Antonio Lacerda/MTI/EPA
Foci sport24

Megállítaná-e Dél-Amerika zuhanását, ha egyesíti erejét Észak nagyágyúival?

Dél-Amerika legjelentősebb futballtornája, a Copa América 2021-re sokat veszített régi lendületéből, miközben az észak- és közép-amerikai térség Arany Kupáját (Gold Cup) szinte teljes közöny övezi. A két sorozat érdekházasságában ugyanakkor lenne fantázia.

Képzeljük el egy pillanatra, hogy augusztus 1-jét írunk, Las Vegasban vagyunk, az Arany Kupa döntőjén! Egy idegőrlő, maratoni tizenegyespárbaj végén az Egyesült Államok nehezen ugyan, de legyűri Mexikó válogatottját. A győzelmet követően egy teljes ország fog örömünneplésbe, egymás hegyén-hátán dudálnak a Times Square-től kezdve Beverly Hillsen át a philadelphiai Rocky-lépcsőkig. Az amerikai elnök tárt karokkal, életjáradék Dr Pepper-készlettel és állami kitüntetéssel fogadja a döntő hőseit.

Ilyen forgatókönyv biztosan nem valósul meg. Amerika más ország, más kontinens és más kultúra, de ez sem magyaráz meg mindent. Az Arany Kupa egyszerűen még a győzteseit is nehezen hozza lázba. De erről egy kicsit később.

Az Argentína győzelmével véget ért Copa América is szokatlan helyzetben van. A Buenos Aires-i Obelisco előtti téren ugyan tömegek ünnepelték, ahogyan Lionel Messi végre megnyerte első kontinenstrófeáját (ami egyben első nagy sikere volt a felnőttválogatottal), a torna körüli népi hevület jelentősen megcsappant. Több helyi tudósító is érdektelenségről, fásultságról és gyérebb utcaképről számolt be. Amíg az Arany Kupára kevesen kapják fel a fejüket, a Copa Américára rátelepedett a visszatartó erő, ami nagy részben a helyi koronavírus-járványnak és a szervezés körüli bonyodalmaknak köszönhető, de más tényezők is közrejátszanak benne.

Az idei Copa Américát eredetileg Kolumbia és Argentína rendezte volna. Az előbbi országban a járvány okozta társadalmi ellenállás miatt kihátráltak a szervezésből, az utóbbi esetében pedig a szervezők úgy tartották: a közel százezer halálos áldozattal járó pandémia nem teszi lehetővé, hogy biztonságos körülmények között szervezzék meg a tornát.

Mi következett ebből? A szervezők egy járvány által súlyosan érintett, a fokozódó társadalmi elégedetlenségtől fűtött országból egy másik, még súlyosabban érintett, a társadalmi ellenállás nyomása alatt roskadozó országba tették át a helyszínt. A Copa Brazíliába került. Abba az országba, amelyben eddig több mint 500 ezren haltak meg koronavírusban. Bár az ország vezetése lassanként elkezdte feloldani a korlátozásokat, a lakosság – hol óvatosságból, hol a járványkezeléshez fűződő cinizmusból – nem könnyebbült meg a torna áthelyezésének hírétől.

A Copa időpontja sem volt az igazi. Míg Európa-bajnokságot 2016 óta most rendeztek először, 2015 óta ez már a negyedik Copa América volt, ami alaposan felhígította az elmúlt évek eredményeit. Nem segített az sem, hogy az idei torna szinte egy időben zajlott a rangosabb Európa-bajnoksággal, ami szinte információs szélárnyékba taszította a dél-amerikai sorozatot.

Facundo Arrizabalaga/MTI/EPA Az Európa-bajnokság az olasz válogatott sikerével zárult

A lebonyolítás rendszere is korszerűtlennek tűnt. Az eredetileg vendégként meghívott Katar és Ausztrália részvételével két hatos csoportban vágtak volna neki a sorozatnak, ám a két csapat idő előtti kiválásával két ötösre oszlott a mezőny. A csoportküzdelmekben így 10 együttes vívott összesen 20 meccset, amelyek végén mindössze 2 csapat esett ki a rostán. A torna első felének gyakorlatilag nem volt tétje.

De nemcsak a szervezés körülményei okozzák a Copa América körüli fejfájást.

Általánosságban is elmondható, hogy a nemzetközi versenyben Dél-Amerika mindinkább a kispadra szorul Európa mellett.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
A héten elhunyt Jean-Paul Belmondo igazi sportpolihisztor volt, aki a futballba is belekóstolt, és 48 évvel ezelőtt kapcsolatai révén szokatlan szerepre vállalkozott: Párizs egyik frissen alakult futballcsapatának adott új lendületet. Annak a klubnak, amelyet ma úgy ismerünk, hogy Paris Saint-Germain.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.