Foci sport24

A csúf újpesti jelen dacára százszorszép a centenáriumát ünneplő Megyeri út története

Kovács Márton Ernő / Fortepan
Kovács Márton Ernő / Fortepan
Száz esztendeje, 1922. szeptember 17-én avatták a Megyeri úti stadiont. A nyitányon a lilák 2-1-re nyertek a Ferencváros ellen, a zöld-fehér labdarúgók hip, hip, hurrá!-val köszöntötték a hazai labdarúgókat. Más világ volt. A centenárium mérhetetlen bánata, hogy a fellegvár mára – képletesen – romokban áll, és senkit nem vigasztal (sőt), hogy ugyanez a helyzet Angyalföldön, Kispesten, a Hungária körúton.

„A legközönyösebb embert is meghatotta az az ünnepség, amely a testnevelésnek új templomát avatta fel Újpesten” – írta a Nemzeti Sport 1922. szeptember 18-án, miután egy nappal korábban átadták a Megyeri úti stadiont. Ez volt az első sporttelep Magyarországon, amelyet konkrétan stadionnak neveztek.

Nemzeti Sport, 1922. szeptember (14. évfolyam, 70-82. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár

Korábban a lilák a Juta-gyári dombon futballoztak, míg 1899-ben fel nem fedezték a pamutgyári pályát. Az se volt valami fényűző helyszín, a játékteret kifeszített kötelekkel választották el az érdeklődőktől. Majd 1903-ban a Népszigetre költözött az Újpest, s bár az ottani nyitányon 3-1-re kikapott a MAFC-tól, a következő évben 108:6-os gólaránnyal nyerte el a másodosztályú bajnoki címet.

A Népsziget 1920-ig a lila-fehérek otthona maradt, akkor azonban a tulajdonos Magyar (Királyi) Folyami és Tengerhajózási Rt. bejelentette: igényt tart a területre. Ezután

mozgalom indult az újpesti stadion felépítésére, és helyi polgárok, vállalkozások, a legnagyobb részben a bőrgyáros Mauthner Zoltán adományaiból felépült a Megyeri úti sporttelep.

A Sporthírlap így áradozott: „A magyar sport egy pompás, páratlanul impozáns (…) alkotással lett gazdagabb.”

A stadiont az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t – nemzetközi nevén: a Tungsramot –, valamint az Újpesti Torna Egyletet egyaránt felvirágoztató Aschner Lipót felkérésére az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd tervezte. Az avatásra nem készült el teljesen a létesítmény, de a nyitó meccs, az Újpest–Ferencváros rangadó közönségét már 132 méter hosszú tribün várta két páholy- és öt ülőhelysorával. A labdarúgópálya mérete 112×70, a salakpályáé az egyenesben 9,2 m széles volt.

Félreértések elkerülése végett: nem késtek el semmivel, előre bejelentették, hogy az építkezést 1923 tavaszán folytatják. Így történt, majd 1929-ben grandiózus átalakítás kezdődött, minek eredményeként 10 ezer ülőhely és 38 ezer állóhely fogadhatta a drukkereket.

Kovács Márton Ernő / Fortepan Újpest, Megyeri út, UTE-pálya 1949-ben.

A premieren 15 ezer néző volt. A nagy esemény vasárnap délután fél háromkor kezdődött az újpesti városi tanács képviselőjének avató beszédével (Újpest 1950-ig önálló település volt), majd felvonultak az UTE összes szakosztályának reprezentánsai, aztán birkózó- és bokszbemutató

szórakoztatta a hatvanhat különjáratot is igénybe vevő publikumot.

Sport24 - Előfizetés logó
Kedves Olvasónk!
A cikk elolvasása regisztrációhoz kötött.
Sport24 - Előfizetés logó
Regisztrálj, és tarts velünk!
Szolgáltatásaink köre folyamatosan bővül.
A Sport24 cikkei átmenetileg előfizetés nélkül, regisztrációval elérhetőek.
Magyarország legjobb focis tartalmai továbbra is a Sport24-en olvashatók, próbáld ki most!
Olvasói sztorik