Olyan hideg tombolt 1982. október 20-án Moszkvában, hogy mindössze 16 500 drukker ment ki a Szpartak–Haarlem UEFA Kupa-mérkőzésre. A szerény érdeklődés miatt csak két lelátórészt nyitottak meg, az persze kérdés, miért tették a találkozót este hétre mínusz tíz fokban.
Ám ez volt a legelhanyagolhatóbb dilemma.
A tragédia közvetlenül azután történt, hogy Szergej Svecov a nyolcvankilencedik percben megszerezte a Szpartak második gólját (2-0). Akkor a 16 és fél ezer nézőből nagyjából 12 ezer már elindult hazafelé, majd megtorpant a kitartók morajlására. Közben a keleti lelátó metró felőli szakaszának lépcsőjén egy nőnek leesett a cipője, lehajolt érte, a mögötte lévők átestek rajta, és attól kezdve a lent lévőkre zúdult a fölöttük lévő tömeg.
Hogy mi történt pontosan, azt senki nem tudta, a hivatalos adatokat csak 1989-ben hozták nyilvánosságra.
Az év nyarán (július 8-án) a Szovjetszkij Sport cikket tett közzé a Luzsnyiki sötét titka címmel, s azt írta az 1982-es mérkőzésről, hogy annak végén 340 ember hunyt el. Az írás nyomán vizsgálat indult a katasztrófa utólagos felderítésére, s július 20-án az Izvesztyija interjút közölt a vizsgáló bizottság vezetőjével, Alekszandr Spejer nyomozóval. A detektív addig ismeretlen tényekkel szolgált a szerencsétlenségről, és azt mondta:
Svecov gólja nem súlyosbította, hanem talán még javította is a helyzetet. A felső szintről a folyosóra jutó szurkolók közül sokan visszarohantak, így enyhült a nyomást azokon, akik már lementek a lépcsőn.
Ezzel együtt Spejer feltárta az áldozatok (66), valamint a sérültek hivatalos számát (61).
A szovjet közvélemény akkor értesült először a tragédiáról. Igaz, a Vecsernyaja Moszkvában 1982. október 21-én annyi megjelent: „A Központi Lenin Stadionban lezajlott labdarúgó-mérkőzés után, amikor a nézők kifelé tartottak, baleset történt. Voltak áldozatok. A baleset körülményeinek kivizsgálása folyamatban van.”
