Foci sport24

Lesz-e a Premier League a braziloké?

Shaun Botterill / Getty Images
Shaun Botterill / Getty Images
Július közepén 40 fok fölötti hőmérsékletet mértek az Egyesült Királyság több tucatnyi meteorológiai állomásán, ami a klímaváltozás egyértelmű jele. Akadtak olyan időjárás-jelentések, amelyek a „ma melegebb lesz nálunk, mint Brazíliában” felütéssel adták el a hőséget. Lehetséges, hogy ezért is minden eddiginél több a brazil a mostani Premier League-szezonban? Sócrates és a klímaválság.

A kérdés, persze csak félig vehető komolyan, hiszen egyből szerencsére nem ugrott meg a pálmafás strandok száma Nagy-Britanniában, de akár összefüggést is lehetne találni, hiszen a szigetországban hosszabb időt eltöltő brazil futballisták majd mindegyike a nehezen megugorható akadályok között említi az időjáráshoz történő alkalmazkodást. Az első fecske a fagyos Albionban, Juninho Paulista a Four Four Two-nak évekkel angliai kalandjai után, tehát már felengedett állapotban, arról beszélt, amikor a Boróhoz érkezett, annyira hideg volt, hogy újságpapírt tömködött a cipőjébe, hogy melegen tartsa a lábát. Richarlison pedig a nem is olyan régen adott interjúban ecsetelte, hogy az első időszakban még a pályán is remegett a lába a hidegtől, a füle pedig égett.

Brit tudósok sok mindent kimutattak, de azt még nem, hogy a fel nem gyújtott újságpapír melegítene, szigetelő hatékonyságáról pedig egyéb anyagokkal – például az üveggyapottal – összevetve megoszlanak a vélemények.

De talán nem Juninho cipőbélelése a legtöbb, amit a brazil futball Angliának adhat,

már csak Juninho esete alapján sem, hiszen őt választották az 1996/97-es évad legjobbjának a ligában.

Az előző években szezononként folyamatosan nő a Premier League-ben a brazil labdarúgók száma: 13, 19, 23, 26, 29, a 2022/23-asban szezonban már legalább 31 úgy, hogy a téli átigazolási ablakon beszálló újabb költöző madarak száma még ismeretlen. Most először brazil játékosból szerepelhet a legtöbb a hazai, angolokon kívül.

Howard Walker / Mirrorpix / Getty Images Juninho a Leeds elleni Premier Leauge-meccsen 1995. november 4-én.

Kihúzva az okok közül a másik állandó ellenérv, az angol konyha hirtelen feljavulásának lehetőségét, érdemes felfigyelni a Brexit jelentette változásokra. A brazil labdarúgók 2021 elejétől azonos feltételekkel indulnak a PL-be jutásért, ugyanolyanokkal, mint a korábban védőburokban tartott EU-s állampolgárok. Azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy ez az új helyzet nem hoz majd brazil áradatot.

Kapcsolódó
Szalai Attila nem szerződött a Premier League-be, bár ő azon kevés magyar egyike, aki ezt megtehetné
Szalai Attilának majdnem sikerült az, ami magyar játékosnak immáron hat szezon óta nem: bejutni a Premier League-be. De mi a helyzet a többi hazai futballistával? Van-e esélyük egyáltalán a szigetországi szerződésre?

A dél-amerikai ország játékosainak többnyire meggyőző minősége mellett magyarázatként egyelőre csak ez a tényező hozható fel a szám emelkedésére, mert a lehetséges másik (az hogy a múlt heti írásban a magyar futballistákkal kapcsolatban kivesézett pontrendszer is kedvez a braziloknak azzal, hogy bajnokságukat a harmadik kategóriába, a csapataik által évek óta totálisan uralt Libertadores Kupát pedig a BL-lel egy szintre helyezi) még nem hozott sok kézzel fogható eredményt. A mostani átigazolási időszakban is túlnyomó többségben európai bajnokságokból hozták brazil játékosaikat az angol klubok. A kivétel az Arsenalba került Marquinhos a Sao Paulo FC-ből és a télen már biztosan Nottingham-mezbe öltöző Gustavo Scarpa a Palmeirasból.

Akik jól figyelték a brazilok évenkénti emelkedő számsorrendjét, azok rájöhettek, hogy a folyamat már a Brexit előtt megkezdődött, tehát valami más is megbújik a tendencia mögött.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik