1992, Európa-bajnokság
Egyetlen meccsen fújta a sípot, a gól nélküli döntetlennel zárult angol–francián. Honfiúi büszkeséggel állapítottam meg Malmőben, hogy az Eb egyetlen magyar résztvevője a mezőny legjobbja volt. Azt mondta, az első sípszóig tartott a lámpaláza. „A játékvezetőnek a mérkőzés kezdetétől kötelező leküzdenie az idegességét. Ha ez nem megy, a bírónak vége van” – magyarázta. Aztán nagyvonalúan csupa Gentlemannek és Monsieur-nek nevezte a két csapat játékosait, akik meghökkentően gyengén futballoztak, ki is estek az akkor még nyolccsapatos vetélkedőről.
