„Eldzsudzsákolta magát”. „Szerintem szomorú”. „A pénzért ment oda.” „Na, elveszítettük.” „Így kezdődik a süllyesztő.” „A góljai számát lehet, de a válogatott meccseit nem fogja gyarapítani onnan.”
Csak pár reakció az Ádám Martin-átigazolásról. A magyar NB I gólkirálya szenzációs idénye után a Paksból a kétszeres ázsiai BL-győztes és dél-koreai bajnok, egyszeres kupagyőztes Ulszan Hyundai csapatához szerződött, és ez finoman fogalmazva is megosztja a szurkolókat. Ennek talán a dél-koreai bajnokság viszonylagos ismeretlensége az oka, talán az, hogy többet látott bele a szurkolói szív Ádám Martin karrierjébe.
A transzfertrendek alapján sem a Paks, sem Ádám nem várhatott ennél sokkal kedvezőbbet, és alighanem mindenki jól jár, ha a center rendszeresen játszik majd új csapatában – levezetjük, miért.
Nem „vénnek” való vidék
A FIFA tavalyi, 10 év nemzetközi átigazolásait áttekintő jelentésében kiemeli: ma már a 18–23 éves korosztályt keresik a legjobban a klubok, a fiatal, fejlődőképes játékosokért fizetnek (érthető módon) a legszívesebben. Az átigazolási díjakkal járó transzferek esetében messze a legnagyobb szelet a 18 éven aluliaké (2020-ban 34.8%), aztán jön a 18–23 évesek kategóriája (17.7%), majd csak ezután következik a 24–29-eseké, amely korcsoportba Ádám Martin is tartozik (14.3%).
Huszonhárom éves kor fölött az átigazolások közel 80 százalékánál nincs pénzmozgás, a játékos szabadon igazolhatóként vált klubot. A koronavírus-világjárvány következményei közé tartozik
Ádám Martin 27 éves. Mindeddig kizárólag a magyar bajnokságban játszott. Nemzetközi tapasztalata elhanyagolható: 2022-ben játszott 6 mérkőzést a magyar válogatottban, és még Vasas-játékosként szerepelt kétszer az Európa Liga selejtezőjében. Az előző idényben káprázatosan futballozott, és 32 bajnokin 31 gólt szerzett, ám ezelőtt az élvonalbeli mutatója 131 mérkőzés/24 találat. Ha egész felnőtt karrierjét nézzük (NB II-es mérkőzésekkel együtt), akkor 0,3 a gólátlaga.
Egy ilyen profilú játékos több kockázatot is rejt magában, és ez lehet az egyik oka, miért az Ulszan Hyundaié volt az egyetlen ajánlat. A magas szintű európai bajnokságokban ilyen korú légióst leginkább akkor keresnek, ha már van tapasztalata az adott országban, vagy játszott már topligás (esetleg más erős) bajnokságban.
És nem is csak topligás szintről beszélünk: az idén nyáron Belgiumban, Hollandiában, a német Bundesliga 2-ben, Skóciában, Törökországban és Görögországban eddig összesen 5 olyan 26 éven felüli, frissen igazolt légióst regisztráltak, aki vagy csak hazája bajnokságában játszott korábban, vagy minimális a külföldön szerzett tapasztalata. És ezek a játékosok is Svájcból, Lengyelországból, Törökországból, Horvátországból vagy Ausztriából – tehát a magyarnál magasabban jegyzett ligákból – érkeztek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="576" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
S hogy mik lehettek a rizikók?
- Kor. 27 évesen Ádám Martin valószínűleg már kiteljesedett játékos, kérdés, mennyire fejlődőképes és mennyire jól továbbértékesíthető.
- Tapasztalat. Elhanyagolható nemzetközi rutin, az egyetlen referenciapont az NB I.
- Beilleszkedés. A játékos még nem volt légiós, így nem ismert a beilleszkedési képessége. Dél-Korea esetében a kulturális különbség is nagy.
- One-season wonder? Az angol kifejezés azokra a játékosokra utal, akiknek volt egy kiemelkedő szezonjuk, de máskor nem tudták azt a teljesítményt megközelíteni. Ádám Martin korábban egyetlen bajnoki idényben sem szerzett nyolcnál több gólt, erre az előző idényben 31-et hintett. Kérdés: mennyire volt ez Bognár György ultraoffenzív edzői felfogásának eredménye, és mennyire reprodukálható más csapatban? Emlékezhetünk, Hahn Jánosnak is volt egy kiemelkedően jó idénye Pakson (28 bajnoki/22 gól, gólkirályi cím; aztán a következőt 4/4-gyel kezdte), de a DAC-hoz átigazolva csak 18/3-ig jutott, igaz, sérülések nehezítették a dolgát.
Nagy centereknek nagy lehetőség
A K-League, azaz a dél-koreai bajnokság 1983-ban alakult, a csapatok mögött általában óriáscégek vagy városi önkormányzatok állnak. Ázsia egyik legerősebb bajnokságáról van szó: a dél-koreai csapatok a legeredményesebbek a kontinentális Bajnokok Ligájában (12 győzelem, 7 vesztes finálé), az Ulszan Hyundai 2012-ben a szaúdi al-Ahlit, 2020-ban az iráni Perszepoliszt győzte le a döntőben.
A bajnokság a 2002-es világbajnokság előtt és után élte fénykorát: a vb-re futurisztikus stadionok épültek, a dél-koreaiak kiváló szereplése megdobta a liga iránti érdeklődést is, a labdarúgás pár évig letaszította a népszerűségi lista első helyéről a körülrajongott baseballt. Pünkösdi királyság volt: míg a 2000-es években 10 ezer fölött tetőzött az átlagnézőszám, 2018-ra ez 5381-re süllyedt, bár az utolsó Covid-mentes évben (2019) megint 8000 fölé emelkedett. A bajnokság – és ez feküdhet Ádámnak – extrém módon fizikális, a sebességre, rengeteg futásra épül, nem pedig a fineszre.
A 2022-es idényben nyolc magas (188 centis vagy magasabb), erőteljes felépítésű center játszott rendszeresen, közülük hét légiós. A góllövőlistát is egy klasszikus center, a montenegrói válogatott Stefan Mugosa vezeti – igaz, ő két hete a japán J-League-be, a Vissel Kobe együtteséhez tette át a székhelyét. A K-League történetének legnagyobb légiós legendája is egy magas, kitűnő rúgótechnikájú, irtózatos lövőerejű középcsatár: a szintén montenegrói Dejan Damjanovic 358 K-League-mérkőzésen 187-szer talált be, őt tartják a legjobb külföldinek, aki valaha a bajnokságban játszott.
Ádám új csapata, az Ulszan Hyundai többnyire 4–2–3–1-es formációban, centerrel áll fel, de a 180 centis, 70 kilós brazil Leonardo személyében nem erőcsatárt játszatott eddig. Ádámhoz hasonló típusú (és méretű) csatár nincs a keretben, így a magyar center új fegyver lehet a vezetőedző Hong Mjung Bo kezében.
Az megint más lapra tartozik, hogy Ádám Martin erősségeire mennyire épít majd csapata. A dél-koreai bajnokságban listavezető az Ulszan Hyundai, általában domináns is a mérkőzésein, ám gólátlagban, xG-ben, lövések számában, beadásokban mind-mind elmarad a szokatlanul offenzív és Ádám centerjátékára kihegyezett Pakstól. Ennek ellenére a K-League-ben az Ulszan a legtöbb támadóstatisztikát tekintve listavezető vagy az élbolyban van.
Hogy miért lehet szükség az NB I-es gólkirályra, azt jelzi, hogy az Ulszan nem igazán erős a levegőben (vagy eleve nem is erőlteti a légi csatákat): a 12. csapatból csak a 9. kapura küldött fejesekben, a legkevesebb gólt (3) szerezte fejesből, játékosai vívják meg a legkevesebb légi párbajt, és nem is túl jók azok megnyerésében. Ádám Martin a csapat egyik gyengeségére jelenthet azonnali erősítést, bevetése tovább növelheti a csapat variációs lehetőségeit támadásban.
A tizedik magyar
A dél-koreai profi bajnokság 1983 óta íródó történetében Ádám Martin a tizedik magyar játékos Nyúl István (Lucky-GoldStar), Pecha László (POSCO Atoms), Mészöly Géza (POSCO Atoms), Zentai Lajos (LG Cheetahs), Aczél Zoltán (Daewoo Royals), Kámán Attila (Yukong Elephants), Somogyi József (Yukong Elephants és Bucseon SK), Feczesin Róbert (Csonnam Dragons) és Koszta Márk (ugyancsak Ulszan Hyundai) után.
Somogyi kivételével mindegyikük dél-koreai szereplése rövid volt, a kitűnő rúgótechnikájú középpályás viszont 1994–95, majd 1996–97 között 105 tétmérkőzésen 19 gólt és 17 gólpasszt jegyzett. Érdemes megnézni, hogy 1997-ben, hazatérése után hogyan jellemezte Somogyi a K-League-et a Nemzeti Sportnak.
A mérkőzéseket a rengeteg futás, ütközés, darálás jellemzi. Erre a játékra csak kemény edzésekkel lehet felkészülni, így annak ellenére, hogy odakint egyedül vagyok, bizony, nem unatkozom. Az is igaz viszont, hogy az edzéseken kívül másra nincs is időm
Ez azóta sem változott, a közelmúltban Dél-Koreában játszó Feczesin Róbert is iszonyatos rohanásról és rendkívüli keménységről számolt be, amely még a taktikai fegyelmet is gyakran felülírja. Érdemes idézni egy olyan edzőt is, aki a Távol-Kelet három nagy bajnokságában – Japán, Dél-Korea, Kína – egyaránt évekig edzősködött. Az iráni-amerikai Afshin Ghotbi a következőképpen jellemezte a három ligát:
„A K-League igen fizikális, dinamikus, és a védekezésből támadásba átmenet – illetve ennek fordítottja – a legfontosabb a játékban. A J-League szintén gyors, de technikásabb és szervezett. A kínai bajnokság is fizikális, és a külföldi sztárjátékosok központi szerepet játszanak” – hasonlította össze a bajnokságokat. John Duerden, az ESPN ázsiai szakírója „reaktív, fizikális, defenzív és kontrajátékra építő” futballként jellemezte a dél-koreait.
A dél-koreai liga – szemben a kínaival vagy a japánnal – nem vonzza a nagy neveket, igazán híres játékost nem is találunk a légiósok között. A csapatoknak légióskorlátozással kell számolniuk, ezért Ádám Martin érkezése létszámfölöttivé tette az egyébként is alig játszó Koszta Márkot, akivel szerződést is bontott az Ulszan Hyundai (a másik két nem ázsiai légiós – három a maximum – a már említett brazil csatár, Leonardo és a grúz válogatott támadó Valeri Qazaisvili).
Ádám Martin álma ugyan Anglia volt, de ezt ellehetetlenítette a külföldi játékosok igazolásához bevezetett pontrendszer.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Valószínűtlen, hogy kizárólag NB I-es tapasztalattal, 27 évesen sokkal jobb ajánlatot kapott volna a dél-koreainál – és a Paks részéről is teljesen érthető az üzlet megkötése. Az Ulszan Hyundai jó anyagi kondíciókat kínál, a bajnoki címért csatázik és a kontinentális porondon is megvan esélye a menetelésnek – bár most ez csak a következő idényre lesz igaz, mert meglepetésre nem jutott be az ázsiai BL legjobb 16 csapata közé.
Jó kérdés, van-e továbblépési lehetőség, és az is, hogy a válogatott karriert mennyire érinti a klubváltás. Marco Rossi szövetségi kapitány mindenesetre támogatta az átigazolást, és előrelépésnek tartja azt:
A nagy távolság, az akklimatizáció kihívást jelent a válogatott szereplések szempontjából (ugyanez igaz pl. az MLS-ben szereplőkre is), viszont, ha a center Dél-Koreában is elkezdi szórni a gólokat, aligha kell féltenie a helyét a keretben.