Mancini kihasználta, Southgate nem, Rossi alig nyúlt bele: mi volt az öt csere hatása az Eb-n?

A 2021-re csúsztatott volt az első olyan labdarúgó Eb, amelyen a szakvezetők öt (hosszabbítás esetén plusz egy) cserelehetőséget kaptak. Körbejárjuk, milyen mértékben éltek ezzel.

A sors fintora, hogy egy olyan Európa-bajnokságon, amelyen a cserejátékosok nagyon fontos szerepet játszottak, három angol tartalék rontása döntött a tizenegyespárbajban. Persze ez leginkább a kitűnően építkező, de a döntőn túlzottan is óvatos, a párbajra „hidegen” behozott játékosaival mellényúló Gareth Southgate problémája. De a minimális különbséggel kicsikart olasz Európa-bajnoki címben tényező volt az is, hogy Roberto Mancini jobban menedzselte a mérkőzést (beleértve a változtatások és cserék időzítését, hatását), mint kollégája, aki pedig jóval erősebbnek tűnő kispadról szólíthatott játékosokat.

Kulcs a kispad

Aligha meglepő, hogy a cserejátékosok gyakran kulcsfontosságú szerephez jutottak a 2021-es Eb-n, hiszen a koronavírus-világjárvány „mellékhatásaként” a labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) ötre emelte a lehetséges változatások számát, és 2022 végéig marad is az öt csere lehetősége minden magas szintű versenysorozat esetén. A versenysorozat szervezője maga dönthet, hogy engedélyezi-e az öt váltást.

A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en
Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
BelépekMég nem regisztráltam