Peter Robinson / PA Images / Getty Images
Foci sport24

Miért éppen Brazília? – Sócrates védőbeszéde

Mit fogok írni ide? Nem mindegy? Minden írás az írója, ha esetleg önmaga reciproka is a téma. Szóval, magamat fogom megírni mások történetein keresztül. Egri Viktor bemutatkozó írása a Sport24-en.

De akkor miért főleg (!) a brazilok, amikor a futball hétkönapjai már rég átköltöztek Ejrópába? Mert még mindig dél-amerikaiak a futball legtanulságosabb, legfontosabb meséi, mert a brazíliai autószervíz-recepciós még simán lehet magyar gólkirály (Danilo), és mert csak. Meg mert….

…a légies Sócratesék könnyedségének kristály talapzatára épült az az álomvilág, amely gyermek- és fiatal felnőttkoromban Brazíliát az öröm otthonának láttatta. A 1982-es válogatott még Pelé országában is a nagyobbak között emlegettetik, pedig akad csapat, amely esetében ez még világbajnoki címmel sem vetődhet fel.

Azokat a fiúkat nem az eredmények, hanem mintha áttetsző szitakötőszárnyak emelték volna – az együgyű animációs filmek figura-előfutáraiként – centikkel a talaj fölé, és a legendák közé.

A régi felvételeket visszanézve is olyan, mintha lebegnének. A mozdulatok ruganyossága, az ízületek gömbcsapágy-fordulékonysága és kelttészta-lazasága csak is a gravitáció kijátszásával tűnik magyarázhatónak.

David Cannon / Allsport / Getty Images Sócrates az ikonikus fejpántjában a spanyolok elleni mérkőzés előtt az 1986-os világbajnokságon.

Prózai elméletek gyártására alkalmas persze, hogy az akkori futballisták sokkal kevésbé hasonlítottak a világeszmék eltökélt szilárdságát mintázó, szoborparkba ebrudalt izommonstrumokra, mint a maiak, és hogy az akkor divatos, magasan vágott focisort eleve gólyalábat varázsolt mindenki alá.

A külcsín, amely alapvetően az érzékeknek dorombolva hivatott gyengíteni az ésszerűséget, ebben az esetben nem vezetett tévútra.

Aztán el is kerültem Brazíliába, és rendkívüli emberekkel ismerkedtem meg, csodás helyeken jártam, minden élmény új partra érés volt; figyelve az előző évek brazíliai közéleti eseményeit, a délibáb ringató tévképének kiteljesedése.

Eddigre már túl voltam rengeteg televízió közvetítette élményen, a Petrence utcai Brazilbarát Társaság hajnali, házfalrepesztő örömüvöltésein egy-egy csel vagy látványos akció után; néhány év aktív brazilmelón, amikor saját magam tálalhattam a tévénézőknek a racionalitást hol sutba dobó, hol – a nagy téttel bíró meccsek sokaságán – minden fölé emelő meccseseményeket. Ezen a Riót övező csúcsokhoz hasonlatos hegyvonulaton is túlmered, amikor az egyik legnagyobb brazil klasszikus, a Palmeiras–Corinthians döntötte el a bajnoki címet a szezon utolsó fordulójában, pontosan a nagy idol, Sócrates aznapi halálának szambázó gyászában: a ma már szövetségi kapitány Tite csapata, Sócrates korábbi klubja, a Corinthians szemfájdító találkozón megszerezte a trófeát,

emléket állítva a legenda halála napjának.

NELSON ALMEIDA / AFP Corinthians-szurkolók a Palmeiras elleni bajnoki döntőn 2011. december 4-én.
Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.