gyors egymásutánban („back-to-back matches”, nincs két találkozó között legalább 5 nap) lejátszott mérkőzések számát.
  • Garantálni kellene a hosszabb pihenőidőszakokat (például legalább négyhetes szünet két idény között).
  • A válogatott meccsnapok tömbösítésével limitálható lenne a hosszú távú utazás okozta terhelés.
  • Új szabályozást kellene alkotni a humánusabb terhelés érdekében.

A játékosok túlterhelése egyáltalán nem meglepő módon a sérülésveszély fokozódásával jár. A megkérdezettek 96,8 százaléka mondta azt, hogy a túlterhelés nagy valószínűséggel sérülésekben csapódik le, és több tanulmány eredményei is erre utalnak. Egy Angliában elvégzett kutatás szerint december és január a legtöbb áldozatot követelő hónap a sérüléseket tekintve – és természetesen e két hónap az, amelyben az angol klubok szinte megállás nélkül játsszák a meccseiket.

Az elit elitje – a válogatottakban, nemzetközi kupákban is jelentős terhelést kapó játékosok köre – pláne kizsigerelt. Ezek a futballisták a FIFPRO terminológiáját használva az úgynevezett „kritikus zónában” merülnek el (és merülnek ki): szinte folyamatos a szerda-szombat ritmus, melyhez hozzáadódik a több időzónán átívelő, hosszú távú utazás terhelése is válogatott játéknapok vagy egyéb nemzetközi találkozók esetében. A szűk elitbe tartozó játékosok egy idény 70–75 százalékát teljesítik a kritikus zónában.

Szédítő ritmus

A versenynaptár átrendezésének az egyik eredménye: a szokottnál több játékos érkezik úgy a téli világbajnokságra, hogy szinte végigjátszotta szerda-szombat ritmusban az őszi szezont. Különösen az Európában játszó, kontinentális sorozatokban és válogatottban is futballozó játékosokat hajtották agyon. Kevés a téttel nem bíró mérkőzés, több versenysorozatban kell teljesíteni, alig nyílik alkalom rotációra.

A világbajnokság előtti szűk két hónapban a futballisták csúcsterhelést kaptak, pihenőt viszont alig-alig, és most sincs idő a sebeket nyalogatni, a hétvégi bajnokik után mindenkinek irány Katar, jóformán felkészülés nélkül (vagy egy felkészülési meccsel) kezdődik a vb.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Talán soha nem történt annyi meglepetés a vb-k csoportkörében, mint Katarban. Kiestek a németek és a belgák, bejutott a legjobb tizenhat közé három ázsiai és két afrikai csapat is. Kiss Tibor Noé öt pontja a torna első szakaszáról.